Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

Fejes SándorTisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim!Mi, pápai helytörténészek több kiscsoportos összejövetelen tanulmányoztuk a kötetet éshallgattuk meg a csoport tagjainak a véleményét.Nos ezekből mondanék el néhányat. Senki nem vitatta a tanulmánykötet megjelenésénekigényét, hiszen 90-100 évenként érdemes egy-egy ilyen kötetet a város történetével kapcsolatbanmegjelentetni. Természetesen a szerkesztésével, a fejezetek összeállításával kapcsolatbanmár voltak eltérő vélemények, hiszen ahány megkérdezett volt, annyiféleképpen mondta el azigényét, természetesen utólag. Remélem, hogy az itt elhangzó előadások, ha az idén nem is, dejövőre nyomtatásban is megjelennek. Ezt azért is szeretnénk, mert az esetleges észrevételeketvagy módosításokat ebben a második kötetben talán meg lehetne jelentetni.Ilyen javaslatok hangzottak el például: miért csak a két protestáns egyház története jelent mega tanulmánykötetben és miért nem jelent meg a katolikus és a zsidó egyház története? Az igaz,hogy a katolikus egyház története benne rejlik az egész város történetében. Tehát szépcsöndben azt mondom, hogy amiről beszélünk, az egyben a katolikus egyház története is.A másik sajátosabb: a zsidóság története. A tanulmányok is több helyen említik, hogy jelentősszerepe volt a pápai zsidóságnak a város fejlődésében, történetében, a felemelkedésében is.Ugyanakkor rendkívül tragikus sorsuk volt a pápai zsidóknak a holokauszt kapcsán. Arányaibanszinte a legnagyobb vérveszteséget a pápai zsidók szenvedték el az ország összesvárosához viszonyítva. Ezért indokolt lenne a későbbi kötetekben egy fejezetet szentelni apápai zsidóság történetének. Annyira összezsugorodott ez a hitközség, hogy szinte vegetál,majdnem semmije nincs. A Zsinagógát eladták, a temetők melletti, korábban zsidó tulajdonúházakat el kellett adniuk. Félő, hogy teljesen megszűnnek, ha más nem, legalább ez a könyvőrizze a történetüket.Elhangzottak olyan észrevételek, amelyek szerint a város iskolaváros volt. Akkor miért nemlehetett egy fejezetet az iskolatörténeteknek szánni?Ha azt mondjuk, a város katonaváros volt, miért nem lehetett egy külön fejezetet ahelyőrségek történetének szánni?Az igaz, hogy ezek a fejezetekben elosztva benne vannak, sőt vannak olyanok ahol ismétlődnekis, pl. Szakály Ferenc fejezetében vallási és iskolai viszonyokról is beszél, visszakapcsolvagy ismétel Kövy Zsolt és mások fejezete. Ugyanez megmutatkozik Bánkuti Imrefejezeténél, aki ugyancsak vallásüggyel is foglalkozik majdnem 4-5 oldalon keresztül.Nem ártott volna talán - ez elsősorban Fülöp Éva Mária fejezetére vonatkozik - egy Esterházycsaládfaközlése. Rendkívül bonyolult a pápai Esterházy-család felépítése. Nagyon sok névszerepel, sőt névazonosságok is előfordulnak; pl. a Ferencek esetében, és az olvasó nemegyszerűen igazodik el a család tagjai között. Ez azért is érdekes lehetne, mert az egészkötetben Esterházy Ferenc halálának éve három adattal szerepel. (Azt hiszem 1683-84-85-ösévszámok szerepelnek különböző fejezetekben, illetve egy a képaláírásnál.) Ha egy egyszerűcsaládfát közöltek volna, nem lennének félreértések. Fülöp Éva fejezetében azt írja, hogyEsterházy Antal a legfiatalabb fia Esterházy Ferencnek és Thököly Katának. Nem ő volt alegfiatalabb, hanem Esterházy II. Ferenc, hogy úgy mondjam, a fiatalabb Ferenc, mert ő 5évvel volt ifjabb, mint Antal. A családfa nagyon sokat segített volna, mind a fejezetek íróinak,mind pedig az olvasóknak.102