Szakály FerencTisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Kollégáim!Bár hozzászólása nagyon távol esik a Pápa-tanulmánykötetbe általam írt török kori részektől,először Kristó Gyula professzor úr előadásának egyik pontjára szeretnék visszautalni. Hogy adolog teljesen világos legyen, rövid kitérőt kell tennem. Pápához engem a korábbiakban -immár azt kell mondanom, sajnos - kevés szál kötött; a véletlen úgy hozta, hogy miközbenilyen célzattal jószerivel az egész országot bejártam, előadás tartása végett sem fordultam megitt. Aztán előbb gazdag történelmén, majd - ahogy a tanulmánykötet munkálatai során egyretöbbször elvetődtem ide - épületein, sajátos hangulatain és - nem utolsó sorban - lakóinkeresztül is nagyon a szívemhez nőtt ez a kedves kisváros.Némi fájdalommal hallom hát Kristó Gyulától, hogy a város korai történetében oly nagyfontosságúnak tulajdonított 1061. évi adat nem erre a településre, hanem Kálmáncsehirevonatkozik. Fájdalmamat azonban erősen mérsékli, hogy ezzel másik kedvenc dunántúlimezővárosom korai története gazdagodott; a régi közmondással szólva: amit mint - immárelkötelezett - Pápa-kutató a vámon elvesztettem, azt kamatostul visszanyertem Kálmáncsehitörténetének buzgó krónikásaként. A véletlen úgy hozta, hogy az utóbbi középkori fejlődéstörténetétéppen nemrégiben kellett összefoglalnom egy tanulmánykötet számára 1 ; sajnálom,hogy Kristó Gyula professzor úr felfogásáról már csak e kis terjedelmű, de monografikusigényű munka lezárása után értesültem.Az igazságnak tartozom azzal, hogy Gecsényi Lajos - írásommal szemben egyébként istúlzottan elnéző - előadását egy ponton kiigazítsam. Gecsényi úgy fogalmaz, hogy álláspontja„bécsi adatcseréink során” alakult ki. Valójában ezt az adatcserét úgy kell elképzelni, hogyamikor súlyos betegségemből úgy-ahogy felépülve 1993-ban Bécsben találkoztunk, Gecsényi- akkortájt magyar levéltári delegátus a császárvárosban - megnyitotta előttem kimeríthetetlenbécsi adatgyűjteményét, s önzetlen szeretettel mindent a rendelkezésemre bocsátott, amirőlúgy vélte, hogy egy ilyen rövid összefoglalásban hasznát vehetem. Sokat okultam a vele azerődvárosról, a magyarországi végvárrendszer Győr előtti szakaszáról stb. folytatott beszélgetésekbőlis. Gecsényi Lajos ily módon is, lektoromként is oly sokat segített, hogy neve akárszerzőtársként is ott szerepelhetne a tanulmányon. Egyébként ha körülnézek, Engel Pál,Kubinyi András és ifjú kollégám, Pálffy Géza személyében jobbára olyan kollégákat látok,akik úgyszintén hasznos segítséget nyújtottak munkám elvégzéséhez. Ezt különösen amiatttartom kiemelendőnek, hogy ezúttal is büszkén kijelenthessem: a történettudományban nemtudott meghonosulni az a sajnos, egyre több tudományban elhatalmasodott ellenségesszéthúzás, amely ugyanazon szakma művelőit szembeállítja és mintegy elszigeteli egymástól.Nálunk még jól működnek azok a kapilláris rendszerek, amelyeken keresztül parttalanul áradaz információ kutatótól kutatóig, s senkinek sem jutna eszébe olyan adalékokat eltitkolni,amelyekről tudhatja, hogy valamelyik kollégájának szüksége van rá.Természetesen nem azért kértem a szót, hogy magánköszöneteket mondjak, hogy a hallgatóságottanulmányom elkészültének - gondolom, senkit sem érdeklő - részleteibe beavassam,vagy hogy szeretett szakmámban uralkodó - valóban örvendetes - viszonyok dicséretétzengjem. Mintegy magam mentségére meg kell ismételnem azon, már a tanulmányomban isolvasható figyelmeztetést, miszerint a rendelkezésemre bocsátott terjedelem csakis azalapvonások felvázolására, a durvább tévedések korrigálására elegendő, s így írásom csupánPápa - adatokban rendkívül gazdag - török kori története rövid foglalatának tekinthető éstekintendő. 2 Gecsényi Lajos, valamint Pálffy Géza hozzászólásai, amelyek az általuk 1993 óta98
fellelt adatokra épülnek, jól mutatják a lehetőségek és a keretek közti kiáltó aránytalanságot.Nevezetesen azt, hogy Pápa török kori történetének feldolgozása magában is a tárgyalttanulmánykötettel vetekedő terjedelmű könyvet igényelne, s ennek elkészülte után mégmindig bízvást biztosak lehetnénk abban, hogy bőséggel maradt még felhasználatlanforrásanyag.Említett bécsi konzultációinkon Gecsényi Lajos figyelmeztetett egy pápai harmincad-filiáléfelállítására irányuló kísérletekre és próbálkozásokra, amelyek önmagukban is a mezővárosonkeresztül zajló áruforgalom jelentőségére utalnak. 3 Az irányok meglehetősen kézenfekvőnektűnnek: nyugatnak Sopronon és - még inkább - Győrön keresztül Bécs, keletnek és délnek atörök által megszállt terület lehetett a célpont. Különösen értékesnek vélem azokat az újabbadatokat, amelyeket Gecsényi Lajos a Pápán keresztül folytatott fegyvercsempészésrevonatkozólag mostani előadásában a felszínre hozott. 4 Hangozzék is bármily meglepően, afegyvercsempészetben való részvétel magában is az adott település kiterjedt kereskedelmikapcsolataira, mintegy a mezőváros kereskedelmi „rangjára” utal; ebben a bonyolult ésveszélyes „üzletágban” ugyanis csak széles tapasztalatokkal, jó kapcsolatokkal rendelkező,ismert és jó hitelű vállalkozó vehetett részt. Ha alkalmi árusember vállalkozott volna ilyenre,már az első szűrön - vagyis: az első harmincadállomáson - fennakadt volna. 5A fenti adatok súlyát növelik azok az újabb adalékok, amelyeket a pápai harmincad-filiáléXVI. század végi létezéséről a Magyar Kamara Expeditiones camerales című sorozatábantanulmányom lezárása után fedeztem fel. Mivel a kérdés minden ágának és bogánakfelderítése hosszas vizsgálódásokat igényelne, itt csupán a dolog velejét foglalom össze, amutatókönyvek szűkszavú bejegyzései alapján.A Magyarországot kormányzó Ernő főherceg, továbbá a Magyar, illetve az Udvardi Kamara1590 kora nyarán már befejezett ténynek tekintette a pápai harmincadhely felállítását. 6 Ki isnevezték az itteni harmincadost, aki - akárcsak minden környékbeli filiálé munkatársai - amagyaróvári főharmincados felügyelete alá tartoztak. 7 Pontosabban: ami a pápait illeti, sokáigcsupán tartozott volna, hiszen a központi kormányszervek a vár birtokosa és egyben királyifőkapitánya, Török István megkérdezése nélkül fogtak munkához, akinek az - valamilyenismeretlen oknál fogva - egyáltalán nem volt ínyére. Nemcsak a harmincad felállításátakadályozta meg, 8 hanem a beiktatásra érkezett tisztviselőket be is záratta. 9 Miközben afensőbbség sorra küldte az utasításokat Töröknek szabadon bocsátásuk végett, az utóbbiakmeglehetősen hosszan ismerkedtek a vártömlöccel. 10Végül, úgy tűnik, valaminő megállapodásra került sor; a harmincad legkésőbb 1592 tavaszánmár működött. 11 1592 kora nyarán már jeles fogással büszkélkedhetett az itteni harmincad.Sikerült megcsípnie és elkoboznia 50 db szarvasmarhát, amelyeket tulajdonosuk vámfizetésnélkül kívánt továbbhajtani. Tanulmányunkban úgy véltük, hogy Pápa inkább behozatal, minta kivitel csomópontjai közé tartozott. 12 Mint az újonnan előkerült példa is mutatja, ezekkel abenyomásokon alapuló megállapításokkal mindig óvatosan kell bánni, abszolút igazságnakfelfogni legalábbis nem célszerű őket. Az, hogy a harmincados a kontrabont marhákatsoproniaknak készült eladni, viszont aláhúzza azon feltevésünket, miszerint Pápa és Sopronközött élénk kereskedelmi kapcsolat állt fenn. 13 Török István azonban ezúttal is másvéleményen volt; a lefoglalt marhákat elkobozta, s a felsőbb hatóságok felszólítására sem volthajlandó kiadni őket. 1499
- Page 7 and 8:
szükséges hely- és személynevek
- Page 9 and 10:
az 1970-es években is ilyen helyne
- Page 11 and 12:
Kalmancze (1485. évi adat, uo.) al
- Page 13 and 14:
égészeti nyomok (méghozzá a lel
- Page 15 and 16:
egy másik várhoz, a Pozsony megye
- Page 17 and 18:
Nagyjából erre a mintára kell el
- Page 19 and 20:
Conscriptiones portarum.Tom. X, XIX
- Page 21 and 22:
Joansoka nevű falujával, a veszpr
- Page 23 and 24:
Mészáros Máté pápai bíró, az
- Page 25 and 26:
égóta nem a Garai-család a telep
- Page 27 and 28:
28. Miksa hadai benyomulásának eg
- Page 29 and 30:
FüggelékOklevélszövegek (1358-1
- Page 31 and 32:
quod Blasius Chyonka filius Clement
- Page 33 and 34:
A XII-XIII. századból származó
- Page 35 and 36:
ispotály van, hogy Pápán iskola
- Page 37 and 38:
elváros esetében mindenképpen er
- Page 39 and 40:
tulajdonban voltak. 10 A települé
- Page 41 and 42:
létezett. 27 Gyöngyöspata is a s
- Page 43 and 44:
11. Szentpétery Imre: Az Árpád-h
- Page 45 and 46:
piacokon, illetve a győri vásáro
- Page 47 and 48: Jegyzetek:Rövid közleményünk az
- Page 49 and 50: Miután I. Ferdinánd felismerte, h
- Page 51 and 52: 1566-ban Szigetvár elestével gyö
- Page 53 and 54: A 100 lovasból és 100 gyalogosbó
- Page 55: 1588. ápr. 23. - 1594. júl. 31. u
- Page 58 and 59: 1582: ÖStA HHStA RTA Fasc. 58. a.
- Page 60 and 61: Pápa kitüntetett szerepének más
- Page 62 and 63: 13. Archivum Rákóczianum, I. oszt
- Page 64 and 65: meg, hogy elkalandozzak a régió e
- Page 66 and 67: sem szabad meglepődni, hisz ez a m
- Page 68 and 69: kutatások is több különbségre
- Page 70 and 71: Ress ImreA birodalmi centralizáci
- Page 72 and 73: izalmasa, Hauer és Geringer is sz
- Page 74 and 75: 7. Purkhardt nézeteire: „Bemerku
- Page 76 and 77: ifjabb faknói ág birtokai közöt
- Page 78 and 79: S. Lackovits EmőkePápa város né
- Page 80 and 81: A leírtakat teszi szemléletesebb
- Page 82 and 83: Knézy JuditNépéleti adatok a Dé
- Page 84 and 85: hozhatták, amely még a reformkor
- Page 86 and 87: talpfa nélkül. Itt is volt juhás
- Page 88 and 89: 37. Petánovits - 1981. a Festetics
- Page 90 and 91: A Jókai által szerkesztett trón
- Page 92 and 93: Jókai Mór: Üdvözlő beszéde. I
- Page 94 and 95: Az elhunyt pályájának pápai ál
- Page 96 and 97: Jegyzetek1. Erről a patronátusró
- Page 100 and 101: A pápai harmincadhivatal működé
- Page 102 and 103: Fejes SándorTisztelt Elnök Úr! H
- Page 104 and 105: Kubinyi AndrásKöszönöm szépen
- Page 106 and 107: Hermann IstvánTanulmánykötet ese
- Page 108 and 109: Varju DezsőRendhagyó hozzászól
- Page 110 and 111: 1972. márc. 17.Kedves Dezsőkém!M
- Page 112 and 113: IV. Béla korából egy pápai (=R
- Page 114 and 115: Még egy szó emellett. Én ugyan n
- Page 116 and 117: Solymosi LászlóNagyon jó, hogy a
- Page 118 and 119: Hozzászólásom második részéne
- Page 120 and 121: Huszár JánosElőször is köszön
- Page 122 and 123: Rácz IstvánNagyon sokat tanultam
- Page 124 and 125: jobban meg lehetett volna közelít
- Page 126 and 127: Fabiny TiborMielőtt Csepregi Zolt
- Page 128 and 129: anyag gyűlt össze. Ezeket minden
- Page 130 and 131: Somfai BalázsA köszönő szavakat
- Page 132 and 133: Köntös LászlóA konferencia vég
- Page 134 and 135: Holényi Lászlóírásban érkezet
- Page 136 and 137: Sajnos, ez az emléktárgy a hábor
- Page 138 and 139: város még nem volt hadműveleti t
- Page 140 and 141: FüggelékMesterházy Ferencnek, Ve
- Page 142 and 143: A hivatalos intézkedés:Hamuth Já
- Page 144: A tanácskozás fontos volt azért