Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

Csizmadia Andor kutatásai fokozott mértékben felhívták a figyelmet a városigazgatás alsószintjének partikuláris közigazgatási szerveire. Pápa esetében a külvárosok igazgatásánakvizsgálatakor Hudi József nagyon alapos forrásanalízissel ennek adott, helyi megjelenését,fejlődését kísérte végig. A számadáskönyvek alapján rekonstruálta az utcabírói intézményeket,azok utcákhoz kötött területi hatókörét, funkciórendszerét, szervezeti felépítését. Így emunkából megtudható: a gazdagabb utcák az adminisztrációs tevékenységekre önálló jegyzőthasználtak, míg a kisebb lélekszámú, vagy szegényebb utcák közösen fogadtak notáriust. Az1750-es évekből az utcabírói pecsétek is fennmaradtak. Az alsóváros és felsővárosönkormányzata ezen az utcabírói rendszeren alapult és ebből fejlődött ki.A vármegyei közgyűléseknek is többször otthont adó, törvényhatósági székhelyként isműködő Pápa város nemességének nagy számát már Bél Mátyás kiemelte megyeleírómunkájában. 9 Ez a városban lakó nemesség döntő részben a belső városból kiszorulva akülvárosokban lakott. A XVIII. században még nem rendelkeztek elkülönült önkormányzattal,a paraszti-polgári utcabírák „pálcája alá tartoztak”. A szerző e jelenség ismertetésénél külön ishangsúlyozza: Pápán a nemesség csak csekély számban szerzett polgárjogot. Ez azért isérdekes jelenség, mert az ország számos mezővárosában a helyben lakó nemesség szervesebbenbetagozódott a település társadalmába, amit elősegített és elmélyített a polgárcsaládokkalkiépült házassági-rokonsági kapcsolatrendszer. Részben ez utóbbitól is meghatározva,részben a kommunitás érdekérvényesítését, tekintélynövelését is segítve jelentős számú nemescsalád vett részt a városigazgatásban. A XVII-XVIII. századi Moson megyei Magyaróvármezőváros nemeseit, nemességet szerzett kereskedőit - már gyakran származásuk révén is -szoros házassági, rokonsági kapcsolatok fűzték a település és a szomszédos Moson oppidumvagyonosabb polgárcsaládaihoz. A törvényhatóság nemességének speciális helyzete révéntöbbükkel mind a mezővárosi, mind a vármegyei igazgatásban találkozhatunk. (Ilyen aziskolai alapítványt tevő Zsidanics István (1671-1736) esete.) 10 1750-ig az Abaúj megyeiSzikszón elkülönült nemesi önkormányzat létezett. Azidőtől egy kézben összpontosult anemesi hadnagy és a mezővárosi bíró tiszte. Az egyesülés azon alapult, hogy a bortermelőmezőváros vezető tisztségviselőinek többsége a nemesség sorából került ki. 11 Kecskemétmezőváros főbírái gyakran a nemesség soraiból kerültek ki és őket bensőséges viszony fűzte alegnagyobb földesúr, a Koháry-család tagjaihoz. 12Pápa város önkormányzatát tekintve a következő nagy lépés 1794. Ekkor a város újabbörökösödési szerződést kötött földesurával. Ez a belső várossal létrejött contractus azigazgatási apparátust új szervezeti alapon rendezte. Megmaradt a 12 tagú belső tanács, demegszűnt a megelőző évtizedekben létrejött 24 tagú külső tanács. Ehelyett a földesúr, azuradalom felülről egy 40 tagú - a források más helyeken 60 főről, hatvanasokról szólnak -„electa communitas”-t hozott létre.A közigazgatástörténeti feldolgozás nem elégedhet meg csak a szervtörténet részletesbemutatásával, hanem az intézmények hatóköreire és tisztségviselőire is ki kell hogy terjedjen.Ez a városigazgatási kérdésekkel összefüggésben részben a városgazdálkodás és az alsófokújogszolgáltatás helyi vizsgálatát is megköveteli, miként alapvető fontosságú a társadalomtörténetibeágyazottság. 13 Így a helyi gazdasági-politikai elitről, családi kapcsolatairól is képetkapunk. Hudi József e szempontokat figyelemmel tartva készítette el munkáját és aforrásadottságoknak megfelelően, a terjedelmi arányokat betartva a mezőváros társadalmigazdaságiviszonyrendszereibe, az uradalommal kapcsolatos küzdelmek, megegyezések folyamatábaágyazva mutatta be az önkormányzatok szervezetét, hatókörét és a tisztségviselőket. 14Így pl. a szerző munkájából megtudhatjuk, hogy a fent jelzett időben a belváros igazgatásátdöntően mesteremberek látták el. E belvárost vezető elit 25 %-a német etnikumú volt. Azerősen differenciált hivatali szervezet a szabad királyi városokéra emlékeztetett. Ezen cseppet65