Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

Gyöngyös is piachelyből fejlődött. Települési viszonyairól a Csobánka-unokák: László, Dávidés Sámuel 1301. évben történt osztozó oklevélből nyerünk határozottabb képet. Gyöngyösthárom részre osztották. A topográfiai pontosításhoz a patak, a templom és a kápolna említésenyújt lehetőséget. A patakot - melynek Kis- és Nagy-patak ága volt - a Gyöngyös-patakkalazonosíthatjuk, az egyház azonos a Szent Bertalan-plébániatemplommal, a Corpus Christikápolnaa mai Szent Orbán-templommal. A XIII. század végi településmagot tehát itt, aplébániatemplom és a kápolna között, a patak partján kereshetjük. Ez a hely fontos közlekedésicsomópont: a patakvölgyben délről északnak tartó utat itt keresztezte a pásztó-kompoltiországút, itt átkelőhely is volt. Az oklevélből többutcás falu képe bontakozik ki: az egyikútvonal a patak partján volt, a másik vele párhuzamosan futott. Ez utóbbi lehetett a helységelső utcája, mely orsóalakban kiszélesedve fogta közre a templomot. Ezt az utat tekinthetjükősinek, amikor még - a XIII. században - egyutcás, piactérré szélesedő, ún. utcapiacos típusútelepülés volt. Az 1301-es oklevél azt az állapotot tükrözi, amikor már kezdett kialakulni akeresztutcás településszerkezet. A plébániatemplom körül szabad térség volt. A VIV.századtól, az oppidum rang elnyerése után ugrásszerűen fejlődött a település. A benei várhozvezető és Eger felé elágazó út kereszteződésénél, a városon kívül felépült a Szentlélektemplomés ispotály, a délkeleti szélen a ferences templom és kolostor, nem messze tőle abeginaház a Szentlélek-kápolnával. Így a középkori Gyöngyöst keletről, délkeletről és délrőlhárom templom határolta, nyugaton pedig a Corpus Christi-kápolna. 36Gyöngyös hasonlít legjobban Pápára. Különbség az, hogy itt a vár - Bene-vár - távol volt avárostól. Gyöngyös sohasem volt fallal körülvéve, bár az 1334-es kiváltságlevélben erre engedélytkapott. A négy égtáj felé nyílóan megvolt viszont a négy városkapu, és a várost árok éssánc övezte.Szerény munkámban talán sikerült rámutatnom a földrajzi és történeti helyzetből adódóhasonlóságokra és különbözőségekre, Magyarország két különböző vidékén kialakult mezővárosokesetében.Jegyzetek1. Kubinyi András: A középkori Pápa. Tanulmányok Pápa város történetéből. A kezdetektől 1970-ig.Főszerk.: Kubinyi András. Pápa, 1994. 75. (Továbbiakban: Tanulmányok.)2. Kubinyi - 1994. 78-80.3. Haris Andrea: A települések halmazától a városig. (Tanulmányok 43-52.)4. Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Budae, 1829. II. 103.5. Ivánka E.: Görög hatások a XII. századbeli Nyugat szellemi életére. EPHK 64/1940/211-217.Terebessy B.: Translatio Latina Sancti Maximi Confessoris (De caritate ad Elpidium I-IV.) saeculoXII. in Hungaria confecta. Scripsit et textum edidit Andronicus B. Terebessy. Magyar-görög Tanulmányok25, Bp. 1994.6. Moravcsik Gyula: Bizánc és magyarság. Bp. 1953. 61. Gyula Moravcsik: Byzantium and the Magyars.Bp. 1970. 121.7. Valter Ilona: A pásztói monostor feltárása. Com. Arch. Hung. 1982. 167-208.8. Heves megye műemlékei III. Budapest, 1978. Szerkesztette: Dercsényi Dezső. 211.9. Kovács Béla: A gyöngyöspatai vár ásatásai. Arch.Ért. 101. 1974. 235-243.10. Heves megye műemlékei III. 1978. 211.42