Egy pápai adatot hadd említsek, amelyre nemrégiben Dominkovits Péter Győr-Moson-SopronMegye Soproni Levéltára főlevéltárosa hívta föl a figyelmem egy más összefüggésben. Egyáltalam kereskedelemtörténeti ügyekben jól ismert bécsi polgár, Caspar Huethofer, akirendszeresen és évtizedeken át kapcsolatban állt a magyarokkal, 1566-ban a soproni tanácselőtt Szili János és Szili Márton - talán nem véletlenek ismét a nevek - pápai lakosokat, pápaipolgárokat idézte perbe, mégpedig fegyverszállítás kapcsán támadt adóssági ügyben. Kiderült,hogy Huethofer fegyvereket szállított, vagy legalább is üzletet kötött a két pápai polgárral, ésazt ígérte, hogy a fegyverszállításhoz királyi menlevelet is szerez. Miután a két pápai polgárnem fizetett, mégpedig azért, mert Huethofer nem szerezte meg a királyi menlevelet, tehátnyilván az üzlet is meghiúsult, perre került sor. Kiderült az is, hogy a két pápai polgárnakSopronban háza volt, ami valahol a Bécs-Pápa közötti útvonal elméleti felezőpontjában,bizonyára egy fontos „támaszpontot” jelentett. Mindenesetre a lényeg a fegyveren van.Nyilván a pápai őrség fegyverszükségleteinek, igényének kielégítésébe, vagy - akár megkockáztatomegyéb más várakból ismert adatok alapján - a török területre történő továbbadásábana pápai kereskedők is minden bizonnyal beszálltak. Annak jelzésére, hogy ez országosanmilyen méreteket öltött, egy 1575-ös bécsi feljegyzést idéznék. Bécs város, illetve a központikormányszervek vizsgálatot folytattak a fegyvercsempészés kapcsán és egy a bécsi pénzügyihatósághoz benyújtott „titkosszolgálati” jelentés azt írta, oly mértékben szállítanak atörököknek fegyvert, hogy azok már nem tudják kifizetni. Tehát lényeges dolog, hogy a pápaikereskedők is benne vannak a fegyverkereskedelemben, ami jelzi potenciális tőkeerejüketegész kapcsolatrendszerüket és tájékozódási pontjaikat. 7Óhatatlanul vetődik fel a kérdés, és fel is vetődött ez már a történeti irodalomban, OthmarPickl professzor kutatásaiban, hogy Pápa milyen szerepet játszott a marhakereskedelemben,amely a fegyver mellett a korszak egyik legnagyobb üzlete volt. Pickl professzor egyiktanulmányában úgy vélte, hogy Győr mellett Pápa volt az, amelyik meghatározó átrakóhelye akeletről nyugat fele irányuló állatkereskedelemnek. Az eddigi adatok és az eddigi kutatásokalapján úgy tűnik, hogy ez a feltételezés nem felel meg a tényeknek. Kétségtelen azonban,hogy a pápaiak is részt vettek abban a hatalmas felhajtó, beszállító tevékenységben, amelynekközpontja a Győr alatti hat marhavásár és a heti marhapiacok. Azaz rendre-sorra szerepelnekkülönböző üzleti ügyekben a XVI. század második felében, a XVII. század folyamán, amikormarhákat hajtanak fel dél felől. Nem tudjuk pontosan honnan, hiszen ez egy óriási területrőltörtént lemenően Zaláig, vagy akár a közvetlen környékről az uradalom falvaiból is. Ott adtákát a győrieknek, akik aztán továbbhajtják, továbbadták magyaróváriaknak vagy közvetlenülszállították a bécsi vásárokra. 8 A XVI-XVII. század fordulóján fölmerült egy adat, amely aztsejteti, hogy a marhakereskedelem során a város polgárai, kereskedői közvetlenül is kapcsolatbakerülhettek elsősorban német távolsági kereskedőkkel, akik iparcikket szállítottakkelet felé és ellentételezésként marhát vásároltak fel és vittek Németországba, Nürnbergbe ésmáshová. Egy nürnbergi kereskedelmi megbízott, aki Bécsben tevékenykedett ezekben azévekben - az 1590-es évek elejéről a háború előtti közvetlen időszakról van szó -, egyikfelvallásában említést tett arról, hogy egy pápai kereskedő házát zálogoltatta tartozásai miatt. 9Tehát egészen bizonyos, hogy létezett valamilyen közvetlen kapcsolat. Valahol, ha nem ismeghatározóan, de marginálisan Pápa is ott volt abban a nagy körforgásban, amely Közép-Európa és a királyi Magyarország, illetve a hódoltság területei között fennállt.Ez a mozaikszerű kép, amelyet Szakály Ferencnek a pápai tanulmánykötetben megjelentírásához hozzá tudnék tenni. Úgy érzem, hogy azokat a pontokat jelzik, amelyeken érdemeslenne továbbhaladni, annak szem előtt tartásával és tudatában, hogy itt valóban adattöredékekrőlvan szó, amelyeket hosszú, szívós munkával kell majd összerakni.46
Jegyzetek:Rövid közleményünk azokon az évtizedes kutatásokon alapszik, amelyeket Győr város XVI-XVII.századi történetével kapcsolatosan végeztünk. Ezért is kérjük a Tisztelt Olvasó szíves megértését,amikor az alábbi jegyzetekben döntően saját tanulmányainkra való hivatkozást talál.1. Gecsényi Lajos: Győr városa 1526 után. In: Arrabona. A győri Xantus János Múzeum évkönyve 18.köt. (Győr, 1976.) 200-204.<strong>2.</strong> Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv Belgien, Manuscrits divers No. 37-39.3. Gecsényi Lajos: Győr kereskedelmi szerepének változása a 16. században In: Arrabona 26-30. köt.(Győr, 1991.) 23-43.4. Gecsényi - 1976. 214.5. Gecsényi Lajos: Adatok a Győr környéki szőlőművelés történetéhez a XII-XVIII. században In: GyőriTanulmányok 9. köt. (Győr, 1988.) 27. és Gecsényi Lajos: Győr vármegye nemesi közgyűlési éstörvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. köt. 1580-1616. Győr, 1990. 941. reg.6. Gecsényi Lajos: A XVI-XVII. századi magyar városfejlődés kérdéséhez (az erődváros megjelenése) In:Unger Mátyás emlékkönyv (Bp. 1991.) 145-158.A pápai ötvösök 1614-ben, a szabók 1619-ben kértékel átírásra győri kézművestársaik céhleveleit.7. A Huethofer-Szili perre lásd. Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára Sopron város tanácsülésiés ítélkezési jegyzőkönyveit 3. köt. 248-249. illetve Gecsényi Lajos: Bécs és a hódoltság kereskedelmiösszeköttetései a 16. században In: Századok 129. évf. (1995) 4. szám 771-77<strong>2.</strong>8 .Gecsényi - 1991. 33-37.9. Österreichisches Staatsarchiv, Hofkammerarchiv, Niederösterreichische Herrschaftsakten W 68/c RN288/3.47
- Page 7 and 8: szükséges hely- és személynevek
- Page 9 and 10: az 1970-es években is ilyen helyne
- Page 11 and 12: Kalmancze (1485. évi adat, uo.) al
- Page 13 and 14: égészeti nyomok (méghozzá a lel
- Page 15 and 16: egy másik várhoz, a Pozsony megye
- Page 17 and 18: Nagyjából erre a mintára kell el
- Page 19 and 20: Conscriptiones portarum.Tom. X, XIX
- Page 21 and 22: Joansoka nevű falujával, a veszpr
- Page 23 and 24: Mészáros Máté pápai bíró, az
- Page 25 and 26: égóta nem a Garai-család a telep
- Page 27 and 28: 28. Miksa hadai benyomulásának eg
- Page 29 and 30: FüggelékOklevélszövegek (1358-1
- Page 31 and 32: quod Blasius Chyonka filius Clement
- Page 33 and 34: A XII-XIII. századból származó
- Page 35 and 36: ispotály van, hogy Pápán iskola
- Page 37 and 38: elváros esetében mindenképpen er
- Page 39 and 40: tulajdonban voltak. 10 A települé
- Page 41 and 42: létezett. 27 Gyöngyöspata is a s
- Page 43 and 44: 11. Szentpétery Imre: Az Árpád-h
- Page 45: piacokon, illetve a győri vásáro
- Page 49 and 50: Miután I. Ferdinánd felismerte, h
- Page 51 and 52: 1566-ban Szigetvár elestével gyö
- Page 53 and 54: A 100 lovasból és 100 gyalogosbó
- Page 55: 1588. ápr. 23. - 1594. júl. 31. u
- Page 58 and 59: 1582: ÖStA HHStA RTA Fasc. 58. a.
- Page 60 and 61: Pápa kitüntetett szerepének más
- Page 62 and 63: 13. Archivum Rákóczianum, I. oszt
- Page 64 and 65: meg, hogy elkalandozzak a régió e
- Page 66 and 67: sem szabad meglepődni, hisz ez a m
- Page 68 and 69: kutatások is több különbségre
- Page 70 and 71: Ress ImreA birodalmi centralizáci
- Page 72 and 73: izalmasa, Hauer és Geringer is sz
- Page 74 and 75: 7. Purkhardt nézeteire: „Bemerku
- Page 76 and 77: ifjabb faknói ág birtokai közöt
- Page 78 and 79: S. Lackovits EmőkePápa város né
- Page 80 and 81: A leírtakat teszi szemléletesebb
- Page 82 and 83: Knézy JuditNépéleti adatok a Dé
- Page 84 and 85: hozhatták, amely még a reformkor
- Page 86 and 87: talpfa nélkül. Itt is volt juhás
- Page 88 and 89: 37. Petánovits - 1981. a Festetics
- Page 90 and 91: A Jókai által szerkesztett trón
- Page 92 and 93: Jókai Mór: Üdvözlő beszéde. I
- Page 94 and 95: Az elhunyt pályájának pápai ál
- Page 96 and 97:
Jegyzetek1. Erről a patronátusró
- Page 98 and 99:
Szakály FerencTisztelt Hölgyeim
- Page 100 and 101:
A pápai harmincadhivatal működé
- Page 102 and 103:
Fejes SándorTisztelt Elnök Úr! H
- Page 104 and 105:
Kubinyi AndrásKöszönöm szépen
- Page 106 and 107:
Hermann IstvánTanulmánykötet ese
- Page 108 and 109:
Varju DezsőRendhagyó hozzászól
- Page 110 and 111:
1972. márc. 17.Kedves Dezsőkém!M
- Page 112 and 113:
IV. Béla korából egy pápai (=R
- Page 114 and 115:
Még egy szó emellett. Én ugyan n
- Page 116 and 117:
Solymosi LászlóNagyon jó, hogy a
- Page 118 and 119:
Hozzászólásom második részéne
- Page 120 and 121:
Huszár JánosElőször is köszön
- Page 122 and 123:
Rácz IstvánNagyon sokat tanultam
- Page 124 and 125:
jobban meg lehetett volna közelít
- Page 126 and 127:
Fabiny TiborMielőtt Csepregi Zolt
- Page 128 and 129:
anyag gyűlt össze. Ezeket minden
- Page 130 and 131:
Somfai BalázsA köszönő szavakat
- Page 132 and 133:
Köntös LászlóA konferencia vég
- Page 134 and 135:
Holényi Lászlóírásban érkezet
- Page 136 and 137:
Sajnos, ez az emléktárgy a hábor
- Page 138 and 139:
város még nem volt hadműveleti t
- Page 140 and 141:
FüggelékMesterházy Ferencnek, Ve
- Page 142 and 143:
A hivatalos intézkedés:Hamuth Já
- Page 144:
A tanácskozás fontos volt azért