Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

létezett. 27 Gyöngyöspata is a szőlőtermesztésnek köszönhette kiemelkedését. A falu felettiElőmál-dombon XVI. századi szőlőművelő eszközöket talált elrejtve Szabó János Győző. 28Ezt a dombot szőlőművelő helyként már egy 1460-as oklevél is említi. A XIV-XV. századbana magas termelési szintre fejlődött mezővárosi polgárság szőlőkultúráját, bortárolását alakóházzal egybeépített tárolópince jellemezte. Ezek a pincék a lakóház alatt voltak, sokszor2-3 szintesek, hogy a bort jól temperálják. Erre igen nagy szükség volt, mert ekkor a bort mégnem tudták kezelni, csak temperálással tartósították. 29 Pásztón, a Fő utca házai alattipincékből 46 gótikus eredetű, a legtöbbjük többszintes, és az utca felé nyílott eredetileg arámpás lejáratfal, ahol a hordót legurították. 30A városiasság fokmérője például a koldulórendi kolostor megléte. Gyöngyösön a ferenceskolostort a Szécsiek alapították, a XIV-XV. század fordulóján. Tőle mintegy 100 méterreállott a gótikus Szentlélek-kápolna, amely beginaházhoz tartozott. A lakott területen kívül,annak szélén állott a Szent Erzsébet-ispotály. Az elmúlt években restaurálták. Az elvégzettműemléki kutatás szerint a templomot a XV. század elején építették.Pásztón a török időkig - 1552-ig - ott voltak a ciszterciek. Ide kolduló rendi szerzetesek nemtelepültek. Pásztó ispotálya földesúri alapítás, a Pásztói-család egyik tagja alapította. ASzentlélek-ispotály papjáról egy 1487-es oklevél beszél. 31 A városszéli temetőben ma is agótikus Szentlélek-kápolna található. A mezővárosi fejlődésből adódó lakossági lélekszámnövekedésvezetett a plébániatemplomok nagyobbítására Pásztón, Gyöngyöspatán, Gyöngyösön.Ez utóbbi az egyik legnagyobb gótikus csarnoktemploma volt a középkori Magyarországnak,tengelypilléres, különleges alaprajzzal. Az elmúlt években végzett tatarozási munkaközbeni kutatás óriási dupla - ikerablakszerű - gótikus ablakokat hozott napvilágra a tengelypilléresszentélyen. A gyöngyöspatai gótikus templom is nagyméretű és igényes kialakítású,hiszen Gyöngyöspata Heves megye második legnagyobb mezővárosa volt Gyöngyös után.Mindegyik mezővárosnak volt iskolája. A pásztói iskolamester háza a kutatás és helyreállításnyomán szinte hiánytalanul előttünk áll. 1428-as oklevél említi a pásztói tanítót. 32 Gyöngyöspataplébániai iskolájából fennmaradt egy graduálé, amelyből a gyerekek az éneket tanulták. AXVI. század közepén másolta az iskolamester, középkori minta alapján, XII. századi kottaírásmóddal.Anyaga a nemzetközi gregorián zene magyar változata. 33 Gyöngyösön is volt iskola aközépkorban. A településről külföldi egyetemeken járók száma itt volt a legnagyobb. 345. pont: a települések formája.Ez különbözik leginkább Pápától, főleg azután, hogy ott a vár kiépült és átalakította, meghatároztaa város képét.Pásztó települési magja, mint láttuk, az a domb, amelyen az apátság állott a plébániatemplommal.Ennek keleti és déli oldalánál folyt a Malom-patak. Az Árpád-kori falu északnyugatrólés keletről vette körül a dombot. Az árutermelés fejlődése létrehozta a piacot, és aHatvanból vezető főútvonalon kiépült a XV. század elején a mezőváros. 1444-ből ismert aHatvani utca (a mai Fő utca) és a Magyar utca neve. A középkori mezőváros fő útvonala azészak-déli irányú Hatvani utca volt, amely párhuzamosan haladt a mai Kossuth utca elődjével.Keskeny, sikátorszerű köz kötötte össze a két utcát és a Malom-patak folyása mentén egymásik utca vezetett át a kulturális központból (monostor, plébánia-templom, iskola) agazdasági központba: a piacra, amely a két utca kereszteződésénél adódó kiöblösödésbenlehetett. 35Gyöngyöspatán a templom állt a középpontban. Itt kiszélesedett a Hatvani-patak mindkétpartján elterülő, lényegében piac utcás település.41