anyag gyűlt össze. Ezeket minden szerző használhatta, meghatározott rend szerint csoportosítottuk.Miután mindezek megvoltak, létrehoztuk a Somogyi-könyvtár épületében a szegedigyűjteményt, amely páratlan tárháza a helytörténeti anyagnak. Erre „ráeresztettük” a kutatókat,tulajdonképpen 70 szerzővel el tudtuk készíteni a monográfiát 4000 oldal terjedelemben.Vállaljuk mindenért, ami benne van és mindenért, ami hiányzik, a felelősséget.A mi esetünkben is felmerült az igény, hogy az öt kötetből készítsünk egy népszerű kötetet,erre én azt mondtam, mint sorozat- vagy főszerkesztő, hogy én nem vállalom, ha valaki eztkívánja, akkor nélkülem csinálja meg. Viszont elkészítettük a monográfia hatodik kötetekéntSzeged történeti kronológiáját. Ez tulajdonképpen az iskolai oktatásban kiválóan hasznosítható,mert a helytörténet vázát adja, és pillanatokon belül visszakereshető a monográfia ötkötetében, hogy az ott röviden jelzett dátumhoz milyen események tartoznak.Tehát én ezt a néhány gondolatot szerettem volna elmondani, nem zárva ki természetesen, sőtlelkesen üdvözölve azt a megoldást, hogy tanulmány-kötetek továbbra is készüljenek. Utalniszeretnék arra, hogy Kalocsa városa - amely nagyjából Pápához hasonló nagyságrendű város -évek óta minden alkalommal augusztus 15-19. között megrendezi a Kalocsai Napokat. Ennekkeretében egy nap az egyházé, egy a helyi iparé és egy a történészeké. A történészek napjánelhívják az országból a Kalocsa története vagy a régió iránt érdeklődőket; és itt Kubinyiprofesszor úrhoz messzemenően csatlakoznék, hogy ezt mindig regionálisan kell értelmezni,és sohasem szűken, lokálisan. Minden évben megrendezik - azt hiszem, immár ötödik éve -Dankó érsek úr elnökletével és az ügy mellé lelkesen álló kalocsai polgármester úr támogatásávala Kalocsai Napokat. Remek előadások hangoznak el, ezek egy részét publikálják,másik részét archiválják - és készül a Kalocsa-monográfia.Azt hiszem, hogy hosszú még az út, amit meg kell tenni, viszont a megjelent tanulmánykötet -amelyik nagyon kiváló visszhangot kapott - és a kétnapos előadásból összeálló második kötet,valamint a további - és ha monográfia készül, akkor az esetlegességet kiküszöbölendő egyreinkább célirányos forrásfeltáró és infrastruktúrát teremtő - tevékenység előbb-utóbb meg fogjateremteni Pápa történeti monográfiáját. Köszönöm szépen.128
Engel PálSzöget ütött a fejembe nekem is, amikor többször elhangzott a kötet bírálata vagy értékelésekapcsán, hogy ezt a kötetet a pápaiak nem tudják olvasni, mert nehéz. Úgy gondoltam, hogysaját tapasztalataimat e téren érdemes elmondani. Ahogy én látom, itt két alapvetőenkülönböző műfajról van szó. Egy tudományos feltáró tevékenységről, aminek az eredményelehet tanulmánykötet, tanulmányfüzér, lehet a végén monográfia, de mind a kettőnek az alényege, hogy ez szűk közönséghez szól, amely szakmailag képzett és egy ilyen szöveget betud fogadni. Ez terjedhet a történelemtanárokig és esetleg egy-két megszállott laikusig, akibedolgozta magát a szakmába, mert szereti, mert érdekli, noha egyébként esetleg bőrgyógyász.Egyébként ez elvileg szakmai közönségnek szól. Úgy is van megírva - Angliát kivéve egészEurópában, a nyugati kultúrában nem szokás, hogy egy ilyen könyvet jól írjanak meg, nem islehet jól megírni, mert adatok halmazát kell beletenni, ha ezek nincsenek benn, akkor nem érsemmit, mint tudományos munka. Ez más műfaj, mint amikor valamit az érdeklődő szélesebbközönség számára megírnak, valamilyen történeti témát - ahogy mondani szokták - népszerűsítenek.Úgy hozta a sorsom, hogy pár évvel ezelőtt kénytelen voltam a magyar középkort vázlatosan,megspékelve az európai középkorral, a Magyarok Európában sorozat keretében megírni.Most, hogy egy olyan feladatot kaptam, hogy ugyanezt külföldi piacra szakszerűen írjam meg,azt tapasztalom, hogy nincs egy mondatom szinte, de semmiképpen nincs egy bekezdés anépszerűsítő célzatú szövegben, amit át tudnék venni egy szakmai jellegű középkor-összefoglalásban.Egyszerűen másképp ír az ember, teljesen másképp kell megírni, ahhoz, hogy aztnormális emberek el tudják olvasni, tehát olyanok, akik nem történelemmel foglalkoznak.Nem látom feltétlen szükségesnek, hogy szülessen egy Pápa-monográfia, mert végül is ezmajdnem az, ami elkészült, csak egyes fejezetek kimaradtak belőle az ismertetett okokból.Ezeket lehet pótolni, újabb leleteket lehet közölni további tanulmányokban, tehát egymásodik, esetleg harmadik tanulmánykötet szép lassan lefedi mindazt, amit Pápa történetérőltudományos szinten tudni lehet és érdemes. De teljesen más feladat - és nem kötődik ezekneka kutatásoknak az előrehaladásához - hogy valaki, egy jó tollú történelemtanár, újságíró, bárkimás, akinek van annyi történeti ismerete, hogy meg tudja magyarázni, mi az, hogy mezővárosolyannak, aki még életében nem hallotta ezt a fogalmat, ennek alapján összefoglalja és írjonegy értelmes Pápa-könyvet, amiben el kell mesélni, a város történetét. Ez teljesen más feladat.Egyet értek Kristó Gyulával, hogy nem volt hajlandó megcsinálni vagy megcsináltatni Szegedtörténetének egykötetes összefoglalását. Szükség lenne rá, mert öt kötetet normális szegedinem fog elolvasni, normális pesti sem. Tehát kezükbe kell adni egy 200-300 oldalas könyvet,amiben a szerző elmeséli, hogy nézett ki Szeged az elmúlt 1000 évben. Ez azonban nem aszakember feladata.Ugyanez vonatkozik Pápára is, de ezt nem szabad összekeverni ezzel a feladattal, tehát nemazt kell mondani az érdeklődőknek, hogy legközelebb a szerzők majd jobban megírják, mertezt a műfajt nem lehet jobban megírni. Ez egy más műfaj, ezt meg kell csinálni. Ehhez nemkell történésznek lenni - ismétlem, nyugaton ezt újságírók csinálják - ha valaki beledolgoztamagát annyira, hogy megérti amit a tudósok leírtak, akkor azt el tudja mesélni, sőt sokkaljobban el tudja mesélni, mert tudja, hogy mi az, amit meg kell magyarázni. Legjobb ha pl.biológus csinálja. Köszönöm.129
- Page 7 and 8:
szükséges hely- és személynevek
- Page 9 and 10:
az 1970-es években is ilyen helyne
- Page 11 and 12:
Kalmancze (1485. évi adat, uo.) al
- Page 13 and 14:
égészeti nyomok (méghozzá a lel
- Page 15 and 16:
egy másik várhoz, a Pozsony megye
- Page 17 and 18:
Nagyjából erre a mintára kell el
- Page 19 and 20:
Conscriptiones portarum.Tom. X, XIX
- Page 21 and 22:
Joansoka nevű falujával, a veszpr
- Page 23 and 24:
Mészáros Máté pápai bíró, az
- Page 25 and 26:
égóta nem a Garai-család a telep
- Page 27 and 28:
28. Miksa hadai benyomulásának eg
- Page 29 and 30:
FüggelékOklevélszövegek (1358-1
- Page 31 and 32:
quod Blasius Chyonka filius Clement
- Page 33 and 34:
A XII-XIII. századból származó
- Page 35 and 36:
ispotály van, hogy Pápán iskola
- Page 37 and 38:
elváros esetében mindenképpen er
- Page 39 and 40:
tulajdonban voltak. 10 A települé
- Page 41 and 42:
létezett. 27 Gyöngyöspata is a s
- Page 43 and 44:
11. Szentpétery Imre: Az Árpád-h
- Page 45 and 46:
piacokon, illetve a győri vásáro
- Page 47 and 48:
Jegyzetek:Rövid közleményünk az
- Page 49 and 50:
Miután I. Ferdinánd felismerte, h
- Page 51 and 52:
1566-ban Szigetvár elestével gyö
- Page 53 and 54:
A 100 lovasból és 100 gyalogosbó
- Page 55:
1588. ápr. 23. - 1594. júl. 31. u
- Page 58 and 59:
1582: ÖStA HHStA RTA Fasc. 58. a.
- Page 60 and 61:
Pápa kitüntetett szerepének más
- Page 62 and 63:
13. Archivum Rákóczianum, I. oszt
- Page 64 and 65:
meg, hogy elkalandozzak a régió e
- Page 66 and 67:
sem szabad meglepődni, hisz ez a m
- Page 68 and 69:
kutatások is több különbségre
- Page 70 and 71:
Ress ImreA birodalmi centralizáci
- Page 72 and 73:
izalmasa, Hauer és Geringer is sz
- Page 74 and 75:
7. Purkhardt nézeteire: „Bemerku
- Page 76 and 77:
ifjabb faknói ág birtokai közöt
- Page 78 and 79: S. Lackovits EmőkePápa város né
- Page 80 and 81: A leírtakat teszi szemléletesebb
- Page 82 and 83: Knézy JuditNépéleti adatok a Dé
- Page 84 and 85: hozhatták, amely még a reformkor
- Page 86 and 87: talpfa nélkül. Itt is volt juhás
- Page 88 and 89: 37. Petánovits - 1981. a Festetics
- Page 90 and 91: A Jókai által szerkesztett trón
- Page 92 and 93: Jókai Mór: Üdvözlő beszéde. I
- Page 94 and 95: Az elhunyt pályájának pápai ál
- Page 96 and 97: Jegyzetek1. Erről a patronátusró
- Page 98 and 99: Szakály FerencTisztelt Hölgyeim
- Page 100 and 101: A pápai harmincadhivatal működé
- Page 102 and 103: Fejes SándorTisztelt Elnök Úr! H
- Page 104 and 105: Kubinyi AndrásKöszönöm szépen
- Page 106 and 107: Hermann IstvánTanulmánykötet ese
- Page 108 and 109: Varju DezsőRendhagyó hozzászól
- Page 110 and 111: 1972. márc. 17.Kedves Dezsőkém!M
- Page 112 and 113: IV. Béla korából egy pápai (=R
- Page 114 and 115: Még egy szó emellett. Én ugyan n
- Page 116 and 117: Solymosi LászlóNagyon jó, hogy a
- Page 118 and 119: Hozzászólásom második részéne
- Page 120 and 121: Huszár JánosElőször is köszön
- Page 122 and 123: Rácz IstvánNagyon sokat tanultam
- Page 124 and 125: jobban meg lehetett volna közelít
- Page 126 and 127: Fabiny TiborMielőtt Csepregi Zolt
- Page 130 and 131: Somfai BalázsA köszönő szavakat
- Page 132 and 133: Köntös LászlóA konferencia vég
- Page 134 and 135: Holényi Lászlóírásban érkezet
- Page 136 and 137: Sajnos, ez az emléktárgy a hábor
- Page 138 and 139: város még nem volt hadműveleti t
- Page 140 and 141: FüggelékMesterházy Ferencnek, Ve
- Page 142 and 143: A hivatalos intézkedés:Hamuth Já
- Page 144: A tanácskozás fontos volt azért