Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

Dominkovits PéterMezővárosi önkormányzat Pápána XVIII-XIX. századbanHeckenast Gusztáv professzor úrhoz hasonlóan nekem is egy tiszteletteljes kötelességem van:egy kiváló tanulmány bemutatása. E munkát Hudi József, a Veszprém Megyei Levéltárfőlevéltárosa végezte el; széleskörű szakirodalmi megalapozottsággal primér, levéltári forrásokalapján dolgozta fel Pápa város XVIII-XIX. századi közigazgatástörténetét. 1 A tanulmánykötetbenis többször megfogalmazódik és az előadók, ismertetők is hangsúlyozzák: másészaknyugat-dunántúli mezővárosokkal szemben Pápa város kutatóinak helyzete több szempontbólis nehéz. A nehézségek alapját a város késő feudális, kora újkori, újkori forrásanyagánaknagymérvű pusztulása adja. E mezőváros esetében a XVIII. századi közigazgatástörténethagyományos forrásai is nagyrészt megsemmisültek. A belváros jegyzőkönyvei csak 1794-tőlállnak a kutatók rendelkezésére. Pápa igazgatástörténeti kutatásánál azt a módszertani kísérletetsem lehet megtenni, ami sok más oppidum esetében többé-kevésbé pótolta a mezővárosiiratanyagok hiányát. Azaz itt nem lehetett a földesúri levéltár folyamatos úriszéki, tisztiszékiiratsorozataiból „kigyűjteni” a mezőváros igazgatástörténetére vonatkozó legfontosabbiratokat és így mind a pénztárfelülvizsgálatok, mind a bíróválasztások kapcsán a hivatalszerkezetet„felülnézetből” rekonstruálni, a forrásadottságoknak megfelelően a feladatköröketbemutatni. Ugyanis a pápa-ugodi Esterházy-uradalom iratanyagából döntően csak a lajstromozottgazdasági iratok maradtak fenn. Mindezen levéltári forrásanyagban keletkezett és azígy előállt hiányok ellenére is állítható, Hudi József mindenre kiterjedő, nagyon alaposforráskutatással sikeresen mutatta be Pápa mezőváros önkormányzatait, azok működését éstársadalmi hátterét.Engedtessék meg, hogy az elkövetkező percekben elsősorban ne csak erről a kiváló tanulmányrólszóljak, hanem a figyelmet egy másikra hívjam fel, amely ennek alapjául szolgált. Eza szerző közel 400 oldal terjedelmű, tiszteletet parancsoló forrásbázison alapuló, archontológiaitáblákat tartalmazó kandidátusi disszertációja. E munkát túlzás nélkül az 1711-1848közötti mezővárosi igazgatástörténet példa- és modellértékű feldolgozásának nevezhetjük. 2Az alábbiakban a fenti munka nyomán, annak eredményeit ismertetve, a település igazgatástörténeténekcsak egy-két fontosabb momentumát emelném ki és ahhoz pár óvatos analógiátszeretnék mondani, melyek olykor esetlegesen időeltérésekkel, más társadalmi, gazdaságibeágyazódásokkal, de általános tendenciákat hangsúlyoznak, másrészt a specifikum kiemelésétis segítik.A XVII-XVIII. század fordulóján Pápa város önkormányzatisága szempontjából is döntőfontosságú események következtek be. A település a katonai végvárvonal egyik védelmipontjából polgárvárossá vált. Ezt az átmenetet a régióban, illetve országosan a pápaivalegyező politikai, felekezeti, társadalmi, gazdasági változások kísérték, melyek a kor lakosaiszámára a földesúri beavatkozás formáiként nyilvánultak meg.A földesúri beavatkozás síkjai, eszközei, miként céljai is a különböző oppidumok esetében isnagyon sok hasonlóságot mutattak. Felekezeti viszonyoktól független általános alaptendenciakéntérvényesült a földesúr gazdasági, politikai hatalmának kiterjesztése és ezzel párhuzamosanaz oppidumok kiváltságainak, illetve a korábbi gyakorlatoknak a csorbítása, sokkalnagyobb mérvű beleszólás a települések belső igazgatási, gazdasági ügyeibe. Engedtessék63