Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

Ezek után nem kis örömmel olvastam a pápai vár 1669-es leírásában, hogy a Kastély auditoriumábanSzent László dicső harcait ábrázoló freskók voltak a falakon. Ennek az adatnakazonban csak akkor van értéke, ha igazolni lehet, hogy a pápai kastélyt nem a Garaiak építették1389 és 1441 között (amikor megkapták, amikor a Castellum szó először előfordul), hanemmegelőzően is volt már a helyén épület - tehát az a bizonyos szálláshely, amit feltételezek.Ezért megpróbáltam az 1669-es leírást rajzba áttenni. (Sajnos ennek a rajznak nyomaveszett. -A szerk.) Azt hiszem, 90%-ban sikerült megoldanom. Eszerint a kápolna a kastély Borsosgyőrfelőli oldalán volt, s az udvar felé kerekedett ki az épület vonulatából. Jellemzőnek tartom,hogy mellette volt az úr lakosztálya, másik oldalon pedig az úrnő lakosztálya. A kastély éppenolyan nyitott U alakú volt, mint a mai. A leírásból több építési periódusra lehet következtetni -de erről egy építésztörténésszel szeretnék konzultálni. Én hajlamos volnék ezt a kápolnás részttekinteni a magnak, azonban vannak problémák. Ugyanis a kápolna mennyezetén is freskóvolt: Ádám a paradicsomban. Gótikus kápolna boltozatos mennyezete nem bírt volna elviselniegy ilyen kompozíciót - nem is szokták a mennyezetet ilyen célra használni, csak a falait. Afalain is voltak freskók, mivel Szűz Máriának volt szentelve, itt ő és a többi szent voltábrázolva. Bejáratánál pedig magyar királyok képei - a csatlakozó auditóriumban pedig SzentLászló. Szűz Mária - a magyar királyok - (kár, hogy nem tudjuk, kit ábrázoltak utolsóként) ésSzent László: ez egy összefüggő ciklusnak is tekinthető. Ebből az együttesből a kápolnamennyezetén lévő Paradicsom-téma azonban kilóg. Szerintem, ezek szerint a mennyezet nemvolt gótikus, bordázottan szeletelt, hanem sík mennyezet lehetett vagy renaissance jellegűmegoldású. A kastélyban másutt is váltakoznak a boltozott és gerendázott mennyezetek. Ígypéldául festett gerendás mennyezete volt az „öreg palotának” és a „kisebbik” ebédlőnek is.Ezek egymás mellett voltak az U alak összefogó tagozatában. Azt persze nem tudhatom, hogyaz ostromok idején a kastély mely részei mennyire pusztultak el, és így a mennyezetekmennyire eredetiek, vagy újjáépülés eredményei. A falak azonban régiek lehetnek, s akápolna-környezet említett egységes témájú falfreskói nem renaissance témájúak. Érdekespárhuzam a Garaiak siklósi vára, itt a kápolnában két freskóréteg van, s mind a kettőn szerepelSzent László, tehát a későbbi átfestés a korábbi témát megőrizte. Gondolhatnánk így arra,hogy Pápán is a Garaiak festették a freskókat, de a siklósi vár építési ideje ismeretlen, így azalsó freskóréteg a Garai-kor előtti lehet.Ha pedig Pápán a Szent László-kultusz a XIII. század elejéig visszavezethető, akkor valószínű,hogy a kastély legrégibb részében - legalább is a téma - szintén a Garai-kor előtti, vagyis akirályi birtoklás idejéből való. Erre utal a királyok arcképcsarnoka is a kápolna és az auditóriumközötti nyílás falán. (Persze, figyelemmel kell lenni a Szent László-freskókra országosan!)Tehát ebből a vázlatból is látható, hogy ez a kérdés valami elkülönülő része Pápa történetének,de ugyanakkor a leglényegesebb kérdésekkel függ össze. Így kiemelhető, nem is olyanszéthúzódó, talán érdekes is, talán így még nem is nyúltak hozzá - de ugyanakkor tele vanbizonytalanságokkal, feltevésekkel - tehát ez is csak locsogás. Viszont pozitívum benne:1.) A pápai alaprajz általában sokat emlegetett tagozódásának megoldásához: a Szent Lászlóutca körüli eltérő rendszer magyarázata egy tatárjárás előtt már létezett Szent Lászlórólelnevezett teleppel - ami még további gondolkozást igényel.2.) A pápai várkastély eredetére nézve bizonyos támpontok.3.) Pápa társadalmi és kulturális viszonyairól felvillanó kép, ami talán a mai pápaiönmegbecsülés szempontjából is érdekes.Végül, hogy kételyeimet ne vedd alaptalannak, még a következőt kell megjegyeznem.111