Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

13. Az országos és helyi forrásanyag feltárásának fontosságára, a társadalom-, gazdaság- és politikatörténetiaspektusú közigazgatástörténet fontosságára: Vissi Zsuzsa: Közigazgatástörténet - társadalomtörténet.(Megjegyzések a késő-feudalizmuskori várostörténet legújabb irodalmához.) = TörténelmiSzemle XVIII. 1975. 4. sz. 742-747.14. A forrásadottságok függvényében, a fenti disszertációhoz - illetve azon alapuló önálló kötethez -kapcsolódva az eddigi eredmények egyes területeken történő továbbfejlesztését és más szempontúösszegzést mutat: Hudi József: Pápa szabadalmas mezőváros polgársága a XVIII-XIX. században. In:Vera (nem csak) a városban. Tanulmányok a 65 éves Bácskai Vera tiszteletére. Szerk.: Á. VargaLászló, Budapest, Salgótarján, 1995. (Rendi társadalom - polgári társadalom, Supplementum.) 95-106.15. A példaként jelzett településekre: Szombathely: Abai Imre: Szombathely város igazságszolgáltatása aXVII. század elején = Dunántúli Szemle VII. 1940. 249-266., X. 1943. 5-6. sz. 222-234., FeisztGyörgy: Szombathely mezőváros pénzügyigazgatása a XVII-XVIII. században. In: Vas megyemúltjából III. Levéltári évkönyv. Szombathely, 1986. 124-139., Horváth Tibor Antal: Szombathely aXV-XVIII. században. Szombathely, 1993. (Acta Savariensia 8.) passim, Kiss Mária: Szombathelypüspöki mezőváros tanácsa a XVII-XIX. században. In: Tanulmányok a magyar helyi önkormányzatmúltjából. Szerk.: Bónis György - Degré Alajos, Bp. 1971. 117-143. Győr: Gecsényi Lajos: Városiönkormányzat Győrött a XVII. században. In: Arrabona. A győri Xantus János Múzeum évkönyve.22/23. 1980/1981., Győr, 1986. 99-127., a XVIII. században szabad királyi városi rangot nyertoppidum későbbi igazgatására: Bak Borbála: Győr szabad királyi város igazgatása 1743-1778.(Tisztségviselők, alkalmazottak.) Bp. 1980., Kassa példájára: Németh - 1982. 537-538., Kecskemétre:Bálintné - 1979. 50.16. Jelezném, hogy a forrásadottságok miatt, a forráskutatás meglévő nagyon magas fokú stádiumában afelsővárosban a külön adóvevői hivatal megléte csak valószínűsíthető.17. A feldolgozás 1786-ban még a választott közösség (község) hiányáról számol be, az 1790-es évekbenmeglétét jelzi. Bálintné - 1979. 45., 50.18. A kiváló tehetségű, zaklatott életű jegyző életútjára: Hudi József: Veszprém első történetírója,Bizvássy Pál = Veszprémi Szemle II. 1994. 1. sz. 30-39., Degré Alajos: Nagykanizsa önkormányzata aXVIII. században. In: A Thury György Múzeum jubileumi évkönyve. Nagykanizsa, 1972. 103-118.19. Dominkovits Péter: Szentmárton mezőváros (Győr vm.) társadalma, önkormányzata 1802-1848. In: ADunántúl településtörténete IX. Város - mezőváros - városiasodás. Szerk.: Solymosi László, SomfaiBalázs, Veszprém, 1992. 151-160.20. A veszprémi nemességről, önkormányzati szerepvállalásáról: Lichtneckert - 1994. A nemesi községről:Hudi József: A veszprémi nemesi község önkormányzata a 18-19. században = Comitatus.Önkormányzati Szemle 3. 1993. 10. sz. 61-65.p.21. Lichtneckert - 1994. 13. 1. sz. lábjegyzet, ill. különösen 6-8. A szerző e témából készült korábbielemzése: Lichtneckert András: Veszprém társadalma és önkormányzati testületei a XIX. századközepén. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. Szerk.: Kredics László, Veszprém, 1984. 313-334.22. A XVI-XVII. századi mezővárosi szerepkörre: Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Bp. 1995.(Humanizmus és reformáció.)69