Fabiny TiborMielőtt Csepregi Zoltán referátumához néhány szót szólnék, hadd mondjak egy személyesmegjegyzést: 42 évvel ezelőtt, mikor idekerültem Pápára segédlelkésznek és egy évet itttöltöttem, akkor szerettem meg Pápát, bár akkor rendkívül lerongyolódott és nagyon rosszállapotban levő város volt. Én ugyan belsőleg megszerettem, mint lelkész. Mindig csodálkoztamazokon, akik azt mondták: milyen szép város - nem volt szép város. Azóta poraibólmegelevenedett. Főnixként valóban kulturális és műemléki vonalon is hihetetlen fejlődésretett szert. Ez a mostani alkalom is és maga a tanulmánykötet is annak a jele, hogy itt olyanszemélyek állnak a kulturális megelevenedésnek az élén, akiknek köszönhető ez a mostanialkalom is, és én is köszönöm, mindazt amit tettek és ami most lezajlik.Szeretnék arra utalni, hogy azt az időt, amit Csepregi Zoltán tárgyalt, mi úgy nevezzük azevangélikus egyházban, hogy az evangélikus egyház „babiloni fogsága” 1711-től, a Rákócziszabadságharcvégétől egészen 1781-ig, a Türelmi Rendeletig. Olyan helyzetben volt az itteniprotestantizmus, hogy egyszerűen nem voltak lelkészeink. Hallottuk Tóth Sipkovicsnak azelűzetését, sorsát, ennek kapcsán hadd mondjam azt, hogy azok az írások, azok a sokszornévtelenül vagy hamis impresszummal megjelent írások - amelyekre Csepregi Zoltán is utalt -valóban hatalmas lelki erőt jelentettek a pásztor nélkül maradt nyáj számára. Szeretnémfelhívni a figyelmet, hogy ma már ezeket a könyveket alig találjuk meg - mert agyonolvastákőket -, alig van belőlük példány. Ezek „építő iratok” voltak. Kulturális szempontból isjelentősek, de főleg lelki szempontból. Tartották a lelket az emberekben, akik pásztor nélkülmaradtak. Nemrég került a kezembe egy - „Atyafiságos serkentések” című - az OrszágosSzéchényi Könyvtárban fennmaradt példány, amelyben éppen Tóth Sipkovics téti lelkész,Vázsonyi Márton és Torkos András ajánlják ezt a könyvet. Tehát az egész terület Téttől,Nemeskéren keresztül egész Győrig testvéri közössége volt a sokszor üldözött protestánslelkészeknek, akik mindent elkövettek azért, hogy tartsák a lelket az emberekben. Mosttöbbek között egy eddig ismeretlen adatra bukkantuk: Csepregi Zoltán kutatásai során rátaláltarra a pápai könyvkereskedőre - egy bizonyos Kelemen nevűre - aki többek között Pápán isterjesztette a „Zengedező Mennyei Kar” című népszerű evangélikus énekeskönyvet.Örülök, hogy a kiváló tudományos ülés sok új szemponttal gazdagította Pápa kulturálismúltjának ismeretét.126
Kristó GyulaKedves Kollégák! Azon fölbátorodva, hogy Pápa folytatni szeretné azt, amit elkezdett néhánymódszertani megjegyzést szeretnék tenni annak kapcsán, hogy mi tavaly fejeztük be a Szegedtörténete című ötkötetes monográfia publikálását, amelyet 1976-ban kezdtünk el és 1994-benzártunk. Tehát 18 éven keresztül tartott. Mi monográfiát tettünk le az asztalra. Én 18 éven átvégig ott voltam mint kötet- és sorozatszerkesztő a monográfia bölcsőjénél és piedesztálraemelésénél, amikor az utolsó kötet megjelent. Néhány olyan tapasztalatot hadd osszak meg apápaiakkal, amelyek a továbblépés szempontjából nem haszon nélküliek.Egy monográfiához eljutni, véleményem szerint, a legnemesebb feladat, hiszen tanulmánykötetés monográfia között ég és föld a különbség, ezt, azt hiszem, valamennyien tudjuk. Atanulmánykötet hozott anyagból dolgozik - hiszen ki-ki hozza azt, amit tud - meglehetősenesetleges és egyedi szempont alapján. A monográfiától mindent számon lehet kérni. Aminincs benne, az menthetetlen. Ha Pápa monográfiát akar csinálni, azt én természetesen nagyonbátorítom. Bár magam a tanulmánykötet iránt a legnagyobb elismeréssel vagyok, de ebbenmindig van egyfajta „sajátlagos esetlegesség”, ha szabad így mondani, hogy ki készítette el,mire akadt vállalkozó. Nincs az a legkiválóbb tanulmánykötet-szerkesztő, aki egységes szempontokattud adni a megannyi irányból érkező ember egyéni témaválasztása után kialakítotttémájához. Ahhoz, hogy monográfia készülhessen, több alapvető kritériumnak kell teljesülnie.Onnan kezdem, hogy meg kell csinálni a várostörténet bibliográfiáját. Enélkül nem megy, eznem a monográfia része kell hogy legyen, ez ha önállóan kiadatik, kiadatik, ha nem, nem.Tegnap hallottuk, hogy Solymosi tanár úr lefordított és az elmúlt években egy pápaivonatkozású oklevelet helyi lapban közzétett. Egy monográfia esetén ennek figyelmen kívülhagyása egyszerűen elképzelhetetlen. Meg kell csinálni a lehetőség szerinti teljes bibliográfiát.Ez alapvetően könyvtárosi feladat. Erre embert, embereket kell ráállítani, ezt Szegeden mimegcsináltuk.A második nagyon fontos dolog: meg kell csinálni a helynévi feldolgozást. Vagyis össze kellszedni Pápa utcaneveit történeti feldolgozásban a legrégebbi időktől kezdve napjainkig. Eztszerencsére Szegeden Péter László elvégezte: Szeged utcanevei 1522-től napjainkig. Meg kellcsinálni Pápa környéke történeti helynévi felgyűjtését. Ezt Inczefi Géza készítette el Szegeden,1960-ban publikálta. Szenzációs elpusztult településnyomok jönnek elő sokszor nem a régészásója, hanem a helynévgyűjtés nyomán. Legteljesebb szisztematikusságában végig kell nézetnia nagy levéltárakat. Tudniillik ha ez elmarad, akkor továbbra is szemelgetünk, esetleges akiválasztásunk. Mi annak idején az Országos Levéltár Dl.-anyagát átnézettük Érszegi Gézával.Ezt egy szinte önálló kötet nagyságú dolgozatban, tanulmánykötetben közzétettük, azóta isprofitálhat belőle a kutatás. Csak ez az egyszeri szemlézés 115 új középkori okleveleteredményezett Szeged középkorából. Gondolják el, ha mi ezt nem csináljuk meg a Mohácselőtti anyagra nézvést, akkor mennyire sebezhetők vagyunk. Így is sebezhetők vagyunk, denélküle még inkább. Minálunk pl. a megyei levéltárban két-három munkatárs éveken keresztülgyűjtötte, rendezte, a szerzők keze alá adta a dolgokat, mert hiszen illúzió az, hogy mindenkimaga kubikoljon ki mindent, ez idejétmúlt, korszerűtlen. Tehát itt egyfajta sajátosmunkamegosztást, infrastruktúrát kell teremteni. Hangozzék bármennyire hihetetlenül, miSzegeden elkészítettük a teljes sajtóanyag feltárását. Ezen azt kell értenünk, hogygyakorlatilag Szegeden a reformkor vége, illetve ‘49 óta változó időtartamokban, de volt úgy,hogy négy napilap jelent meg, mi most ezt teljes vertikumában - futballnyelven szólva:egészpályás letámadásos módon - kicéduláztattuk. Ebből önmagában egy könyvtárszobányi127
- Page 7 and 8:
szükséges hely- és személynevek
- Page 9 and 10:
az 1970-es években is ilyen helyne
- Page 11 and 12:
Kalmancze (1485. évi adat, uo.) al
- Page 13 and 14:
égészeti nyomok (méghozzá a lel
- Page 15 and 16:
egy másik várhoz, a Pozsony megye
- Page 17 and 18:
Nagyjából erre a mintára kell el
- Page 19 and 20:
Conscriptiones portarum.Tom. X, XIX
- Page 21 and 22:
Joansoka nevű falujával, a veszpr
- Page 23 and 24:
Mészáros Máté pápai bíró, az
- Page 25 and 26:
égóta nem a Garai-család a telep
- Page 27 and 28:
28. Miksa hadai benyomulásának eg
- Page 29 and 30:
FüggelékOklevélszövegek (1358-1
- Page 31 and 32:
quod Blasius Chyonka filius Clement
- Page 33 and 34:
A XII-XIII. századból származó
- Page 35 and 36:
ispotály van, hogy Pápán iskola
- Page 37 and 38:
elváros esetében mindenképpen er
- Page 39 and 40:
tulajdonban voltak. 10 A települé
- Page 41 and 42:
létezett. 27 Gyöngyöspata is a s
- Page 43 and 44:
11. Szentpétery Imre: Az Árpád-h
- Page 45 and 46:
piacokon, illetve a győri vásáro
- Page 47 and 48:
Jegyzetek:Rövid közleményünk az
- Page 49 and 50:
Miután I. Ferdinánd felismerte, h
- Page 51 and 52:
1566-ban Szigetvár elestével gyö
- Page 53 and 54:
A 100 lovasból és 100 gyalogosbó
- Page 55:
1588. ápr. 23. - 1594. júl. 31. u
- Page 58 and 59:
1582: ÖStA HHStA RTA Fasc. 58. a.
- Page 60 and 61:
Pápa kitüntetett szerepének más
- Page 62 and 63:
13. Archivum Rákóczianum, I. oszt
- Page 64 and 65:
meg, hogy elkalandozzak a régió e
- Page 66 and 67:
sem szabad meglepődni, hisz ez a m
- Page 68 and 69:
kutatások is több különbségre
- Page 70 and 71:
Ress ImreA birodalmi centralizáci
- Page 72 and 73:
izalmasa, Hauer és Geringer is sz
- Page 74 and 75:
7. Purkhardt nézeteire: „Bemerku
- Page 76 and 77: ifjabb faknói ág birtokai közöt
- Page 78 and 79: S. Lackovits EmőkePápa város né
- Page 80 and 81: A leírtakat teszi szemléletesebb
- Page 82 and 83: Knézy JuditNépéleti adatok a Dé
- Page 84 and 85: hozhatták, amely még a reformkor
- Page 86 and 87: talpfa nélkül. Itt is volt juhás
- Page 88 and 89: 37. Petánovits - 1981. a Festetics
- Page 90 and 91: A Jókai által szerkesztett trón
- Page 92 and 93: Jókai Mór: Üdvözlő beszéde. I
- Page 94 and 95: Az elhunyt pályájának pápai ál
- Page 96 and 97: Jegyzetek1. Erről a patronátusró
- Page 98 and 99: Szakály FerencTisztelt Hölgyeim
- Page 100 and 101: A pápai harmincadhivatal működé
- Page 102 and 103: Fejes SándorTisztelt Elnök Úr! H
- Page 104 and 105: Kubinyi AndrásKöszönöm szépen
- Page 106 and 107: Hermann IstvánTanulmánykötet ese
- Page 108 and 109: Varju DezsőRendhagyó hozzászól
- Page 110 and 111: 1972. márc. 17.Kedves Dezsőkém!M
- Page 112 and 113: IV. Béla korából egy pápai (=R
- Page 114 and 115: Még egy szó emellett. Én ugyan n
- Page 116 and 117: Solymosi LászlóNagyon jó, hogy a
- Page 118 and 119: Hozzászólásom második részéne
- Page 120 and 121: Huszár JánosElőször is köszön
- Page 122 and 123: Rácz IstvánNagyon sokat tanultam
- Page 124 and 125: jobban meg lehetett volna közelít
- Page 128 and 129: anyag gyűlt össze. Ezeket minden
- Page 130 and 131: Somfai BalázsA köszönő szavakat
- Page 132 and 133: Köntös LászlóA konferencia vég
- Page 134 and 135: Holényi Lászlóírásban érkezet
- Page 136 and 137: Sajnos, ez az emléktárgy a hábor
- Page 138 and 139: város még nem volt hadműveleti t
- Page 140 and 141: FüggelékMesterházy Ferencnek, Ve
- Page 142 and 143: A hivatalos intézkedés:Hamuth Já
- Page 144: A tanácskozás fontos volt azért