Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

Heckenast GusztávAdalékok Pápa történetéheza Rákóczi-szabadságharc idejébőlA Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig című gyűjteményes kötetbenBánkuti Imre írta meg a város történetét a török uralom végétől a szatmári békéig, 1683-tól1711-ig. 1 Nagyon hasonló helyzetben vagyunk, ő mint szerző és én mint recenzens. Egyikünksincs otthon Pápa történetében az 1700 körüli évtizedekben, de kérdés, lehet-e itt egyáltalábanotthon lenni. Otthon - azaz Pápán - ugyanis még erre az időszakra sincs szervesen összefüggőforrásanyag, máshonnan, sokfelé elszórt adatokból kell összeszedni mindazt, ami Pápáravonatkozik. Bánkuti összeszedett mindent, ami összeszedhető volt. Csak a korszak kutatójaérzi, milyen széles körű forrásismeret biztos alapjára épült fel ez a rövid tanulmány. Hogy abenne megrajzolt kép Pápa viszontagságairól, katonai történetéről, vallási viszonyairól,mindennapi életéről mennyire kiegyensúlyozott, világos és meggyőző, minden olvasójatapasztalhatja.Kitűnő ötlet volt leközölni a pápai vár 1694. évi leírását, 2 ez világos képet ad arról, mi voltPápa katonai jelentősége - vagyis hogy nem volt. Ez a vár egy főleg raktárnak használt,elhanyagolt szálláshely, nem védelemre alkalmas objektum, amint az a Rákóczi-szabadságharcalatti sorsából is kitűnik. A mintaszerű szövegközléshez - Bánkuti nemcsak megmagyarázzaa jegyzetekben, amit a mai olvasó számára már magyarázni kell, de arra is felhívja afigyelmet, mit nem tud megmagyarázni - szóval a szövegközlés jegyzeteihez két kiegészítésemvan: a secessus = félreeső hely, azaz illemhely; 3 a palástos kamra = olyan szoba,amelynek a plafonja és a falai is vakolva vannak, így kap értelmet az az információ, hogy „azpalástja meg vagyon föstve”, illetve „meg vagyon írva”. 4Érzékelhető a tanulmány szövegéből, hogy a kuruc Dunántúlnak nem volt egyértelműközigazgatási-katonai központja. Amikor Rákóczi 1706-ban öt főkapitányságra osztotta fel azországot, nem is jelölte ki a dunántúli főkapitány székhelyét. De nem volt a Dunántúlnak mégközponti hadszertára sem, a dunántúli kuruc hadakat Érsekújvárról látták el hadianyaggal. 5 Atörök időkben a Dunántúl katonai központja Győr, illetve Kanizsa volt, a két dunántúlifőkapitányság székhelye. 1600 után, amikor Kanizsa a törököké lett, a Kanizsával szembenivégvárak állandó székhely nélküli főkapitánysága lépett a helyébe. A Rákóczi-szabadságharcidején Győr soha nem került a kurucok kezére, Kanizsa pedig, miután 1690-ben visszafoglaltáka törököktől, jelentőségét vesztette. Kellett tehát Győr helyett egy kuruc katonai ésközigazgatási központ. Ez 1704-től 1707-ig többnyire Pápa volt, időnként Szombathely, 1708-ban és 1709-ben Sümeg. 6Pápa kitüntetett szerepének egyik oka véleményem szerint fekvésének földrajzi energiája volt.A kuruc hatalom a Dunántúlon meglehetősen ingatag volt, de ennek a képlékeny, állandóanváltozó határú területnek Pápa a középpontjában feküdt, a Kisalföld szélén, nem nagyonmessze a dunántúli császári hatalmi központtól, Győrtől, de nem is túl közel hozzá. Főversenytársa a Kisalföld másik szélén a sűrűn lakott Nyugat-Dunántúl központja, Szombathely,amely azonban ritkábban és mindig rövidebb ideig volt a kurucoké, mint Pápa. Ahatalmi központ áthelyeződése Sümegre már önmagát értelmezi: a hanyatlás idején a nyíltfekvésű Pápa, gyenge várával, védhetetlen volt.59