12.07.2015 Views

Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

gyermekeik: János, Katalin és Anna számára. 37 Hét év alatt 102 forintot fektetett ingatlanba.Tompa Benedek a tehetősebb pápai polgárok közé tartozott, akárcsak kortársa, KalmárMihály, aki száz forintért léhérti telket vett zálogba Arácsi István nemestől. A felek halálaután a zálogbirtoklást fiaik 1520-ban szüntették meg, amikor Arácsi János száz forintértvisszaváltotta a telket Kalmár Jánostól. 38Mindkét pápai oklevelet tartalmukkal összhangban a város pecsétjével erősítették meg. Azoklevélszöveg alá nyomott kerek viaszpecsét 1477-ből kissé hiányosan, de jó állapotbanmegmaradt, míg a másik oklevélről lepergett. Kerek nyomának méretei azonban egyértelművéteszik, hogy a város mindkét alkalommal ugyanazt a pecsétnyomót használta. Sőt, a város1589. évi kiadványának Somfai Balázs által felfedezett papírfelzetes pecsétje is ezzel aközépkori pecsétnyomóval készült. 39 Ughy István grafikus a két pecsét eredetije és akorábbinak 1990-ben készült fotója alapján egyértelműen rekonstruálta Pápa város legkorábbipecsétjét. Eszerint a pecsét térdeplő alakot ábrázol balra fordulva, hosszú ruhában, imárakulcsolt kézzel, feje felett dicsfénnyel és három kővel. Mellette balról félhold, jobbról hatágúcsillag látható. A térdeplő személy mellett balra lent, a pecsét köriratába nyúlóan és aztmegszakítva elhelyezett háromszögletű kis címerpajzson két, egymással szembeforduló kígyólátható nyitott nyolcashoz hasonló alakban. 40 Ughy István grafikus utóbbi felfedezése révénmegoldódott az a rejtély, amelyet a kis címerpajzs ábrázolása okozott. Eddig a pajzson a városcímerét (két, egymást keresztező jogar) vagy a helyesen Szent István vértanúval azonosítottalak attributumát (két, keresztbe tett pálmaág) vélték felfedezni. 41 A kígyóábrázolás felismerésea pajzson kínálja a megoldást: a kis címerpajzs a Garai-család címere. Ezen ugyanrendszerint egyetlen kígyó látható, ami nem zárja ki az azonosítást, de van Garai-címer kétkígyóval is. Idősebb Garai Miklós nádor (1375-1385) négyszögletű címerpajzsa két, egymástólelforduló, kifelé néző kígyót ábrázol. 42 A kis címerpajzs tehát a Garai-címer két kígyósváltozata.Pápa város középkori pecsétje két fő alkotóelemből áll. Egyfelől kiváltságos templománakvédőszentjét, Szent István vértanút ábrázolja feje felett attributumával, a mártírhalálára,megkövezésére utaló három kővel, másfelől földesurának, a Garai-családnak a kígyós címeréttartalmazza. A védőszent az egyik legelterjedtebb városi pecsét-, illetve címertípusnakmegfelelően a várost jelképezi, némiképpen annak szabadságát is érzékelteti, míg a Garaicímerazt fejezi ki, hogy a város a Garai-család tulajdonába tartozik, annak joghatósága alattáll és egyben védelmét is élvezi. 43 A pecsét körirata tulajdonosát, a várost nevezi meg. A latinkörirat a város jelentésű civitas szót használja: S(igillum) civitatis Papensis, értelme: Pápaváros pecsétje. 44A Garai-címer a városi pecséten annak következménye volt, hogy a Garai-család a városföldesura lett. Zámbó Miklós tárnokmestertől Zsigmond király 1389-ben Pápa városátkiváltotta a zálogból, majd továbbadta a királynék védelmében meghalt idősebb Garai Miklósfiainak: ifjabb Miklósnak és Jánosnak. 45 Pápa első ismert pecsétje tőlük származik. Apecsétadományozás időpontját, illetve a pecsétnyomó készítésének idejét közelebbről segítmeghatározni, hogy a város pecsétjét 1427-ben említették először. Ebben az évben ifjabbGarai Miklós nádor (1402-1433) megparancsolta pápai várnagyának, hogy a pápai Kövércsaládvagyonáról készítsen leltárt, és azt a várnagyi pecsét mellett lássák el a várospecsétjével is. 46 Pápa város első ismert pecsétjét így 1389 és 1427 között kapta, valószínűleg1400 táján, mivel akkortájt Pápa település minősítése város (civitas) volt, nem pedigmezőváros (oppidum). Később ugyanis rendszerint - még a város 1491. évi oklevelében is -mezővárosnak nevezték a falutól és a valódi várostól egyaránt különböző városias települést. 47A pecsét köriratába a korabeli minősítésnek megfelelően került a civitas szó. A városi tanács1589-ben még ezt a pecsétet használta. Ragaszkodott hozzá, cseppet sem zavarta, hogy már24

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!