gyermekeik: János, Katalin és Anna számára. 37 Hét év alatt 102 forintot fektetett ingatlanba.Tompa Benedek a tehetősebb pápai polgárok közé tartozott, akárcsak kortársa, KalmárMihály, aki száz forintért léhérti telket vett zálogba Arácsi István nemestől. A felek halálaután a zálogbirtoklást fiaik 1520-ban szüntették meg, amikor Arácsi János száz forintértvisszaváltotta a telket Kalmár Jánostól. 38Mindkét pápai oklevelet tartalmukkal összhangban a város pecsétjével erősítették meg. Azoklevélszöveg alá nyomott kerek viaszpecsét 1477-ből kissé hiányosan, de jó állapotbanmegmaradt, míg a másik oklevélről lepergett. Kerek nyomának méretei azonban egyértelművéteszik, hogy a város mindkét alkalommal ugyanazt a pecsétnyomót használta. Sőt, a város1589. évi kiadványának Somfai Balázs által felfedezett papírfelzetes pecsétje is ezzel aközépkori pecsétnyomóval készült. 39 Ughy István grafikus a két pecsét eredetije és akorábbinak 1990-ben készült fotója alapján egyértelműen rekonstruálta Pápa város legkorábbipecsétjét. Eszerint a pecsét térdeplő alakot ábrázol balra fordulva, hosszú ruhában, imárakulcsolt kézzel, feje felett dicsfénnyel és három kővel. Mellette balról félhold, jobbról hatágúcsillag látható. A térdeplő személy mellett balra lent, a pecsét köriratába nyúlóan és aztmegszakítva elhelyezett háromszögletű kis címerpajzson két, egymással szembeforduló kígyólátható nyitott nyolcashoz hasonló alakban. 40 Ughy István grafikus utóbbi felfedezése révénmegoldódott az a rejtély, amelyet a kis címerpajzs ábrázolása okozott. Eddig a pajzson a városcímerét (két, egymást keresztező jogar) vagy a helyesen Szent István vértanúval azonosítottalak attributumát (két, keresztbe tett pálmaág) vélték felfedezni. 41 A kígyóábrázolás felismerésea pajzson kínálja a megoldást: a kis címerpajzs a Garai-család címere. Ezen ugyanrendszerint egyetlen kígyó látható, ami nem zárja ki az azonosítást, de van Garai-címer kétkígyóval is. Idősebb Garai Miklós nádor (1375-1385) négyszögletű címerpajzsa két, egymástólelforduló, kifelé néző kígyót ábrázol. 42 A kis címerpajzs tehát a Garai-címer két kígyósváltozata.Pápa város középkori pecsétje két fő alkotóelemből áll. Egyfelől kiváltságos templománakvédőszentjét, Szent István vértanút ábrázolja feje felett attributumával, a mártírhalálára,megkövezésére utaló három kővel, másfelől földesurának, a Garai-családnak a kígyós címeréttartalmazza. A védőszent az egyik legelterjedtebb városi pecsét-, illetve címertípusnakmegfelelően a várost jelképezi, némiképpen annak szabadságát is érzékelteti, míg a Garaicímerazt fejezi ki, hogy a város a Garai-család tulajdonába tartozik, annak joghatósága alattáll és egyben védelmét is élvezi. 43 A pecsét körirata tulajdonosát, a várost nevezi meg. A latinkörirat a város jelentésű civitas szót használja: S(igillum) civitatis Papensis, értelme: Pápaváros pecsétje. 44A Garai-címer a városi pecséten annak következménye volt, hogy a Garai-család a városföldesura lett. Zámbó Miklós tárnokmestertől Zsigmond király 1389-ben Pápa városátkiváltotta a zálogból, majd továbbadta a királynék védelmében meghalt idősebb Garai Miklósfiainak: ifjabb Miklósnak és Jánosnak. 45 Pápa első ismert pecsétje tőlük származik. Apecsétadományozás időpontját, illetve a pecsétnyomó készítésének idejét közelebbről segítmeghatározni, hogy a város pecsétjét 1427-ben említették először. Ebben az évben ifjabbGarai Miklós nádor (1402-1433) megparancsolta pápai várnagyának, hogy a pápai Kövércsaládvagyonáról készítsen leltárt, és azt a várnagyi pecsét mellett lássák el a várospecsétjével is. 46 Pápa város első ismert pecsétjét így 1389 és 1427 között kapta, valószínűleg1400 táján, mivel akkortájt Pápa település minősítése város (civitas) volt, nem pedigmezőváros (oppidum). Később ugyanis rendszerint - még a város 1491. évi oklevelében is -mezővárosnak nevezték a falutól és a valódi várostól egyaránt különböző városias települést. 47A pecsét köriratába a korabeli minősítésnek megfelelően került a civitas szó. A városi tanács1589-ben még ezt a pecsétet használta. Ragaszkodott hozzá, cseppet sem zavarta, hogy már24
égóta nem a Garai-család a település földesura. Valószínűleg ez volt a város első pecsétje.Ezt megelőzően, ha valamit pecsétes oklevélbe kívántak foglalni, bizonyára a településplébánosához fordultak. A plébános aligha zárkózott el az ilyen kérés teljesítésétől, hiszenmaradt bizonyíték arról, hogy a környékbeliek ügyeiben vállalt hasonló feladatokat. Mátyáspápai plébános 1358-ban saját pecsétjével megerősített oklevelében tanúsította, hogy Hektorfia Péter és Miklós fia György két lerombolt malomért jelenlétében egy márkát fizetett abakonybéli monostor apátjának. 48 A saját pecsét birtokában a városi tanács - miként kétoklevele mutatja - az írásbeliség terén a város ügyeiben önállóan járt el. A közeli Vásárhelymezőváros tanácsának - pecsét híján - nem volt ilyen lehetősége. Ezért a somlói szőlőügyletekrőlsaját pecsétje alatt a település földesura, a vásárhelyi apácakonvent állított kioklevelet, tanúként vagy az oklevél társkiadójaként név szerint megemlítve benne a vásárhelyibírót és a 12 esküdtet. 49Veszprém megyében a középkorból egyedül Pápának maradt ránk pecsétje és várositanácsának két kiadványa. A saját pecsét birtoklása, a városi oklevelek léte, a Szűz Máriakolostorlétezése, a város tehetős polgárainak tevékenysége az eddigi ismereteket kiegészítveés velük összhangban mind azt tanúsítják, hogy a középkor végén Pápa volt a régiólegjelentősebb városias települése.Jegyzetek1. Kubinyi András: A középkori Pápa. In: Tanulmányok Pápa város történetéből. A kezdetektől 1970-ig.Főszerk. Kubinyi András. Pápa 1994. 75-124. Pápa város és határa újabb régészeti anyagáról hasznosösszefoglalás készült. Ilon Gábor: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápaijárás) kiegészítése. 1970-1994. Pápai Múzeumi Értesítő 5(1995), 116-123.<strong>2.</strong> Vetera monumenta historica Hungariam sacram illustrantia maximam partem nondum edita extabulariis Vaticanis deprompta, collecta ac serie chronologica disposita ab Augustino Theiner. I.Romae 1859. 53. Vö. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. II. Bp. 1984. 315.3. A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. Szerk. Erdélyi László, (később) Sörös Pongrácz. I-XII/B. Bp. 1902-1916. (= PRT) I. 663, 735, 783.4. Kubinyi A.: A középkori Pápa i. m. 75.5. Diplomata Hungariae antiquissima. I. Ab anno 1000 usque ad annum 1131. (= DHA) Edendo operipraefuit Georgius Györffy. Adiuverunt Johannes Bapt. Borsa, Franciscus L. Hervay, Bernardus L.Kumorovitz et Julius Moravcsik. Budapestini 199<strong>2.</strong> 173, 500.6. Lásd erre a kötetben Kristó Gyula tanulmányát!7. A Győr-nemzetségnek, a somogyi monostor kegyurainak Somogyban és az Észak-Dunántúlon egyarántvoltak birtokaik. A lébényi alapítólevélben Balaton-felvidéki és somogyi települések együtt szerepelnek.Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg,Ödenburg und Eisenburg. I. Bearbeitet von Hans Wagner. Graz, Köln 1955. 51-55.8. Érszegi Géza: Eine neue Quelle zur Geschichte des bulgarisch-ungarischen Beziehungen w-hrend derHerrschaft Borils. Bulgarian Historical Review 3(1975/2), 96-97. A szerző az általa kiadott oklevélkeletkezési körülményeit is feltárta. Uo. 91-95.9. Nóráp korai birtoklási viszonyainak összetettségét világítja meg a veszprémi káptalan 1230. évioklevele. A kiadatlan oklevél szerint a veszprémi várjobbágyok és a Nóráp falubeli népekvezetőjükkel (centurio) együtt a várispán előtt átengedtek Kovács faluban két ekényi földet Kovácsfalubeli Györgynek, miután azt korábban az anyja birtokolta. Magyar Országos Levéltár, DiplomatikaiFényképgyűjtemény (= DF) 229.926 (Veszprémi kápt. hit. lvt. Litt. Instr. K-162).25
- Page 7 and 8: szükséges hely- és személynevek
- Page 9 and 10: az 1970-es években is ilyen helyne
- Page 11 and 12: Kalmancze (1485. évi adat, uo.) al
- Page 13 and 14: égészeti nyomok (méghozzá a lel
- Page 15 and 16: egy másik várhoz, a Pozsony megye
- Page 17 and 18: Nagyjából erre a mintára kell el
- Page 19 and 20: Conscriptiones portarum.Tom. X, XIX
- Page 21 and 22: Joansoka nevű falujával, a veszpr
- Page 23: Mészáros Máté pápai bíró, az
- Page 27 and 28: 28. Miksa hadai benyomulásának eg
- Page 29 and 30: FüggelékOklevélszövegek (1358-1
- Page 31 and 32: quod Blasius Chyonka filius Clement
- Page 33 and 34: A XII-XIII. századból származó
- Page 35 and 36: ispotály van, hogy Pápán iskola
- Page 37 and 38: elváros esetében mindenképpen er
- Page 39 and 40: tulajdonban voltak. 10 A települé
- Page 41 and 42: létezett. 27 Gyöngyöspata is a s
- Page 43 and 44: 11. Szentpétery Imre: Az Árpád-h
- Page 45 and 46: piacokon, illetve a győri vásáro
- Page 47 and 48: Jegyzetek:Rövid közleményünk az
- Page 49 and 50: Miután I. Ferdinánd felismerte, h
- Page 51 and 52: 1566-ban Szigetvár elestével gyö
- Page 53 and 54: A 100 lovasból és 100 gyalogosbó
- Page 55: 1588. ápr. 23. - 1594. júl. 31. u
- Page 58 and 59: 1582: ÖStA HHStA RTA Fasc. 58. a.
- Page 60 and 61: Pápa kitüntetett szerepének más
- Page 62 and 63: 13. Archivum Rákóczianum, I. oszt
- Page 64 and 65: meg, hogy elkalandozzak a régió e
- Page 66 and 67: sem szabad meglepődni, hisz ez a m
- Page 68 and 69: kutatások is több különbségre
- Page 70 and 71: Ress ImreA birodalmi centralizáci
- Page 72 and 73: izalmasa, Hauer és Geringer is sz
- Page 74 and 75:
7. Purkhardt nézeteire: „Bemerku
- Page 76 and 77:
ifjabb faknói ág birtokai közöt
- Page 78 and 79:
S. Lackovits EmőkePápa város né
- Page 80 and 81:
A leírtakat teszi szemléletesebb
- Page 82 and 83:
Knézy JuditNépéleti adatok a Dé
- Page 84 and 85:
hozhatták, amely még a reformkor
- Page 86 and 87:
talpfa nélkül. Itt is volt juhás
- Page 88 and 89:
37. Petánovits - 1981. a Festetics
- Page 90 and 91:
A Jókai által szerkesztett trón
- Page 92 and 93:
Jókai Mór: Üdvözlő beszéde. I
- Page 94 and 95:
Az elhunyt pályájának pápai ál
- Page 96 and 97:
Jegyzetek1. Erről a patronátusró
- Page 98 and 99:
Szakály FerencTisztelt Hölgyeim
- Page 100 and 101:
A pápai harmincadhivatal működé
- Page 102 and 103:
Fejes SándorTisztelt Elnök Úr! H
- Page 104 and 105:
Kubinyi AndrásKöszönöm szépen
- Page 106 and 107:
Hermann IstvánTanulmánykötet ese
- Page 108 and 109:
Varju DezsőRendhagyó hozzászól
- Page 110 and 111:
1972. márc. 17.Kedves Dezsőkém!M
- Page 112 and 113:
IV. Béla korából egy pápai (=R
- Page 114 and 115:
Még egy szó emellett. Én ugyan n
- Page 116 and 117:
Solymosi LászlóNagyon jó, hogy a
- Page 118 and 119:
Hozzászólásom második részéne
- Page 120 and 121:
Huszár JánosElőször is köszön
- Page 122 and 123:
Rácz IstvánNagyon sokat tanultam
- Page 124 and 125:
jobban meg lehetett volna közelít
- Page 126 and 127:
Fabiny TiborMielőtt Csepregi Zolt
- Page 128 and 129:
anyag gyűlt össze. Ezeket minden
- Page 130 and 131:
Somfai BalázsA köszönő szavakat
- Page 132 and 133:
Köntös LászlóA konferencia vég
- Page 134 and 135:
Holényi Lászlóírásban érkezet
- Page 136 and 137:
Sajnos, ez az emléktárgy a hábor
- Page 138 and 139:
város még nem volt hadműveleti t
- Page 140 and 141:
FüggelékMesterházy Ferencnek, Ve
- Page 142 and 143:
A hivatalos intézkedés:Hamuth Já
- Page 144:
A tanácskozás fontos volt azért