Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

Huszár JánosElőször is köszönetet szeretnék mondani a helytörténészkör nevében a szervezőknek azért acsodálatos két napért, melyet itt tölthettünk a várostörténet kérdéseivel foglalkozva, kitűnőtörténészek előadásait hallgatva.Külön hálás vagyok Kubinyi professzor úrnak, a konferencia levezető elnökének, hogy ilyenszépen kézben tartotta, irányította a tanácskozást. Nem egy alkalommal voltam olyantudományos ülésen, ahol egyesek szóözönükkel tönkretették a megbeszélést, szétzilálták azelőre kialakított rendet. Itt ennek a veszélye egy pillanatra sem állt fenn.Megvallom őszintén, én egyrészt fanyalgó bírálatot vártam, másrészt arra számítottam, hogyegyesek dicsőíteni fogják az elkészült dolgozatokat. Egyik sem következett be. A hangnemreaz egészséges kritika volt a jellemző, s az a becsületes törekvés, hogy a résztvevők minélmélyebben feltárják Pápa város történetének titkait.A siker örömét éreztem mindkét napon, azt - amit a professzor úr több alkalommal is említett-, hogy gazdagabbak, sokkal gazdagabbak lettünk. Rengeteg új dolgot hallottunk itt, aminek ajövőben hasznát fogjuk venni.Az az igazság, hogy a dolgozatok közül - melyeket a pápaiak elég nehezen olvasnak majd,mert nem könnyű olvasmány ez a tanulmánykötet - dr. Ács Annáé tetszett legjobban, bárkemény bírálatot kapott. Mikor a pápai vásárokkal kapcsolatos írását elolvastam, szinte ottéreztem magamat a pápai piactéren, ahol igen gyakran megfordultam gyermekkoromban sahol életre szóló élményeket szereztem. Bár Ács Anna nem pápai származású, életkoránálfogva nem is lehetnek személyes emlékei a régi vásárokról, mégis rendkívül hitelesen leírta,melyik árus hol helyezkedett el a Fő téren a Nagytemplom körül. Kitűnő a vásári hangulatmegörökítése is.Külön megköszönöm Fabiny professzor úrnak az evangélikusokról írt anyagot. Ez a dolgozatolyan szempontból is értékes, mert benne egy rendkívüli egyéniségről, Gyurátz Ferencpüspökről hiteles, árnyalt képet nyújt, így felhívja a figyelmet a város egyik múltbélikiválóságára, akire a pápaiak joggal büszkék lehetnek.Még azzal a kérdéssel is foglalkozom, mi a mi feladatunk a tanácskozás után.Nekünk, pápai helytörténészeknek bőven van tennivalónk e kétnapos tanácskozás után.Elsősorban az, hogy amit itt magas, tudományos szinten elvégeztek a kutatók, azt nekünk megkell ismertetnünk a város lakóival, elsősorban a fiatalokkal. És természetesen a pedagógusokkalis, akiknek a történelemórákon be kell építeniük a helyi eseményeket a magyartörténelem anyagába. A helytörténet ismerete különben nem csupán a történelemtanárok ügye,hanem mindenkié, aki gyermekeket nevel, az alsótagozatos tanítóké, az osztályfőnököké, aszakkörvezetőké, sőt jelentős mértékben a szülőké is, akik az alapozás munkáját végzik.További feladatunk folytatni a tárgyi emlékek, írott források, emlékezések gyűjtését ésfeldolgozását. E mellett időnként el kell végeznünk az összegzést, s szükség van ennek apublikálására, miután a tudomány emberei csak így tudják hasznosítani munkánk eredményét.Gondolnunk kell a jövőre is, éppen ezért „Szűkebb pátriánk” címmel honismereti tanfolyamotkezdtünk diákoknak, és sok örömünk van ebben a munkában. Mindnyájan láthatták, hogy ittült mellettem nagy érdeklődéssel egy kisfiú, aki a tegnapi első előadástól a mostanihozzászólásokig kitartott. Ő is a tanfolyam egyik hallgatója. Tegnap csapatostul itt voltak a120