Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

kutatások is több különbségre hívják fel a figyelmet, így pl. a megyei nemesség és az 1726előtti mezővárosi önkormányzat személyi „átfedéseire”.) Valójában mindezen kutatásoknyomán készülhetnek el majd a XVIII. századi „középváros” országos modelljei és jutunkközelebb olyan kérdésekhez, hogy a XVI-XVII. századi társadalom- és gazdaságfejlődés nagytartalékának jelzett mezőváros milyen helye(ke)t foglalt el a rákövetkező század gazdaságiéletében. 22Jegyzetek1. Hudi József: Pápa város önkormányzatai a 18. században (1730-1795). In: Tanulmányok Pápa várostörténetéből a kezdetektől 1970-ig. Főszerk.: Kubinyi András, Pápa, 1994. 287-322. (A továbbiakban:Tanulmányok.)2. Hudi József: Pápa város önkormányzata a későfeudalizmus időszakában (1730-1847). Bp. 1993.Szerencsére az eltelt időben a disszertáció átdolgozott változata ugyanezen a címen nyomtatásban ismegjelent. (Hudi József: Pápa város önkormányzata a későfeudalizmus időszakában (1730-1847).Fejezetek Pápa város történetéből 2. Pápa, 1995. 197. [Pápára vonatkozó adatokat e kiváló munkábólmerítettem, a továbbiakban ismertetésemben csak az egyéb szakirodalmakra utalnék.]3. Mihály Ferenc: Magyaróvár kiváltságos mezőváros harca kiváltságai megtartásáért a XVII-XVIII.század fordulóján. In: Tanulmányok Mosonmagyaróvár és vidéke történetéhez. Szerk.: GecsényiLajos, Győr, 1979. 71-89., különösen 75-76., 78-79., 81., 83. (A felekezeti, önkormányzati beavatkozásterületeinek összekapcsolódására: a földesúr tiltotta a nem katolikus vallásúak hivatalviselését.)4. Bálintné Mikes Katalin: Kecskemét város tanácsa a XV-XIX. században In: Bács-Kiskun megyemúltjából. II., Kecskemét, 1979. 5-57. A szerző 1677-től jelzi a földesúri beavatkozás kezdetét és az1712-1786 közötti időszakot a földesúri beavatkozás növekedése, a testületi irányítás háttérbeszorulásaként írta le. (uo. 6.p.) A példákat még hosszan lehetne sorolni. A földesúri szervezet és amezővárosi igazgatás viszonyaira, az utóbbi függésrendszerére ld.: Lénárt Andor: Gyöngyös városXVIII. századi igazgatásáról = Archivum 7. 1978. 5-26.5. Lichtneckert András: Veszprém önkormányzata és az 1726. évi statútumok = Veszprémi Szemle II.1994. 2. sz. 3-14.6. A történeti tanulmányok közül a településszerkezetet tekintve erre Haris Andrea munkája is rámutatott,aki az etnográfia által „kétbeltelkesség-ként” elemzett szerkezetet írt le. Haris Andrea: Településekhalmazától a városig. In. Tanulmányok: 43-74.7. Bándi Zsuzsa: Körmend a középkorban. Körmend, 1987. 50-56. (Körmendi Füzetek), Bácskai Vera:Mezővárosi önkormányzat a XV. században és a XVI. század elején. In: Tanulmányok a magyar helyiönkormányzat múltjából. Szerk.: Bónis György - Degré Alajos, Bp. 1971. 9-34.p.8. Bálintné: - 1979. 50.9. Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása. Ford.: Takáts Endre, Veszprém, 1989. 48-53., különösen: 52.10. Mihály - 1979. i.m. passim, uő.: A magyaróvári gimnázium első évtizedeinek történetéhez 1739-1767.In: Tanulmányok Győr és vidéke történetéből. Szerk.: Gecsényi Lajos, Győr, 1978. 39-41., 46-47.p.(8. sz. jegyzet.) A városlakó nemesek önkormányzatainak elkülönüléséről, a kiváltságos rend helyiönkormányzatba történő betagozódásáról, a mezővárosokban élő nemesek önkormányzatairól alapvetőkézikönyv: Rácz István: Városlakó nemesek az Alföldön 1541-1848 között. Bp. 1988.11. Németh Gábor: Szikszó mezőváros autonómiája a 17-18. században = Történelmi Szemle XXV. 1982.537-549., különösen: 542.12. Kisfaludy Katalin: Kecskemét mezőváros főbírái és tanácsa a 18. században = HonismeretiKözlemények: Különszám, Kecskemét, 1991. 26-37., különösen: 28., 30.68