Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

Ress ImreA birodalmi centralizáció és a mezővárosi igazgatás(Megjegyzések Somfai Balázs Pápa mezőváros igazgatása1848-49 után című tanulmányához)Pápa 1849-1867 közötti történetének feldolgozásához - a hasonló jogállású dunántúlitelepülésektől eltérően - rendkívül kedvezőtlenek a helyi levéltári forrásadottságok. Akorszakra vonatkozóan a városi levéltár töredékesen fennmaradt anyaga az egyetlen helyiforrás. A helytörténeti kutató munkáját ebben a korszakban az is megnehezítette, hogy a neoabszolutizmus-korijárási és megyei hatóságok iratai is szinte teljesen hiányoznak a megyeilevéltárból. A városi hatósági illetve képviselőtestületi jegyzőkönyvek korántsem teljes sorozatánakfelhasználásával Pápa neoabszolutizmuskori történetének valóban csak az alapvetését,a mezővárosi igazgatási szervezet vázlatos rekonstruálását lehetett elvégezni.Somfai Balázs tanulmányához készített korreferátumomban ezért előbb a konkrét kutatásieredményeket helyezném szélesebb birodalmi összefüggésbe, majd a jövőbeli kutatásokelősegítésére - röviden és a teljesség igénye nélkül - ismertetném az Országos Levéltárbanőrzött neoabszolutizmus-kori központi hatóságok pápai vonatkozású forráscsoportjait.Az 1848-as polgári forradalmak leverése után, azok társadalmi célkitűzéseit részben kisajátítóneoabszolutizmus polgárosítást ígért s a birodalmi központból irányított, szigorú hierarchiaszerint tagolt állami bürokrácia kiépítésével törekedett céljai elérésére. A felülről vezényeltneoabszolutista modernizáció Magyarországon a megyei önkormányzat felszámolásával,illetve a városok, mezővárosok és községek korábbi, azaz feudális eredetű autonómiájánakerőteljes korlátozásával és a kommunális tisztségviselők választásának megszüntetésével jártegyütt. A járási szintig kiépülő állami omnipotencia különösen érzékenyen érintette a Pápáhozhasonlóan a szabad királyi városi jogállás elérésére törekvő, polgárosultabb, nagyobb lélekszámmalés gazdasági erővel rendelkező mezővárosokat, amelyek kialakult igazgatási szervezettel,jelentős rendészeti és szolgáltatási jogosítványokkal rendelkeztek. Az abszolutisztikuscentralista irányzat érvényesülésének birodalmi hátterét és a magyarországi közép- ésalsófokú igazgatás szervezeti felépítésének szempont-rendszerét egy eddig nem használtforrás, az 1851. évi Szilveszteri Pátens végrehajtására hivatott testület, a bécsi központiszervező bizottmány (die k. k. Organisierungskomission) magyar tagozatának jegyzőkönyveialapján mutatom be.Az 1848-as forradalom örökségét, a felfüggesztett olmützi alkotmányt 1851 végén FerencJózsef a Szilveszteri Pátenssel végérvényesen hatályon kívül helyezte. A császári egyeduralomszándékának nyílt megvallása a Habsburg-birodalom teljes központosításának és közigazgatásihomogenizálásának meghirdetésével járt együtt. A neoabszolutista centralizáció azuralkodói akarat maximális érvényesítésére képes hatalmi apparátus kiépítésére irányult. Aracionalitást nem nélkülöző háromszintű közigazgatási szervezetnek és az egységes joginormarendszernek a birodalom egészére való kiterjesztése szolgált arra, hogy a Habsburguralkodójogara alá tartozó - sajátos különállással, belkormányzati autonóm hagyományokkalbíró - királyságok és tartományok sokaságát a birodalmi központtól teljes mértékben függőuniformizált koronatartományokká alakítsák. 170