Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

Pálffy GézaPápa szerepe a XVI. századi végvárrendszerbenBuda 1541. évi elestét, majd az 1543-1544. évi török hadjáratot követően Pápa közvetlenül amagyarországi oszmán hódítás frontvonalába került. Miután a Mohács előtti déli végvárvonallegmeghatározóbb része 1526 után végleg összeomlott, az ellenség előrenyomulásánakfeltartóztatása érdekében új védelmi rendszer kialakítására volt szükség. Ennek kiépítése aXVI. század második felére az 1556-ban alakult bécsi Udvari Haditanács (WienerHofkriegsrat) vezetésével ment végbe. A magyar király méltóságát is viselő Habsburguralkodóka bécsi császárváros, az osztrák örökös tartományok és a német birodalom védelméreezek határai előtt, a három részre bomlott Magyarországon szervezték meg azt az újvégvárrendszert, mely utóbb másfél évszázadon át védelmezte Európát. Bécs és az osztráktartományok biztonsága szempontjából legfontosabb észak-dunántúli területeken az újvédelmi övezet a Balaton és a Dunántúli-középhegység kínálta természeti akadályokra,valamint az itt található középkori eredetű várakra és erődítményekké alakítható városokraépülhetett. A végvárrendszer megszervezésén munkálkodó katonai vezetés koncepciójábanezért a Buda elestét követő esztendőktől a középkori eredetű várral és megerődíthetőmezővárossal egyaránt rendelkező Pápa különösen fontos szerephez jutott. Ugyanekkor amagyar rendek és az ország védelmének irányításában őket képviselő helytartó, illetve azországos főkapitányok szintén meghatározó feladatot szántak a Konstantinápolyba hurcoltTörök Bálint utódai birtokában levő városnak.„Sőt - miként azt a Pápa város történetéről legutóbb megjelent tanulmánykötetbőlmegtudhatjuk - egy ideig úgy tűnt, hogy nagy jövő vár rá a kiépülőben levő magyar katonaiigazgatásban is. Miután az addigi egy országos főkapitány nem volt elegendő a hatalmasterületen szétszórt véderő összefogására és irányítására, az 1547. évi országgyűlés egy másik -a dunántúli - főkapitány kinevezéséről határozott (20. tc.), s székhelyéül Kanizsát, Pápát vagySzigetvárt ajánlotta. S az első főkapitány, Nádasdy Tamás valóban gyakorta megfordultPápán. Végül is azonban nem Pápa, hanem Győr lett a hosszabb fejlődés eredményekéntkialakult észak-dunántúli főkapitányság „székhelye”. Pápa azonban egészen a török kiűzéséigmegmaradt a dunántúli hódoltsággal szembeni második védővonal fontos központjának;kapitánya a XVI. században a „kerületi főkapitány” („supremus capitaneus”, „Kreishauptmann”)címet viselte.” 1Szakály Ferenc, Pápa török kori történetének összefoglalója, munkájában külön hangsúlyozta,hogy a pápai kerületi főkapitány hatáskörének és a győri főkapitányhoz való viszonyánakvizsgálata további kutatásokat igényel. 2 Jelen tanulmányban erre vonatkozó legújabb kutatásieredményeim közreadásával szeretném kiegészíteni az általa összefoglaltakat. Mindez annál isinkább érdekesnek tűnik, mert a pápai végvárnak a XVI. századi védelmi rendszerbenbetöltött szerepét vizsgálva, számos olyan fontos, általános kérdés merül fel, mely hozzájárulhata török ellen újonnan kiépült védelmi övezetek szervezetének alaposabb megismeréséhez,illetve néhány korábbi, a vártörténeti irodalomban teljességgel elterjedt hibás elképzeléskorrigálásához. Sőt, Pápa példája egyúttal modellként állítható annak a küzdelemnek abemutatására is, melyet a török hódoltság korában a védelmi rendszer központi irányításábólfokozatosan kiszoruló magyar rendek a bécsi katonai vezetéssel vívtak korábbi pozícióikmegvédelmezése, illetve később, a XVII. században, azok visszaszerzése érdekében.48