Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

10. Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatokforrásai. (Függelék: A törvények szövege.) Bp. 1904. 155-156 (16. és 21.tc.).11. Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae criticodiplomatica.(= Reg. Arp.) I-II/4. Szerk. Szentpétery Imre, Borsa Iván. Bp. 1923-1987. II/2-3. 2723.sz. Vö. Györffy György: István király és műve. Bp. 1977. 239.12. Kubinyi A.: A középkori Pápa i. m. 76., Szűcs Jenő: Sárospatak kezdetei és a pataki erdőuradalom.Történelmi Szemle 35(1993), 11. A térség először 1397-ben említett három kiváltságolt egyháza(Pápa, Somlóvásárhely és Városlőd) közül az utóbbi IV. Béla korában a veszprémi püspökjoghatósága alatt állt. Reg. Arp. I. 1565. sz. A somlóvásárhelyi kiváltságos plébánia védőszentje 1501.évi adat szerint Szűz Mária volt. Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (= DL) 46.538. Apápai plébániatemplom patrociniumát ennél korábban, 1422-ben említik. Annatae e regno Hungariaeprovenientes in Archivo Secreto Vaticano. 1421-1536. Edidit Josephus Körmendy. Bp. 1990. 44.13. Györffy Gy.: István király i. m. 74, 119. Vö. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történetiföldrajza. Geographia historica Hungariae tempore stirpis Arpadianae. I-III. Bp. 1963-1987. II. 237,595.14. DHA I. 53. Vö. Bálint Sándor: Karácsony, Húsvét, Pünkösd. Bp. 19893. 112.15. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. Bp. 1897. 250.16. Reg. Arp. I. 372. sz.17. Kubinyi A.: A középkori Pápa i. m. 81.18. DL 42.380. A rendeki vizsgálattal kapcsolatos két oklevél hibás kivonata: Codex diplomaticusHungariae ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér. I-XI. Budae 1829-1844. (= Fejér)VII/5. 347-349.19. Solymosi László: Hospeskiváltság 1275-ből. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. Szerk.Kredics László. Veszprém, 1984. 67-68.20. DL 40.128. Az oklevél kiadásai (Fejér IV/3. 313-315, VII/1. 332-333.) hibásak. Vö. Solymosi László:A magyarországi középkori latinság szótára. Levéltári Szemle 40(1990/3), 85. A pastus szószinonimája volt a clicium. Többek közt Somogyban az 1264. évi kiváltságlevél szerint a berényihospesek a segesdi ispánság központjában levő éléstárba (ad clicium) szállították az adóba fizetettzabot. Árpád-kori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. Közzé teszi WenzelGusztáv. I-XII. Pest, Bp. 1860-1874. (= Wenzel) XI. 533.21. PRT VIII. 288, 293. Vö. Kubinyi A.: A középkori Pápa i. m. 77.22. Ezt a változást nem befolyásolta Sixtus esztergomi olvasókanonoknak az egész országra szóló bíróimegbízatása az udvarnokföldek felülvizsgálatára. Ennek láthatóan a földek számbavétele, a birtokviszonyokrendezése volt a célja. Sixtus tevékenysége során 1272-ben eljutott Veszprém megyébe is,többek közt a kertai udvarnokok körében is megfordult. Wenzel VIII. 401-402.23. Kubinyi A.: A középkori Pápa i. m. 81-82.24. Mindegyiket röviden (régi jelzettel) említette Csánki D.: i. m. III. 214. Az 1477. évi oklevél kissépontatlan regesztája is megjelent. Bándi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltár Mátyás-koripecsétkiállításának katalógusa. (1990. április 6. - október 6.) Levéltári Közlemények 62(1991), 98.25. Az oklevél szövege a függelékben (2. sz.) olvasható.26. Kapucsi Benedek és Szapolyai István kapcsolata legalább 1473-ban kezdődött. Mátyás király ebbenaz esztendőben Szapolyai kérésére fiúsította Kapucsi feleségét, Csitvándi (Csikvándi) László leányát,Margitot. Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius. II. Kiadják: Nagy Imre, Páur Iván, RáthKároly és Véghely Dezső. Győrött 1865. 358. Kapucsi Benedek pápai várnagyságáról 1475 és 1489közötti adatok szólnak. DL 45.604, 46.111, 46.126. Az is lehetséges, hogy Hidászi Gergely nem volthuszita, hanem erkölcstelenséget követett el. Vö. Fehértói Katalin: Husziták voltak-e a Heves megyeihereticus-ok? Századok 107(1973), 435-439.27. Solymosi László: Kőszeg 1490. évi feladása. Vasi Szemle 37(1983), 95-96, Kubinyi András: Kétsorsdöntő esztendő (1490-1491). Történelmi Szemle 33(1991), 31, 38, E. Kovács Péter: Miksamagyarországi hadjárata. Történelmi Szemle 37(1995), 41-48.26