Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

miként ezt napjainkig a kutatás vélte - a második országos főkapitány kinevezésével tettekkísérletet a hódítók elleni védekezés hatékonyabb megszervezésére.A két főkapitány csak rövid ideig látta el együttesen a rendek által rájuk bízott katonai és nemutolsósorban rendfenntartó feladatokat. Perényi Péter 1542 őszén történt elfogatását követően,az esztendő végétől feladatait Nádasdy Tamás vette át. 14 Ezután Báthory fennhatósága Perényiegykori, a Dunától északra és keletre fekvő területeire terjedt ki, míg Nádasdy a Dunántúlegyik legjelentősebb birtokosaként ennek az országrésznek a védelmét vállalta magára. 1546májusát megelőzően azonban - eddig ismeretlen okokból - lemondott tisztéről, ekkor ugyanisNiklas Graf zu Salm királyi főhadparancsnok és Várday Pál helytartó Pozsonyban ideiglenesmegbízatással Késás Pált nevezte ki helyére. 15 Késás hamarosan szintén távozott tisztéből,ezért 1547-ben újra sürgető feladattá vált a dunántúli főkapitány kinevezése. A rendeknek azuralkodóhoz intézett, erre vonatkozó kérelme kapcsán született a nevezetes 1547. évi 20.artikulus, noha az valóban nem tett említést a tisztség korábbi betöltéséről. A törvénycikkértelmében, valamint I. Ferdinánd különleges rendeletére végül 1548 májusában Salm ésVárday szerződést kötött a dunántúli főkapitányi tisztséget ezúttal már másodízben elvállalóNádasdy Tamással. 16Nádasdy négy esztendővel későbbi újabb lemondását követően 1552 utolsó napjáig látta eltisztét, melyet javaslatára az uralkodó 1553 elején Tahy Ferencnek adományozott. 17 Az újdunántúli főkapitány Győr és Pápa végvárai felett azonban nem rendelkezett kapitányijogkörrel 18 - miként gyakorlatilag már 1546-ban elődje, Késás Pál sem -, ezeket ugyanis abécsi katonai vezetés az 1552 novemberében magyarországi hadimarsallá (Obrister Feldmarschallin Ungarn) kinevezett és Győrött székelő Sforza Pallavicini, majd 1556 után AdamGall győri főkapitány parancsnoksága alá rendelte. 19 A dunántúli főkapitány hatáskörénekezen csökkentésével indult meg a győri végvidéki főkapitányság (Raaberische Grenze/Grenzgebiet)kialakulása, mely azután Adam Gall és Eck Graf zu Salm főkapitányok 1556 és 1574közötti parancsnoksága idején teljesedett be. Ezt követően a XVII. század végéig a győrifőkapitány irányította a neki alárendelt végvidék több mint tíz királyi őrséggel ellátottvégvárát, miközben az ezekben szolgáló katonaság fizetését - pusztán Pápa jelent bizonyosmértékben különös kivételt, miként azt alább megismerhetjük - Alsó-Ausztria rendjeivállalták magukra. 20 Ugyanekkor a győri végvidék generálisa nem rendelkezett parancsnokijogkörrel Győr, Veszprém és Komárom vármegyék hadügyi kérdéseiben, ez ugyanis a Dunántúlonfekvő többi vármegyéhez hasonlóan a dunántúli országos vagy ettől az időtől már inkábbdunántúli kerületi főkapitánynak (supremus capitaneus partium regni Hungariae Transdanubianarum/Kreisobrist in Transdanubium) nevezett katonai tisztségviselő feladata maradt. 21Tahy Ferenc főkapitányságát, majd az igen befolyásos Nádasdy Tamás nádorságát (1554-1562) követően 1563-tól - az 1547. évi 20. törvénycikk előírásának megfelelően - Szigetvárszékhellyel Zrínyi Miklós töltötte be a dunántúli kerületi főkapitány tisztét. 22 A szigetvári hőskapitányi jogköre kettős jellegű volt. A neki, mint dunántúli kerületi főkapitánynak alárendeltországrész ekkor 11 vármegyéje (Moson, Sopron, Vas, Zala, Győr, Komárom, Veszprém,Fejér, Somogy, Tolna és Baranya) mellett ugyanis a királyi Sziget várának főkapitányakéntparancsnokolt a Szigetvár-környéki védelmi övezet végváraiban szolgáló királyi katonaságfelett is. Azaz a dunántúli megyék alkotta országrészt mint kerületi, a Szigetvár-környékivárakat pedig mint végvidéki főkapitány tartozott egységes rendszerbe szervezni. A győrivégvidék várai felett ellenben semmiféle hatáskörrel nem bírt, annak az alsó-ausztriai rendekáltal fizetett királyi katonaságát ugyanis az említett Salm főkapitány Győrből irányította. Ilymódon a győri végvidéki főkapitány haderejét gyarapította az osztrák rendek zsoldján Pápánszolgáló néhány száz lovas és gyalogos katona is, 23 jóllehet maga a vár és a város továbbra isaz Enyingi Török-család birtokában maradt.50