miként ezt napjainkig a kutatás vélte - a második országos főkapitány kinevezésével tettekkísérletet a hódítók elleni védekezés hatékonyabb megszervezésére.A két főkapitány csak rövid ideig látta el együttesen a rendek által rájuk bízott katonai és nemutolsósorban rendfenntartó feladatokat. Perényi Péter 1542 őszén történt elfogatását követően,az esztendő végétől feladatait Nádasdy Tamás vette át. 14 Ezután Báthory fennhatósága Perényiegykori, a Dunától északra és keletre fekvő területeire terjedt ki, míg Nádasdy a Dunántúlegyik legjelentősebb birtokosaként ennek az országrésznek a védelmét vállalta magára. 1546májusát megelőzően azonban - eddig ismeretlen okokból - lemondott tisztéről, ekkor ugyanisNiklas Graf zu Salm királyi főhadparancsnok és Várday Pál helytartó Pozsonyban ideiglenesmegbízatással Késás Pált nevezte ki helyére. 15 Késás hamarosan szintén távozott tisztéből,ezért 1547-ben újra sürgető feladattá vált a dunántúli főkapitány kinevezése. A rendeknek azuralkodóhoz intézett, erre vonatkozó kérelme kapcsán született a nevezetes 1547. évi 20.artikulus, noha az valóban nem tett említést a tisztség korábbi betöltéséről. A törvénycikkértelmében, valamint I. Ferdinánd különleges rendeletére végül 1548 májusában Salm ésVárday szerződést kötött a dunántúli főkapitányi tisztséget ezúttal már másodízben elvállalóNádasdy Tamással. 16Nádasdy négy esztendővel későbbi újabb lemondását követően 1552 utolsó napjáig látta eltisztét, melyet javaslatára az uralkodó 1553 elején Tahy Ferencnek adományozott. 17 Az újdunántúli főkapitány Győr és Pápa végvárai felett azonban nem rendelkezett kapitányijogkörrel 18 - miként gyakorlatilag már 1546-ban elődje, Késás Pál sem -, ezeket ugyanis abécsi katonai vezetés az 1552 novemberében magyarországi hadimarsallá (Obrister Feldmarschallin Ungarn) kinevezett és Győrött székelő Sforza Pallavicini, majd 1556 után AdamGall győri főkapitány parancsnoksága alá rendelte. 19 A dunántúli főkapitány hatáskörénekezen csökkentésével indult meg a győri végvidéki főkapitányság (Raaberische Grenze/Grenzgebiet)kialakulása, mely azután Adam Gall és Eck Graf zu Salm főkapitányok 1556 és 1574közötti parancsnoksága idején teljesedett be. Ezt követően a XVII. század végéig a győrifőkapitány irányította a neki alárendelt végvidék több mint tíz királyi őrséggel ellátottvégvárát, miközben az ezekben szolgáló katonaság fizetését - pusztán Pápa jelent bizonyosmértékben különös kivételt, miként azt alább megismerhetjük - Alsó-Ausztria rendjeivállalták magukra. 20 Ugyanekkor a győri végvidék generálisa nem rendelkezett parancsnokijogkörrel Győr, Veszprém és Komárom vármegyék hadügyi kérdéseiben, ez ugyanis a Dunántúlonfekvő többi vármegyéhez hasonlóan a dunántúli országos vagy ettől az időtől már inkábbdunántúli kerületi főkapitánynak (supremus capitaneus partium regni Hungariae Transdanubianarum/Kreisobrist in Transdanubium) nevezett katonai tisztségviselő feladata maradt. 21Tahy Ferenc főkapitányságát, majd az igen befolyásos Nádasdy Tamás nádorságát (1554-1562) követően 1563-tól - az 1547. évi 20. törvénycikk előírásának megfelelően - Szigetvárszékhellyel Zrínyi Miklós töltötte be a dunántúli kerületi főkapitány tisztét. 22 A szigetvári hőskapitányi jogköre kettős jellegű volt. A neki, mint dunántúli kerületi főkapitánynak alárendeltországrész ekkor 11 vármegyéje (Moson, Sopron, Vas, Zala, Győr, Komárom, Veszprém,Fejér, Somogy, Tolna és Baranya) mellett ugyanis a királyi Sziget várának főkapitányakéntparancsnokolt a Szigetvár-környéki védelmi övezet végváraiban szolgáló királyi katonaságfelett is. Azaz a dunántúli megyék alkotta országrészt mint kerületi, a Szigetvár-környékivárakat pedig mint végvidéki főkapitány tartozott egységes rendszerbe szervezni. A győrivégvidék várai felett ellenben semmiféle hatáskörrel nem bírt, annak az alsó-ausztriai rendekáltal fizetett királyi katonaságát ugyanis az említett Salm főkapitány Győrből irányította. Ilymódon a győri végvidéki főkapitány haderejét gyarapította az osztrák rendek zsoldján Pápánszolgáló néhány száz lovas és gyalogos katona is, 23 jóllehet maga a vár és a város továbbra isaz Enyingi Török-család birtokában maradt.50
1566-ban Szigetvár elestével gyökeres változás következett be a dunántúli védelmi rendszerszervezetében. A szigetvári végek török fennhatóság alá kerültek, így a Zrínyi Miklóshalálával megüresedett dunántúli kerületi főkapitányi tisztségnek erre az időre már csakvégleg a vármegyék hadügyére kiterjedő funkciója maradt meg. A magyar rendeknek azonbansikerült elérniük, hogy I. Miksa király hosszú tárgyalásokat követően a Dunántúl új kerületifőkapitányává Pápa - azaz ismét egy jelentős végvár - székhellyel 1567-ben végül a várkapitányát és birtokosát, Török Ferencet nevezte ki. 24 Török Bálint fia 1571. január közepénbekövetkezett haláláig töltötte be tisztét. 25 Ezzel magyarázható tehát, hogy 1567-től 1571-ig,azaz - miként alább megismerhetjük - pusztán ebben a néhány esztendőben és nem az egészXVI. században, Pápán (dunántúli) kerületi főkapitányról hallunk, azaz korabeli latinforrásainkban supremus capitaneus partium regni Hungariae Transdanubianarum-ról, a németnyelvűekben pedig Kreishauptmann-ról olvashatunk.A magyar rendek a Pápán székelő Török Ferenc kerületi főkapitányi kinevezése útján kívántákkorlátozni a győri végvidéki főkapitány hatáskörét, azaz így próbálták megakadályozni, hogyteljességgel kiszoruljanak az észak-dunántúli védelmi övezet tényleges katonai vezetéséből.Az Udvari Haditanács 1566 után az újonnan kinevezett kanizsai - és nem a pápai - kapitánytszerette volna megbízni az egyre jelentéktelenebb hatáskörrel bíró dunántúli kerületi főkapitánytisztének ellátásával, ezáltal ugyanis teljességgel saját igazgatása alá vonhatta volna aGyőrnek alárendelt és az alsó-ausztriai rendek fizette végvárak katonaságát. A bécsi katonaivezetés tehát Szigetvár eleste után olyan kompromisszumos megoldást keresett, mely lehetővétette volna, hogy a Balatontól északra fekvő és a császárváros biztonsága szempontjábóllegmeghatározóbb terület határvédelmének tényleges irányítása, azaz a végvári katonaságvezetése, kizárólagosan kerüljön a kezébe, miközben a magyar rendeket - látványosan ugyannem, ténylegesen azonban - csaknem teljességgel kiszorítja ennek katonai kormányzásából.Török Ferenc pápai kapitány dunántúli kerületi generálissá való kinevezése azonban félévtizedre meghiúsította ezeket a törekvéseket. Ez ugyanis azt a különös helyzetet eredményezte,hogy a Győrnek alárendelt pápai várban székelt a dunántúli kerület főkapitánya, akiegyúttal pápai várkapitányi tisztét is megtartotta, hiszen magának Pápának volt a birtokosa.Török tehát mint a pápai végvár kapitánya - az osztrák segélyből ott állomásozó őrséggelegyütt - Eck Graf zu Salm győri végvidéki főkapitány beosztottja lett, ugyanakkor őrendelkezett a családi székhelyén állomásozó és a győri generális parancsnokságától függetlenkerületi főkapitányi haderő (150 könnyűlovas és 100 gyalogos) felett, továbbá a Dunántúlkilencre fogyó vármegyéjének hadügyi kérdéseiben is.Török főkapitányi jogköre - a Szigetváron székelő Zrínyi Miklóssal ellentétben - a jelentőstávolság miatt nem terjedhetett ki a Dunántúl délnyugati részén fekvő végvárakra. Az ezekből1566 után fokozatosan kialakuló Kanizsa-központú végvidék irányítója - a fővárnak KanizsaiOrsolyától az uralkodó kezébe kerüléséig - a Balaton és a Dráva-Mura közötti végekfőkapitányának (supremus capitaneus inter lacum Balaton et fluvios Muram et Dravum regniHungariae finium), 26 majd ezt követően egyszerűen kanizsai (végvidéki) főkapitánynak(Obrist in Kanischa und zugehöriger Grenzfestungen) címezte magát. A vár 1568. évi királyiigazgatásba kerülésével és a szomszédos kisebb várak Kanizsának, mint fővárnak valóalárendelésével jött létre a dunántúli országrész területén a győri mellett a második végvidékifőkapitányság, míg közben megmaradt a Török Ferenc által betöltött dunántúli kerületifőkapitány tiszte is. Ennek következtében az a szakirodalomban teljességgel elterjedtvélemény és - valljuk meg elsőre valóban - logikusnak tűnő elképzelés, miszerint „1566-bankettéválasztották a dunántúli főkapitányságot: a Duna-Balaton közi főkapitányság székhelyeGyőr, a Balaton-Dráva-közi főkapitányságé pedig Kanizsa lett”, 27 nem állja meg a helyét. ASzigetvár eleste utáni fél évtizedben ugyanis három főkapitányt találunk a dunántúli51
- Page 7 and 8: szükséges hely- és személynevek
- Page 9 and 10: az 1970-es években is ilyen helyne
- Page 11 and 12: Kalmancze (1485. évi adat, uo.) al
- Page 13 and 14: égészeti nyomok (méghozzá a lel
- Page 15 and 16: egy másik várhoz, a Pozsony megye
- Page 17 and 18: Nagyjából erre a mintára kell el
- Page 19 and 20: Conscriptiones portarum.Tom. X, XIX
- Page 21 and 22: Joansoka nevű falujával, a veszpr
- Page 23 and 24: Mészáros Máté pápai bíró, az
- Page 25 and 26: égóta nem a Garai-család a telep
- Page 27 and 28: 28. Miksa hadai benyomulásának eg
- Page 29 and 30: FüggelékOklevélszövegek (1358-1
- Page 31 and 32: quod Blasius Chyonka filius Clement
- Page 33 and 34: A XII-XIII. századból származó
- Page 35 and 36: ispotály van, hogy Pápán iskola
- Page 37 and 38: elváros esetében mindenképpen er
- Page 39 and 40: tulajdonban voltak. 10 A települé
- Page 41 and 42: létezett. 27 Gyöngyöspata is a s
- Page 43 and 44: 11. Szentpétery Imre: Az Árpád-h
- Page 45 and 46: piacokon, illetve a győri vásáro
- Page 47 and 48: Jegyzetek:Rövid közleményünk az
- Page 49: Miután I. Ferdinánd felismerte, h
- Page 53 and 54: A 100 lovasból és 100 gyalogosbó
- Page 55: 1588. ápr. 23. - 1594. júl. 31. u
- Page 58 and 59: 1582: ÖStA HHStA RTA Fasc. 58. a.
- Page 60 and 61: Pápa kitüntetett szerepének más
- Page 62 and 63: 13. Archivum Rákóczianum, I. oszt
- Page 64 and 65: meg, hogy elkalandozzak a régió e
- Page 66 and 67: sem szabad meglepődni, hisz ez a m
- Page 68 and 69: kutatások is több különbségre
- Page 70 and 71: Ress ImreA birodalmi centralizáci
- Page 72 and 73: izalmasa, Hauer és Geringer is sz
- Page 74 and 75: 7. Purkhardt nézeteire: „Bemerku
- Page 76 and 77: ifjabb faknói ág birtokai közöt
- Page 78 and 79: S. Lackovits EmőkePápa város né
- Page 80 and 81: A leírtakat teszi szemléletesebb
- Page 82 and 83: Knézy JuditNépéleti adatok a Dé
- Page 84 and 85: hozhatták, amely még a reformkor
- Page 86 and 87: talpfa nélkül. Itt is volt juhás
- Page 88 and 89: 37. Petánovits - 1981. a Festetics
- Page 90 and 91: A Jókai által szerkesztett trón
- Page 92 and 93: Jókai Mór: Üdvözlő beszéde. I
- Page 94 and 95: Az elhunyt pályájának pápai ál
- Page 96 and 97: Jegyzetek1. Erről a patronátusró
- Page 98 and 99: Szakály FerencTisztelt Hölgyeim
- Page 100 and 101:
A pápai harmincadhivatal működé
- Page 102 and 103:
Fejes SándorTisztelt Elnök Úr! H
- Page 104 and 105:
Kubinyi AndrásKöszönöm szépen
- Page 106 and 107:
Hermann IstvánTanulmánykötet ese
- Page 108 and 109:
Varju DezsőRendhagyó hozzászól
- Page 110 and 111:
1972. márc. 17.Kedves Dezsőkém!M
- Page 112 and 113:
IV. Béla korából egy pápai (=R
- Page 114 and 115:
Még egy szó emellett. Én ugyan n
- Page 116 and 117:
Solymosi LászlóNagyon jó, hogy a
- Page 118 and 119:
Hozzászólásom második részéne
- Page 120 and 121:
Huszár JánosElőször is köszön
- Page 122 and 123:
Rácz IstvánNagyon sokat tanultam
- Page 124 and 125:
jobban meg lehetett volna közelít
- Page 126 and 127:
Fabiny TiborMielőtt Csepregi Zolt
- Page 128 and 129:
anyag gyűlt össze. Ezeket minden
- Page 130 and 131:
Somfai BalázsA köszönő szavakat
- Page 132 and 133:
Köntös LászlóA konferencia vég
- Page 134 and 135:
Holényi Lászlóírásban érkezet
- Page 136 and 137:
Sajnos, ez az emléktárgy a hábor
- Page 138 and 139:
város még nem volt hadműveleti t
- Page 140 and 141:
FüggelékMesterházy Ferencnek, Ve
- Page 142 and 143:
A hivatalos intézkedés:Hamuth Já
- Page 144:
A tanácskozás fontos volt azért