hozhatták, amely még a reformkor elején is híres volt rákexportjáról. 28 Nem vásároltak füstölthúst, mint Somogyban fentebb írtam, talán mert e húsfélének nem idénye augusztus és szeptember.Friss sertéshúsból 7 fontot egyetlen időszakban vettek. Jelentős mennyiségű baromfikerült kés alá pl. 1763-ban: 40 csirke, egy pár kappan, egy pár hizlalt réce, egy pár hizlalt lúdés sok tojás. Végig fontos volt az étrenden a szalonnának a szerepe (füstölt vagy sós-e nemtudni), zsírzóként is, de hideg étel evésekor, úton járva is a szabadban 29 egyik legmegbecsültebbennivaló. A limitációkból tudjuk, hogy ebben az évszázadban az egyik legdrágábbhúsféle a füstölt szalonna. 30 Vaj is nagyobb mennyiségben kellett, de itt nem jelölték, hogyírós vagy főzött vajról volt-e szó (1763-ban 10, 1764-ben 13 és 1/2, 1765-ben 11 icce). 1765-ben fél font olajat is beszereztek, bizonyára böjtös napra. Tejföl, túró, mák kerülhetett a kelttésztákba vagy főtt tésztára. Somoggyal ellentétben itt csak búzalisztet vettek és ebből gyúrtáka tésztákat, dagasztották a kenyeret is. Két fontos főzéstechnikai adatot is elárul ez a nyugtasorozat:a kelesztőanyag nem a paraszti körben később is használatos kovászmag 31 vagyspontán kelesztőanyag volt, hanem a folyékony, hatékonyabb „sörélesztő” (1763). A levestzsemlével sűrítették („zsemlét levesnek”), ebbe vagy mártásokba kerülhetett a „fűszerszámok”egy része, a zeller és karalábé is (10-10 dénárért) és az öt citrom. Más konyhakerti növényekrőlnem esett szó. Ugyanúgy elmondható, hogy a nagyvad, fácán, malacpecsenye, borjú ésmás húskülönlegességek nem jutottak e vendégeknek.Az italféléknek nem túl nagy a repertoárja. Kávéról még szó sincs. Pálinkát, „szlivovicát”keveset vettek (1763: 6, 1764: 3 icce). Nem valószínű, hogy az egyszerűbb személyzet kaptapl. hajnalban, mint a XX. században pl. aratáskor szokták. 32 Ekkor kezdett általánosabbá válnia köznép körében a szilva- és törkölypálinka ivása, s az 1760-as évek után a pálinkafőzéstbérlő zsidók mellett a jobbágyok köréből kikerültek is megjelentek. 33 1765 szeptemberébenürmöst is kínáltak az uraságoknak 14 iccényit. De bor mindig is nagy tételben fogyott, így arangosnak számító „szekszárdi vörös” (1763: 7 és 3/4 urna), „óbor” (1765. augusztus: 4 és 1/2urna, szeptemberben 2 és 1/2 urna), „regöli újbor” (1765. augusztus: 5 urna) és „fehér bor”(1764: 5 és 3/4 akó 110 icce).Nagyobb mennyiségű és részletességű ilyen jellegű források egybevetése további és biztosabberedményt hozhatnának.Fülöp Évának van egy másik adata, amellyel kapcsolatban a faépítkezés témáját választottamki. Említi, hogy az erdészeknek „paraszt módra” építettek házakat. 34 A népi, illetve az uradalmiépítészettel foglalkozók a fennmaradt kevés számú műemlék mellett egy-egy korszaképítkezésének leírásakor főképp a korabeli leírásokat használják forrásul. Ezek vagyonleltárakban,perekben, árverésekkor, adás-vételkor, birtokmegosztásokkor keletkezett iratokbantalálhatók. Somogy megye köznemességének faépítkezéséről az 1750-90-es évek időszakábólfennmaradt inventáriumok alapján kiderült, hogy fából való, sövényfonású, esetleg talpakraépült, „ragra”, azaz szelemenes (hosszú-ágasos vagy ollófás) tetőszerkezetű lakó-, hasonlóvagy boronafalú gazdasági épületeik is voltak. A faépítkezés színvonalában nagy különbségekadódtak ekkor. A módosabbak szilárdabb falú és kéménnyel ellátott konyhás, többszobásházakat laktak már. 35A nagyobb uradalmakban az 1760-as évektől a Dunántúlon a főbb birtokközpontokban építésiirodákat hoztak létre és mérnökökkel terveztették meg a vert, „mór”, vályog, téglafalú,cserépfedésű lakó- és gazdasági épületeket is. 36 Szerződéses kőművesek, ácsok, asztalosokvégezték vagy irányították a szakmunkát, de ott dolgoztak az uradalmi faragómolnárok,esetleg a „faltömők” és már robotosok is. 3784
Lehetőségem volt a Festeticsek csurgói birtokközpontjának, de a hozzátartozó majoroknak isa XVIII. század végi összeírásait és részben építési terveit is látni. 38 Csurgón talán az elsőkéntépült fel 1772-ben az a hosszú cselédház, amelynek tervrajzán a földbirtokos aláírása isszerepel, valamint a tiszttartó bejegyzésével, hogy mikor készült el. 39 E birtokon is az volt azáltalános, hogy minél távolabb esett egy major a központtól, annál közelebb állt épületeineképítési technikája a parasztokéhoz, s annál később került sor ezeknek az objektumoknak akorszerűsítésére.A Szécsényi-birtokon a nagyobb építkezések megkezdése előttről vannak majorösszeírások.1762-ben Szécsényi Ignác, Antal és Zsigmond kérésére végeztek ilyen számbavételt acsokonyai uradalomban. Ez az anyag a jobbágyok fából való építési gyakorlatáról tanúskodik,az épületek nagyobb részénél ugyanis azt jegyezték fel, hogy a jobbágyok robotban készítették.40 E felméréshez szakértőnek nem mérnököket, de nem is molnárokat hívtak, mintkésőbb ez gyakorlat volt, 41 hanem más birtokosok falvaiból „értő polgárokat”, tehátparasztácsokat Istvándiból és Kisdobszából.A leírások elnagyoltak, lényegesebbnek tartották az érték megállapítását, mint a részletesismertetést. De az esetleges megjegyzések legalább a helyi elnevezéseket tartalmazzák. Ez aforráscsoport fontos adatokat tartalmaz a nem talpfára emelt, hanem a néprajzosok által„vázszerkezetes”-nek jelölt rögzítési módra, amelynél a falat kétoldalt és felül határoltagerenda, közeiket vízszintes karókkal rakták ki, és erre jött a függőleges sövényfonás; vagyvesszőfonat helyett lehetett nád, esetenként nem sározták be (kukoricagórék) stb. Ennek aszerkezetnek következtetéseim szerint megfelel a „filáb”, „fűláb” vagy „lábfákra épített”kifejezés. Kálmáncsán a kanász háza pl. „gyönge fűlábakra gerendákra vagyon fölállítva” -írták. Ugyanitt a „sörtvéles ól jó lábfákra emeltetett”, „köröskörül hasogatott tölgyfával” kerítették(fűrészt még nem használtak, minden baltával, toporral készült). A kukoricakast is „jóerős lábfákra” állították, hogy „ezer számú kukorica” menjen belé. Volt külön kukoricáskamra is, amelyből a pásztorok illetményét kimérték. Megjegyzendő, hogy a XX. századisomogyi népnyelvben a „filáb”, „figerenda” megnevezés nem függőleges tartóoszlopot jelent,hanem a tetőn a hosszanti falon fekvő koszorú vagy sárgerendákat összekötő vízszintes fákat.A későbbi adatok visszavetésénél ügyelni kell tehát az esetleges jelentésváltozásra. 42Kálmáncsán és minden sorravett községben volt egy vagy két „alkalmas méhház” rendszerint200 kas méh befogadására. Építési technikáját itt nem jelezték. Homokszentgyörgyrőlmegtudni, hogy a juhász és kanász háza és a juhakol teteje „ragra” épült, amely nagyobbrésztéger- és nyírfából lett faragva. Az akol kerítését cserfa karóból emelték, a sertésólhoz nyírfátés égerfát használtak fel, ahogy több más épület is készült (még egy juhakol, gulyásház,kanászház, még egy sertésól és egy méhes). Megállapítják, hogy az összes objektum szalmávalvan fedve és „minden esztendőben kívánják a födést és egyéb reparátiót”. (A zsuppos,tehát kötözött kévékkel való fedést a XVIII. század végén, mint tartósabbat, emiatt szorgalmazták.)Darányban nem írtak a házak fal- és tetőszerkezetéről, hanem a beosztásáról. Ezekelrendezése, tüzelőberendezése megegyezett a korabeli jobbágyházakéval. Darányban akanász háza kályhás szobából, egy konyhából és kamrából állt, elég jó karban lehetett, mertannyira értékelték, mint a nagy befogadóképességű kukoricakasokat, melyek szintén mindenközségben voltak. Barcson a kanász házánál megjegyezték, hogy kályhás a szobája, füstös akonyhája és egy kamrája is van. De a két juhász háza eltért ezekétől, mert alattuk pince is volt,ahol a tejfeldolgozást végezték. 43Lábodon a méhes faláról többet elárultak, mint másutt: 200 kas méhre tervezték ezt is „tölgyfafű lábakkal, oldala mogyorófa vesszőből fonva, kerülete (kerítés) hasogatott tölgyfakaró”. Afaltechnikája az előbb ismertetett vázszerkezetes falu sövény s eszerint lábfára, filábra készült85
- Page 7 and 8:
szükséges hely- és személynevek
- Page 9 and 10:
az 1970-es években is ilyen helyne
- Page 11 and 12:
Kalmancze (1485. évi adat, uo.) al
- Page 13 and 14:
égészeti nyomok (méghozzá a lel
- Page 15 and 16:
egy másik várhoz, a Pozsony megye
- Page 17 and 18:
Nagyjából erre a mintára kell el
- Page 19 and 20:
Conscriptiones portarum.Tom. X, XIX
- Page 21 and 22:
Joansoka nevű falujával, a veszpr
- Page 23 and 24:
Mészáros Máté pápai bíró, az
- Page 25 and 26:
égóta nem a Garai-család a telep
- Page 27 and 28:
28. Miksa hadai benyomulásának eg
- Page 29 and 30:
FüggelékOklevélszövegek (1358-1
- Page 31 and 32:
quod Blasius Chyonka filius Clement
- Page 33 and 34: A XII-XIII. századból származó
- Page 35 and 36: ispotály van, hogy Pápán iskola
- Page 37 and 38: elváros esetében mindenképpen er
- Page 39 and 40: tulajdonban voltak. 10 A települé
- Page 41 and 42: létezett. 27 Gyöngyöspata is a s
- Page 43 and 44: 11. Szentpétery Imre: Az Árpád-h
- Page 45 and 46: piacokon, illetve a győri vásáro
- Page 47 and 48: Jegyzetek:Rövid közleményünk az
- Page 49 and 50: Miután I. Ferdinánd felismerte, h
- Page 51 and 52: 1566-ban Szigetvár elestével gyö
- Page 53 and 54: A 100 lovasból és 100 gyalogosbó
- Page 55: 1588. ápr. 23. - 1594. júl. 31. u
- Page 58 and 59: 1582: ÖStA HHStA RTA Fasc. 58. a.
- Page 60 and 61: Pápa kitüntetett szerepének más
- Page 62 and 63: 13. Archivum Rákóczianum, I. oszt
- Page 64 and 65: meg, hogy elkalandozzak a régió e
- Page 66 and 67: sem szabad meglepődni, hisz ez a m
- Page 68 and 69: kutatások is több különbségre
- Page 70 and 71: Ress ImreA birodalmi centralizáci
- Page 72 and 73: izalmasa, Hauer és Geringer is sz
- Page 74 and 75: 7. Purkhardt nézeteire: „Bemerku
- Page 76 and 77: ifjabb faknói ág birtokai közöt
- Page 78 and 79: S. Lackovits EmőkePápa város né
- Page 80 and 81: A leírtakat teszi szemléletesebb
- Page 82 and 83: Knézy JuditNépéleti adatok a Dé
- Page 86 and 87: talpfa nélkül. Itt is volt juhás
- Page 88 and 89: 37. Petánovits - 1981. a Festetics
- Page 90 and 91: A Jókai által szerkesztett trón
- Page 92 and 93: Jókai Mór: Üdvözlő beszéde. I
- Page 94 and 95: Az elhunyt pályájának pápai ál
- Page 96 and 97: Jegyzetek1. Erről a patronátusró
- Page 98 and 99: Szakály FerencTisztelt Hölgyeim
- Page 100 and 101: A pápai harmincadhivatal működé
- Page 102 and 103: Fejes SándorTisztelt Elnök Úr! H
- Page 104 and 105: Kubinyi AndrásKöszönöm szépen
- Page 106 and 107: Hermann IstvánTanulmánykötet ese
- Page 108 and 109: Varju DezsőRendhagyó hozzászól
- Page 110 and 111: 1972. márc. 17.Kedves Dezsőkém!M
- Page 112 and 113: IV. Béla korából egy pápai (=R
- Page 114 and 115: Még egy szó emellett. Én ugyan n
- Page 116 and 117: Solymosi LászlóNagyon jó, hogy a
- Page 118 and 119: Hozzászólásom második részéne
- Page 120 and 121: Huszár JánosElőször is köszön
- Page 122 and 123: Rácz IstvánNagyon sokat tanultam
- Page 124 and 125: jobban meg lehetett volna közelít
- Page 126 and 127: Fabiny TiborMielőtt Csepregi Zolt
- Page 128 and 129: anyag gyűlt össze. Ezeket minden
- Page 130 and 131: Somfai BalázsA köszönő szavakat
- Page 132 and 133: Köntös LászlóA konferencia vég
- Page 134 and 135:
Holényi Lászlóírásban érkezet
- Page 136 and 137:
Sajnos, ez az emléktárgy a hábor
- Page 138 and 139:
város még nem volt hadműveleti t
- Page 140 and 141:
FüggelékMesterházy Ferencnek, Ve
- Page 142 and 143:
A hivatalos intézkedés:Hamuth Já
- Page 144:
A tanácskozás fontos volt azért