12.07.2015 Views

Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Lehetőségem volt a Festeticsek csurgói birtokközpontjának, de a hozzátartozó majoroknak isa XVIII. század végi összeírásait és részben építési terveit is látni. 38 Csurgón talán az elsőkéntépült fel 1772-ben az a hosszú cselédház, amelynek tervrajzán a földbirtokos aláírása isszerepel, valamint a tiszttartó bejegyzésével, hogy mikor készült el. 39 E birtokon is az volt azáltalános, hogy minél távolabb esett egy major a központtól, annál közelebb állt épületeineképítési technikája a parasztokéhoz, s annál később került sor ezeknek az objektumoknak akorszerűsítésére.A Szécsényi-birtokon a nagyobb építkezések megkezdése előttről vannak majorösszeírások.1762-ben Szécsényi Ignác, Antal és Zsigmond kérésére végeztek ilyen számbavételt acsokonyai uradalomban. Ez az anyag a jobbágyok fából való építési gyakorlatáról tanúskodik,az épületek nagyobb részénél ugyanis azt jegyezték fel, hogy a jobbágyok robotban készítették.40 E felméréshez szakértőnek nem mérnököket, de nem is molnárokat hívtak, mintkésőbb ez gyakorlat volt, 41 hanem más birtokosok falvaiból „értő polgárokat”, tehátparasztácsokat Istvándiból és Kisdobszából.A leírások elnagyoltak, lényegesebbnek tartották az érték megállapítását, mint a részletesismertetést. De az esetleges megjegyzések legalább a helyi elnevezéseket tartalmazzák. Ez aforráscsoport fontos adatokat tartalmaz a nem talpfára emelt, hanem a néprajzosok által„vázszerkezetes”-nek jelölt rögzítési módra, amelynél a falat kétoldalt és felül határoltagerenda, közeiket vízszintes karókkal rakták ki, és erre jött a függőleges sövényfonás; vagyvesszőfonat helyett lehetett nád, esetenként nem sározták be (kukoricagórék) stb. Ennek aszerkezetnek következtetéseim szerint megfelel a „filáb”, „fűláb” vagy „lábfákra épített”kifejezés. Kálmáncsán a kanász háza pl. „gyönge fűlábakra gerendákra vagyon fölállítva” -írták. Ugyanitt a „sörtvéles ól jó lábfákra emeltetett”, „köröskörül hasogatott tölgyfával” kerítették(fűrészt még nem használtak, minden baltával, toporral készült). A kukoricakast is „jóerős lábfákra” állították, hogy „ezer számú kukorica” menjen belé. Volt külön kukoricáskamra is, amelyből a pásztorok illetményét kimérték. Megjegyzendő, hogy a XX. századisomogyi népnyelvben a „filáb”, „figerenda” megnevezés nem függőleges tartóoszlopot jelent,hanem a tetőn a hosszanti falon fekvő koszorú vagy sárgerendákat összekötő vízszintes fákat.A későbbi adatok visszavetésénél ügyelni kell tehát az esetleges jelentésváltozásra. 42Kálmáncsán és minden sorravett községben volt egy vagy két „alkalmas méhház” rendszerint200 kas méh befogadására. Építési technikáját itt nem jelezték. Homokszentgyörgyrőlmegtudni, hogy a juhász és kanász háza és a juhakol teteje „ragra” épült, amely nagyobbrésztéger- és nyírfából lett faragva. Az akol kerítését cserfa karóból emelték, a sertésólhoz nyírfátés égerfát használtak fel, ahogy több más épület is készült (még egy juhakol, gulyásház,kanászház, még egy sertésól és egy méhes). Megállapítják, hogy az összes objektum szalmávalvan fedve és „minden esztendőben kívánják a födést és egyéb reparátiót”. (A zsuppos,tehát kötözött kévékkel való fedést a XVIII. század végén, mint tartósabbat, emiatt szorgalmazták.)Darányban nem írtak a házak fal- és tetőszerkezetéről, hanem a beosztásáról. Ezekelrendezése, tüzelőberendezése megegyezett a korabeli jobbágyházakéval. Darányban akanász háza kályhás szobából, egy konyhából és kamrából állt, elég jó karban lehetett, mertannyira értékelték, mint a nagy befogadóképességű kukoricakasokat, melyek szintén mindenközségben voltak. Barcson a kanász házánál megjegyezték, hogy kályhás a szobája, füstös akonyhája és egy kamrája is van. De a két juhász háza eltért ezekétől, mert alattuk pince is volt,ahol a tejfeldolgozást végezték. 43Lábodon a méhes faláról többet elárultak, mint másutt: 200 kas méhre tervezték ezt is „tölgyfafű lábakkal, oldala mogyorófa vesszőből fonva, kerülete (kerítés) hasogatott tölgyfakaró”. Afaltechnikája az előbb ismertetett vázszerkezetes falu sövény s eszerint lábfára, filábra készült85

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!