Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

maradt fenn. Az Októberi Diploma kiadása után a visszaállított helytartótanács elrendelte amegyei hatóságoknál és a járási szolgabírói hivataloknál található rezervált és titkos minősítésűiratok összegyűjtését. 1861 tavaszán aztán ezt a 20-25 mázsányi irathalmazt „a későbbnetán felmerülhető személyeskedés elkerülése végett” megsemmisítették. Négy megye, köztükVeszprém, megyehatóságának és szolgabíró hivatalainak elnöki titkos iratai azonban nemkerültek papírgyári újrafeldolgozásra. 11 Ebből az anyagból forrásértéket tekintve talán alegjelentősebb Voyta Adolfnak, a neves pápai mérnökcsalád tagjának 1858-59-ben tett angliaitanulmányútja után felvett kihallgatási jegyzőkönyv, amelyben az emigrációval, főként RónayJácinttal való kapcsolatát firtatták. 12 Számos ügyirat található az 1859. évi hadjárat idejéntapasztalt tiltakozó megnyilvánulásokra. Az iratok jól jelzik az egész rendszer válságát. Azitáliai hadszíntéren elszenvedett osztrák vereség után a pápai szolgabírói hivatal egyre kevésbétett eleget a megyehatóság erélyes fellépést sürgető felszólításainak.Pápa történetére a szabadságharc leverése után Dőry Gábor fehérvári kerületi főbiztosanyagában az 1849-50 közötti időszakra található számos adat, például Pápa tisztikarának aforradalom alatti magatartásáról folytatott vizsgálatra, 13 a pápai tanítók forradalom alattimagatartására 14 és a város hadikáraira vonatkozó iratok. 15 A soproni kerületi tanhatóságanyagában megtalálhatók a bencés gimnázium és a református kollégium tanári értekezleteinek,az érettségi vizsgáknak a jegyzőkönyvei, továbbá a népiskolákra és a zsidó felekezetiiskolákra vonatkozó iratok. 16 A neoabszolutizmus korára megkerülhetetlen a soproni kerületikormányzat, illetve a helytartósági osztály havi megyei hangulatjelentéseinek a feldolgozása.Ezek az összefoglaló jelentések a járási szolgabíróságok és a csendőrség adatai alapján azegészségügyi helyzetről, az adózás állásáról, a közbiztonságról, a pénzforgalomról, a gabonaárakalakulásáról, a rendőri intézkedésekről és elemi csapásokról szolgáltatnak részletesinformációkat. Úgy hiszem, hogy az említett példák is mutatják, hogy a neoabszolutizmuskorával foglalkozó helytörténeti kutatóra még számos elvégzendő munka vár.Jegyzetek1. Reidlich, Josef: Das österreichische Staats- und Reichsproblem. I. Leipzig 1920. 390-418.2. Die Protokolle des Österreichischen Ministerrates 1848-1867. Das Ministerium Buol-Schauenstein 15M-rz 1853 - 9 Oktober 1853. Band 2. III. Abteilung. Bearbeitet von Waltraud Heindl. Wien 1979.XXVII-XXVIII.3. Haus-, Hof- und Staatsarchiv Wien. Reichsrat, Organisierungskommission (a továbbiakban HHStARR Org.) 49/1853, Beilage 12. Protokolle der ungarischen Spezialkommission, 17 J-nner - 17 Februar1852.4. Az ókonzervatív nézetek rekonstruálására a magyar bizottmány jegyzőkönyvei mellett ApponyiGyörgy Schwarzenberg miniszterelnökhöz intézett 1852. február 8-i, az uralkodó elé terjesztett február18-i (HHStA Kabinettsarchiv, Geheimakten Kart. 16.) valamint az 1852. március 12-i (HHStA RROrg. 49/1853, Beilage 12/3) emlékiratait használtam. Az utóbbiban a magyar bizottmány határozataivalfoglalkozott, s így tárgyunk szempontjából különösen érdekes megállapításokat tartalmaz. Megjegyzem,hogy Szőgyény-Marich László memoárjában csupán Schawarzenberghez és az uralkodóhozintézett két Apponyi-emlékiratról tett említést. V.ö. Idősb Szőgyény-Marich László emlékiratai. II.Budapest 1917. 57. Berzeviczy Albert csak az 1852. február 8-i emlékiratot ismertette könyvében: Azabsolutizmus kora Magyarországon 1849-1867. I. Budapest 1922, 316.5. V.ö. 2. sz. jegyzet XXIX-XXXII.6. Wurzbach, Constant: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. Wien 1872. Bd. XXIV.93.73