A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

„A kritikai gondolkodás kifinomult intellektuális folyamat. Épp ezért gyakori vélemény, hogy
csupán az idősebb tanulók képesek elsajátítani. Pedig ez nem így van. A mindenkori
célcsoport fejlettségi szintjéhez igazítva, akár a kisgyermekek is alkalmazni tudják a
gondolkodás e kifinomult formáját: örömmel vesznek részt komplex problémamegoldó
feladatokban, és magas szintű döntéshozatalra is képesek.”
(TEMPLE, Charles – STEELE, Jeannie L. – MEREDITH, Kurtis S.: A teljes tantervre kiterjeszthető kritikai
gondolkodás elméleti kerete, A kritikai gondolkodás fejlesztése olvasással és írással projekt I. tankönyv, kézirat,
1988, 2. o.)
„A kritikai gondolkodás kifejezést pedagógiai körökben már évtizedek óta használják, de a
kifejezés a különböző felfogásokban mást és mást jelent. Az általános és középiskolai tanárok
számára a kritikai gondolkodás általában magasabb rendű gondolkodást jelent, a »magasabb
rendű« címke rendszerint Benjamin Bloom kognitív képességeket osztályozó rendszerének
magasabb lépcsőfokain leírtakra vonatkozik. Az egyetemi filozófusok számára a kritikai
gondolkodás rendszerint a logika és érvelés képességét jelenti, amely segítségével a diákok
figyelmes olvasásra, analitikus vitára és világos írásra válnak képessé. Az irodalomkritikusok
és társaik számára a »kritikai« olyan megközelítést jelent, amely alkotórészeire bontja szét a
szöveget (és amelyre gyakran gyanakvással tekintenek, mert a szövegnek az olvasóra kifejtett
hatásmechanizmusait és nem az író szándékait vizsgálja). A kritikai a nevelésben a
tudatossági szint emelésének követelményére vonatkozik, vagyis arra, miként növelje a tanuló
azon érzetét, hogy cselekvő részese saját sorsa alakításának.
Talán felesleges is lenne tovább próbálkozni a kritikai gondolkodás végleges
definíciójának meghatározásával. Matthew Lipman filozófus nemrégiben vállalkozott
mindazon kognitív folyamatok katalogizálására, amelyekre valamiképp ráillik a kritikai
gondolkodás címkéje. Arra a következtetésre jutott, hogy »a lista végtelen, mert
összességében nem kevesebb, mint az emberiség intellektuális képességeinek leltára«.”
(TEMPLE, Charles – STEELE, Jeannie L. – MEREDITH, Kurtis S.: A kritikai gondolkodás fejlesztésének
további módszerei, A kritikai gondolkodás fejlesztése olvasással és írással projekt IV. tankönyv, kézirat, 1988, 3.
o.)
„A kritikai gondolkodás alapelvei:
1. Megragadni egy állítás jelentését: ÉRTELMES?
2. Eldönteni, hogy van-e kétértelműség az okoskodásban: VILÁGOS?
3. Eldönteni, hogy ellentmond-e egymásnak két állítás: KÖVETKEZETES?
4. Eldönteni, hogy szükségszerűen következik-e a következtetés: LOGIKUS?
5. Eldönteni, hogy egy állítás eléggé meghatározott-e: KONKRÉT?
6. Eldönteni, hogy egy állítás alkalmaz-e valamilyen elvet: SZABÁLYKÖVETŐ?
7. Eldönteni, hogy egy megfigyelés megbízható-e: PONTOS?
8. Eldönteni, hogy az induktív következtetés bizonyítható-e: IGAZOLHATÓ?
9. Eldönteni, hogy jól meghatározott-e a probléma: LÉNYEGBEVÁGÓ?
10.Eldönteni, hogy vannak-e benne feltevések: ADOTTNAK VESZ VALAMIT?
11.Eldönteni, hogy a definíció megfelelő-e: JÓL MEGHATÁROZOTT?
12.Eldönteni, hogy vajon az állítás megállja-e a helyét: IGAZ? (HELYES?)
(FISHER, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni?, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999, 80-81.
o.)
116