A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...
A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...
A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
• eredmény: elképesztő méretű felejtés<br />
• általános képességek, logikus gondolkodás,<br />
problémamegoldás, tanulás<br />
képességrendszereinek fejlesztése maradandó<br />
• a tanulásban nem a mit tudni, hanem a hogyan<br />
cselekedni a fontos<br />
• tudományos és hétköznapi értelmezések<br />
• aki használja őket, az legalább a tudományos<br />
jelentésük tudatában tegye ezt<br />
• a fogalmakat leíró szavak lehetnek ugyanazok,<br />
értelmük azonban akár lényegesen is<br />
különbözhet<br />
• az elméletek alapfogalmakat képesek<br />
gyökeresen másképpen értelmezni<br />
• 1. elmélet: általános képesség a központi,<br />
meghatározó tényező, az emberi pszichikum<br />
egy rendszer, elemi műveletei vannak,<br />
műveleteik rendszert alkotnak, a hierarchia<br />
csúcsán az általános, a minden konkrét<br />
tartalomtól megfosztott képességek állnak,<br />
ebben a felfogásban az ismeretek is műveletek<br />
• 2. konstruktivista pedagógia<br />
személyiségmodellje: az emberi pszichikum<br />
egy rendszer, tudáselemekre alapoz, ezt a<br />
rendszert születésünktől kezdve magunk<br />
konstruáljuk, az emberi megismerés<br />
tudáselemekből áll, a rendszer kapcsolatban<br />
áll a külvilággal, értelmezi annak jeleit,<br />
megerősödhetnek, gyengülhetnek a<br />
kapcsolatok az egyes tudáselemek között<br />
• minden képességünk tudásrendszer által<br />
meghatározott, tudásrendszerhez kötődik,<br />
ezért alapvetően csak az adott kontextusban<br />
működik<br />
• feladatra jellemző tudásterület kapcsolódik be<br />
és működik<br />
• a megoldást a tudásrendszer dolgozza ki<br />
• működésbe lépnek általános tudásterületek is<br />
• metakogníció – saját tanulási folyamat<br />
• a képességek tudásterület-specifikusak, nem<br />
tekinthetők általánosnak<br />
• az emberi teljesítményt a kontextus, a<br />
probléma megoldására kiválasztott<br />
tudásterület, az adott feladatra vonatkozó<br />
általános tudás, a metakogníció, valamint ezek<br />
egymásra találása határozza meg<br />
• egyik elmélet sem engedi a képességek és az<br />
ismeretek szétválasztását és egymás ellen<br />
fordítását<br />
• az oktatásban az ismereteknek és a<br />
képességeknek a szembeállítása nem indokolt,<br />
inkább az egymásrautaltság jellemző<br />
• „Miért érezzük mégis úgy, hogy az<br />
ismeretközpontúság ostorozásában mégis van<br />
valami”<br />
• a kritika mélyén jogos indulatok feszülnek<br />
• a tanítás módjával, a tudásrendszerek iskolai<br />
építésének mikéntjével vannak problémák<br />
• a magyar oktatás az ismeretekre koncentrál a<br />
65<br />
• nagymennyiségű anyag→nagyméretű felejtés<br />
• az iskola polihisztorokat próbál nevelni<br />
• a problémamegoldó képesség általános<br />
képesség, amivel ki tudom választani, hogy<br />
melyik tudásterületre van szükségem, a<br />
problémák specifikusak, nincs köztük<br />
általános<br />
• Kontextus + tudásterület + általános tudás +<br />
metakogníció = emberi teljesítmény,<br />
teljesítmény =? képesség<br />
• képesség, készség – fejleszthető, kialakítható<br />
ismeret – szerzett tudás,<br />
képesség = ? tehetség<br />
• az iskolában →mégsem így valósul meg, a<br />
képességeket nem fejlesztik, háttérbe<br />
szorulnak →maradnak az ismeretek<br />
képesség nélkül nincsenek ismeretek,<br />
ismeretek nélkül nincsenek képességek<br />
• a tudásrendszereket csak az ismeretekre építik,<br />
kihagyva ebből a képességeket → a<br />
képességek felhasználása nélkül