A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

A gyakorlati oktatási rendszerek gyakran figyelmen kívül hagyják a minőségi különbségeket,
nem veszik tekintetbe, hogy a tanulók tudásrendszerei, belső elméletei közötti különbségek
miatt a differenciálás eszközrendszerét nem alkalmazó eljárások szélsőségesen különböző
feltételeket teremtenek a különböző tanulók számára. 6. A tudás tartalmi kérdései is fontos
terepét jelentik a kognitív pedagógiai kutatásoknak. A képességek és az ismeretrendszer
egymást feltételező fejlesztése számos oktatási program középpontjában áll. (…)
(Kiemelés NAHALKA István szócikkéből, Pedagógiai lexikon II. kötet, (szerk.): Báthory Zoltán és Falus Iván,
Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1997, 250. o. Lásd még.: CSAPÓ Benő: Kognitív pedagógia, Akadémiai
Kiadó, Budapest, 1992. GAGNE, E. D.: The Cognitive psychology of school learning, Little, Brown and
Company, Boston, 1985. RYLE, G.: A szellem forradalma, Gondolat Kiadó, Budapest, 1974.)
A kognitív pszichológia és a kognitív pedagógia eltérései
A kognitív pszichológia az emberi megismerés általános modelljeit, a megismerés mindenkire
jellemző sajátosságait kutatja. A kognitív pedagógia alapvető feladatot jelent az individuális
sajátosságok, a tanulók kognitív folyamatai közötti mennyiségi, minőségi különbségek
kezelése. A kognitív pszichológia a megismerés egyes elemeire koncentrál, a problémákat
leszűkíti, precízen körülhatárolja. Jellemzően laboratóriumi feltételek között kutat. A kognitív
pedagógia nem tekinthet el attól, hogy a tanulói személyiség komplex rendszer, s a
kognitivitás ennek csak egyik oldala. Lényeges az a kontextus, amelyben a folyamatok
végbemennek. A kognitív pszichológia állapotokat, folyamatokat tanulmányoz. A kognitív
pedagógia azt tanulmányozza, miképp lehet állapotokat, folyamatokat megváltoztatni,
alakítani, befolyásolni.
(V. ö.: CSAPÓ Benő: Kognitív pedagógia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992, 39-43. o.)
Konstruktív didaktika (konstruktív: < latin: ’összeszerkesztő’)
A XX. század ’80-as éveiben születtek meg azok a didaktikai elképzelések, amelyek a
kognitív pszichológiai paradigmák keretei között megjelenő konstruktív tanulásszemlélet
oktatáselméleti konzekvenciára épülnek. A konstruktív tanulásszemlélet (…) a konstruktivista
ismeretelméleten alapul. Ennek lényege, hogy az emberi megismerés nem az információk
tárolása, egyszerű kumulációja a tudatban, hanem tudásnak a létrehozása, bővítése,
konstrukciója, ami személyes, aktív értelmezési folyamatként, a megismerő elmében zajlik a
már birtokolt tudás bázisán. (…) A konstruktív didaktika nem ismeri el, hogy az oktatási
folyamat egy objektív és taxonómiai rendszerekkel strukturált oktatási tartalom közvetítése
lenne. Ezzel szemben a sokféle megközelítés bemutatását, a tanulókban zajló értelmezési
folyamatok alakításával történő elősegítését tartja lényegesnek. (…) a gyermek meglévő
kognitív struktúráiból kiinduló, lényegüket tekintve deduktív tanulási folyamatokat helyezi
előtérbe. A konstruktív tanulásszemléletre épülő didaktikai rendszerek a tanulás egyik döntő
feladataként tűzik ki a tanulókban a tapasztalatok hatására kialakult, a világ magyarázatára
szolgáló, de a felnőtt gondolkodásának nem megfelelő kognitív rendszerek (elméletek,
félreértelmezések) átstrukturálását, a konceptuális váltásokat. A konstruktív didaktika
rendszerében az oktatás tartalma a tanuló előzetes tudásától és az elsajátítás módszereitől
függetlenül nem határozható meg. Ezért a kognitív didaktikára épülő tervezésben csak az
elsajátítandó tartalom mindenki számára azonosként jelentkező magva határozható meg.
(Kiemelés NAHALKA István szócikkéből, Pedagógiai lexikon II. kötet, (szerk.).: Báthory Zoltán és Falus Iván,
Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1997, 274-275. o.)
101