05.11.2014 Views

A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

nyomon követheti az olvasó megértési folyamatait, feltárhatja problémáit. Legnagyobb<br />

haszna, hogy tanár és diák között személyes kapcsolat fejlődik ki, a tanár előtt feltárul a diák<br />

személyes érdeklődése, olvasási szükséglete, olvasóként önmagáról kialakuló önképe. Ez<br />

pedig lehetővé teszi a tanárnak, hogy diákjai személyes szükségletét és érdeklődését<br />

figyelembe véve tervezze meg további munkáját. Az eszmecserére az olvasás ideje alatt kerül<br />

sor, ezért fontos, hogy halkan beszéljünk, ne zavarjuk a többieket. Az eszmecsere hossza 3-5<br />

perc, így a tanár 3-5 diákkal találkozhat egy-egy olvasói műhelymunka során. Fontos a<br />

rugalmasság, a beszélgetés idejét a tanár és a diák együttes szükségletei alapján ütemezzük.<br />

Az eszmecsere megszervezése történhet oly módon, hogy a tanár egy székkel vándorol az<br />

osztályban (az oldott légkörhöz szükség van az azonos szemmagasságra), és leül egy-egy diák<br />

mellé. De történhet úgy is, hogy a diák jön ki a tanári asztal mellé, vagy ül le a terem e célból<br />

kijelölt pontjára (tanár és diák lehetőleg egymás mellé üljön!). A tanár használhatja a táblát<br />

azon diákok nevének felsorolására, akik részt vesznek az aznapi eszmecserén, és a diákokat<br />

például az alábbi szempontok szerint választhatja ki:<br />

• a legutóbbi eszmecsere óta eltelt idő,<br />

• az olvasmányukban való haladás,<br />

• a diák kérése,<br />

• a tanár érdeklődése egy bizonyos diák olvasási tevékenységéről.<br />

Mindenképpen fontos az oldott, bizalomteljes, nyugodt légkör. A tanár például ilyen<br />

kérdésekkel, feladatokkal irányíthatja a megbeszélést:<br />

• Miért éppen erre a könyvre esett a választásod?<br />

• Hogy haladsz vele?<br />

• Mesélj a könyvről! Melyik rész tetszett eddig a legjobban? Miért? Fejtsd ki részletesebben!<br />

• Olvasd fel nekem a legizgalmasabb részt!<br />

• Mely részek nem elég világosak? Milyen problémáid voltak olvasás közben?<br />

• Találkoztál ismeretlen szavakkal? Hogyan fejtetted meg a jelentésüket?<br />

• Mit éreztél, mit gondoltál, amikor ez vagy az történt?<br />

• Hogyan tudhatnál meg többet a témával kapcsolatban?<br />

• Mit tanultál a könyvből?<br />

• Milyen kérdéseket szeretnél feltenni nekem? Miben segíthetek?<br />

• Milyen kérdéseket tettél fel magadnak az olvasottakkal kapcsolatban?<br />

• Találkoztál más művekben hasonlókkal?<br />

Szükséges, hogy a tanár jegyzeteket készítsen (a tanuló neve, a kiválasztott olvasmány, az<br />

eszmecsere tartalma, az érintett témák, a diák reagálása), amelyeket a következő eszmecsere<br />

alkalmával felhasználhat.<br />

4. Olvasói reagálás: (reflektálás)<br />

Az olvasottakra való reagálás az olvasási folyamatnak az a része, amelynek révén az olvasó<br />

gondolkodó olvasóvá válik. Az olvasói műhelymunka reflektáló szakaszára 5-10 percet,<br />

esetenként még több időt hagyhatunk. Ahogy a diáknak elegendő időre van szüksége az<br />

olvasáshoz, úgy elegendő időt kell kapnia az olvasottakra való reagálásra is, hiszen időt kell<br />

szánnia arra, hogy megértse az olvasottakat, és új ismereteit korábban megszerzett tudása és<br />

meggyőződése rendszerébe integrálja. A diák olvasói reagálását számos technikával<br />

segíthetjük. E helyen pusztán a technikák felsorolásával élünk, a technikák túlnyomó részének<br />

részletes leírását tanfolyami segédletünk függelékében megtalálja.<br />

216

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!