A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

A tanulás (és a tanulássegítés) természete
A kudarcok, a tanulás természetéről Carl Rogers – aki pszichiátriai
gyakorlatából vett tapasztalatok alapján ad felbecsülhetetlen tudást a
(iskolai) tanulás, a „tanulás szabadsága” számára, a következőket
mondja: Soha senki nem tanul meg semmit, aminek nem érzi a
fontosságát. Egy gyereknek sem kellene soha a jegyrendszer miatt
kudarcosnak éreznie magát, nem kellene, hogy ki legyen téve a
kritikának, a nevetségessé válásnak, a visszautasításnak, ha csak lassan
tudja felfogni a tananyagot. Ezekre most az ilyen diák mind a tanár,
mind társai részéről számíthat. Az a kudarcérzés, amit akkor tapasztal
az ember, ha el akar érni valamit és az nem sikerül, az egy egészséges
dolog, ettől csak tovább próbálkozik. A kívülről kimondott kudarctól
lényegét tekintve különbözik, mert az őt, mint embert értékeli le.
A hagyományos tanítás szerinte abban sikeres, hogy azokat a
gyerekeket, akik nem tudják rögtön felfogni a tananyagot,
kudarcélményekhez juttassa, s meggyőzze őket arról, hogy hagyják abba
az iskolát, amikor a tanított tananyagot tőlük és életüktől teljesen
távolinak érzik.
Az iskolai oktatás egyik problémája, a kognitív (ezen belül is az
elvont, az akadémikus, elsősorban a reprodukciót igénylő) tanulás
túlhangsúlyozása.
Az iskolai tanulás értelmezése során nem hagyható figyelmen kívül
az a megközelítés, amely az „emberi érintkezésre” is alkalmassá teszi a
diákokat. Szociális érintkezés, interaktív processzusok során alakítjuk ki,
fejlesztjük érdeklődésünket, értékelő viszonyulásainkat, rokon- és
ellenszenvünket személyekhez, folyamatokhoz, tennivalókhoz,
tárgyakhoz, szűkebb és tágabb környezetünkhöz. A szociális viselkedés
minősége, a szociális készségek, képességek megléte vagy hiánya,
fejlettsége vagy fejletlensége jelentősen befolyásolja azt, hogy milyen
sikeresen vagy éppen kudarcosan viszonyul az egyén környezetéhez,
hogyan tudja saját erőit, saját értékeit és képességeit kibontakoztatni,
hogyan tud proszociális, segítő, együttműködő, másokat és önmagát
gazdagító magatartásformákat kialakítani. A jó szociális készségek és
képességek hiánya jelentősen visszaveti az iskolai teljesítményeket is.
David W. Johnson és Roger T. Johnson kutatásai arra hívják fel a
figyelmet, hogy az iskolák – melyek jelentős része mamut-intézménnyé
válva, a személytelen formalitás növekedését vonta maga után,
melyekben az oktatás 85%-át előadások, ülőmunka, számonkérés,
versenyek alkotják – nem veszik jelentőségüknek megfelelő mértékben
73
Reflexiók
(problémák,
kérdések,
továbbgondolás,
kiegészítés,
megerősítés, kétely,
gyakorlati példák,
megerősítő vagy
ellentmondó
tapasztalatok,
ismeretek, stb.)