A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

ISMERETÁTADÓ
„Az a gondolkodásmód, amely az oktatás feladatának az ismeretek átadását tartja. A tanár
feladata e gondolkodásmód szerint kizárólag az ismeretek alapos, szakszerű közvetítése. A
célok szempontjából figyelembe nem vehető gyerekek vagy kisebb törődést kapnak, vagy egy
erősen limitált követelményrendszernek kell megfelelniük. Az ilyen tanár eszményképe a
nagyon művelt, tudós tanártípus, aki kiválóan magyaráz.”
KÉPESSÉGFEJLESZTŐ
„Az a gondolkodásmód, amely az oktatás feladatának a képességfejlesztést tartja. A tudásról
ez a felfogás is leegyszerűsített képet alkot, ismeretekből és szűken értelmezett képességekből
építi fel. Fontos a cselekvőképes tudás, de ez csak ritkán jelent kreativitást, inkább jól
begyakorolható algoritmusok alkalmazásáról van szó. A tanár feladata egyrészt ugyanaz, mint
az előbbiben, de kiegészül a gyakorlás feltételeinek megteremtésével. Pedagógiai
eszményképe a képességfejlesztés, ami azonban legtöbbször csak a meghatározott
algoritmusok alapos megtanítását jelenti.”
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ
„Az a gondolkodásmód, amely az oktatás feladatának a személyiségfejlesztést tartja.
Komplex képet formál a személyiségről, e kép nem szűkül le tantárgyspecifikus ismeretekre,
képességekre, a tanítás része a nevelésnek. Megjelennek a célok között az affektív tényezők
is. Hangsúlyossá válik az általános képességek szerepe, az ismeretek kevéssé fontosak e nézet
számára. A tanár feladata ebben a szemléletben alapvetően más, mint az előző kettőben:
segítő, pusztán befolyásoló szerep, a gyermek cselekvése fontos. A személyiségfejlesztés
elveit valló pedagógus legközelebb a reformpedagógiai gondolkodásrendszerekhez áll.”
KONSTRUKTIVISTA
„Az a gondolkodásmód, amely az oktatás feladatának a komplex kognitív struktúrák
fejlesztését tartja. A személyiség fejlődésének alapkérdésévé e rendszert alkotó kognitív
struktúrák formálódását teszi. E szemléletmód fontos szerepet szán a pedagógusnak a
gyerekek előzetes értelmezési kereteinek diagnosztizálásában, s a megfelelő tanulási
környezetek kialakításában. Az ilyen tanár pedagógiai állásfoglalásai a posztmodern
pedagógiákhoz, a nem pozitivista megközelítésekhez, elsősorban a konstruktivizmushoz
állnak a legközelebb.”
(NAHALKA István: Az oktatás célja, in: A pedagógusok gyakorlati, mesterségbeli tudása, Egy fölmérés
tanulságai, Iskolakultúra, 1999/ 9, 47-48. o.)
(V. ö.: NAHALKA István: Az oktatás célja, in: A pedagógusok pedagógiája, Golnhofer Erzsébet – Nahalka
István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001, 114-141. o.)
35