A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

A téma iránti érdeklődést úgy kívántam felkelteni, hogy a tanulócsoportok táblázatokat kaptak
a világ népességnövekedéséről a XIX. században, valamint a faluban, illetve városban lakók
arányának változásáról ugyanezen időszakban. Mind a hat csoport ugyanazon két adatsort
kapta.
A hozzájuk kapcsolt feladat az volt, hogy először rögzítsenek a füzetükbe néhány tényt
a táblázatok adatairól, majd ennek ismeretében fogalmazzanak meg néhány kérdést azzal
kapcsolatban, hogy mire kíváncsiak, mire keresnének választ az adatokat ismerve. Az idővel
való takarékosság miatt, a négyes csoportok munkamegosztásban dolgoztak, az egyes és a
kettes számú tanulók foglalkoztak a népességnövekedéssel, míg a hármasok és négyesek a
migrációs adatokkal. Először önállóan, majd szakértőtársukkal párban egyeztették és alkották
meg kérdéseiket.
E feladat sikeres megoldásához diákjaimnak táblázatelemző-készségükre volt
szükségük, továbbá kreatív kérdésalkotásra. Bízhattam abban, hogy fel tudják idézni azon
emlékeiket, hogy milyen módszerrel vizsgáltunk korábban adatsorokat.
A tanári tervezés e ponton nehézségekkel találta szemben magát. Az óra további
menetét meghatározzák ugyanis a diákok által megfogalmazott kérdések. Természetesen a
legkézenfekvőbb kérdésekből megalkottam egy gyűjteményt, de fel kellett készülnöm arra az
eshetőségre is, hogy kérdéseink nem esnek egybe, s így az előre kiválasztott források nem
teljesen adnak választ a felmerülő problémákra.
Ezen akadály feloldását két irányban próbáltam megvalósítani. Egyrészt, bővebb
körben utánanéztem a témához kapcsolódó, közérthető szakirodalomnak, másrészt
elhatároztam, hogy a téma mederben tartása végett megkérdezem a tanulókat, lehet-e nekem
is egy-egy kérdésem. Szerencsére, a diákok olyan jó kérdéseket szerkesztettek, amelyek nem
tették szükségessé a lehet egy kérdéssel több technika alkalmazását.
Az adatok vizsgálatára és a kérdések megfogalmazására 8-10 perc állt rendelkezésre.
Ez után kinyitottuk a csoportokat, minden csoport egyes számú tagja ismertetett az általuk
gyűjtött tényekből egy párat, míg a kettesek a táblán elhelyezett csomagolópapírra felírtak
egy-egy kérdést. Ugyanígy járunk el a migrációs témában a hármas és négyes tanulókkal. Így
a végén, 6-8 perc alatt 6-6 kérdést láttunk a demográfiai és a migrációs változásokhoz
kapcsolódva.
Az óra következő szakasza úgy indult, hogy a felírt kérdésekre előzetes tudásuk
alapján próbáltak válaszolni a tanulók. Maradtak azonban további kutatómunkát igénylő
kérdések a népességnövekedés okairól, és a migráció hatásairól. A tanulócsoportokon belül
egy-egy téma szakértői, akik a ténymegállapításban és a kérdésfelvetésben is részt vettek már,
feldolgozták a kapott tankönyvi és olvasókönyvi szövegeket. Kiemelték a lényeges új
információkat, és vázlatot készítettek belőle a füzetükbe. Ezt megtehették közösen, egyeztetve
szakértőtársukkal. Ezek után a csoport másik két tagjának megtanították a lényeges
információkat, összefüggéseket. E munka kb. 20 percet vett igénybe.
Az óra zárlatában a témáról való gondolkodásukat modelláló fürtábrát készítettek
mindkét területről, de ebbe a szakaszba azt a módszertani csavart iktattam be, hogy a két-két
főnek nem a saját témájából, hanem reciprok módon, a másikak által megtanított témáról
kellett fürtábrát készíteniük. Ekkor is csomagolópapírra, filctollal dolgoztak.
Itt a csengetés az óra végét jelezte, de mindnyájunkban kíváncsiság maradt a feladat
megoldásának eredményességéről. Ezért az elkészült ábrákból a következő történelemórán kis
kiállítást rendeztünk, ahol az alkotók bemutathatták műveiket, és az általuk legsikeresebbnek
ítélt transzparenseket elhelyeztük a faliújságra.
262