A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

Thompson a középiskolákra koncentráltak, Davidson pedig a matematikai kooperatív tanulás
terén végzett kutatást tekintette át. A négy áttekintés mindegyike hasonló eredményre jutott.
Nézetkülönbségek
Nézetkülönbségek mutatkoznak abban a kérdésben, hogy vajon mely specifikus feltételeknek
kell teljesülniük e pozitív hatások eléréséhez.
Az egyik központi nézetkülönbséget a David és Roger Johnson és köztem zajló vita
jelentette, amely inkább arról szólt, hogy mi testesíti meg a megfelelő kutatást, mint a
kooperatív tanulás alapvető elemeiről.
Számos kérdést is felvetettek különböző írók és kutatók. Az egyik ilyen kérdés, hogy
vajon a kooperatív tanulás minden tanulmányi szinten hatékony-e. Newmann és Thompson
megkérdőjelezi a kooperatív tanulás hatékonyságát a gimnázium felsőbb (10-12.)
osztályaiban. A 7-15 éves korosztály esetében kielégítő mennyiségű bizonyíték áll
rendelkezésre e módszerek oktatásbeli hatékonyságáról, de a 16-18 éves korcsoportot
viszonylag kevés tanulmány vizsgálja. E területen további kutatásokra van szükség.
További vitatott kérdés a kooperatív tanulás megfelelő volta a magasabb rendű
fogalmi tanulás területén. A legtöbb, a kooperatív tanulást érintő kutatás az alapvető
képességekre (matematika, nyelvtanulás, olvasás) összpontosított, de többen tanítottak
sikeresen e módszer segítségével magasabb rendű képességeket mint például kreatív írást,
valamint a fő gondolat azonosítását és az olvasás alapján levont következtetéseket. Sharan
„csoportkutatási módszeréről” és a Johnson-féle konstruktív vita módszeréről készült
tanulmányok a különösen erős hatásokról számoltak be a magasabb rendű megértés terén a
társadalomtudományokban.
Davisdon azt a kérdést vetette fel, hogy a csoportos célok és az egyéni
elszámoltathatóság vajon az egyetemi/főiskolai szinten is szükséges követelmények-e, illetve
van-e bizonyíték arra, hogy nem azok? Dansereau a szövegértés páros tanulásáról végzett
tanulmányai, valamint a Davidson által idézett, egyes, a matematika oktatása területén végzett
tanulmányok a kooperatív tanulás sikeres egyetemi/főiskolai szintű alkalmazásáról szolgálnak
példával-a csoportos célok és az egyéni elszámoltathatóság nélkül.
A teljesítményen túli hozadékok
A teljesítményen kívüli területek kérdésében még szélesebb egyetértés uralkodik a kooperatív
tanulás hatásait illetően. E hatások közül az egyik legfontosabb a csoporton belüli
viszonyokra gyakorolt hatás. Amikor különböző faji vagy etnikai hátterű diákok dolgoznak
együtt egy közös célért, megnövekszik az egymás iránt érzett tiszteletük és megbecsülésük. A
kooperatív tanulás egyéb, a diákok fejlődésében tapasztalható következményei közé tartozik
az önbizalom gyarapodása, az iskola és a tantárgy iránti vonzalom kialakulása, a feladatra
való koncentrálás és a megjelenés az órákon. Sharan és kollégáinak tanulmányai
megmutatták, hogy a kooperatív tanulással szerzett széleskörű tapasztalat megnövelheti a
másokkal való hatékony együttműködés képességét.
(SLAVIN, R. E.: Cooperative Learning: Theory, Research, and Practice, Englewood Cliffs, NJ.: Prentice-Hall,
1989. Hivatkozások: Dansereau, D. F. Cooperative learning Strategies, in: Learning and Study Strategies: Issues
in Assessment, Instruction, and Evaluation, edited by E. E. Weinstein, ET. Goetz, and Pa Alexander, New York:
Academic Press, 1988. Davidson, N.: Small-Group learning and Teaching in Mathematics: A Selective Review
of the Research, in: Learning to Cooperate, Cooperating to Learn, edited by RE., Slavin – Sharan – Kagan –
Heilz-Lazarowitz – C. Webb – Schmuck, New York, Plenum, 1985. Newmann, F. M.– THOMPSON, J.: Effects
of Cooperative Learning on Achievement in Secondary Schools, A Summary of Research, Madison, Wisc.
University of Wisconsin, National Center on Effective Secondary Schools, 1987. Slavin, R. E.: When Does
Cooperative learning Increase Student Achievement?, Psychological Bulletin, 1983. 94, 429-445. o. Slavin,
R.E.: Cooperative learning and Student Achievement, in: School and Classroom Organisation, edited by RE.
Slavin, Hillsdale, NJ.:Erlbaum. Slavin, R. E.: Slavin Replies, Educational Leadership, 1989, 46, 7:81.)
257