You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
100<br />
Szopóka: tiszta rongyba kenyeret, cukrot tesznek. Azt gyakran<br />
az anya nyállal keveri össze. A játékcuclit is mézzel kenik be<br />
és úgy adják. Tejszívót a patikába vesznek. — Hogy hamar<br />
tudjon a kis gyerek beszélni, diskurálnak vele. — Hogy hamar<br />
tudjon járni, mozgatják, általában sokat foglalkoznak vele, hogy<br />
hamarébb fejlődjék. Patikából veszik az ineresztő pópiumot is,<br />
ezzel derekát, horgos inát (= fossa poplitea) megkenik. Talpát<br />
nem szabad visszaütni, mert akkor nem nő meg, akkor se, ha<br />
átlépik. Ha talpát vakarják, vaktelüs lesz. — Tiltott cselekedetek:<br />
Tükörbe ne nézzen, nehogy megijedjen, képzelődjék. Bölcsön,<br />
fején át nem szabad nézni, mert kancsi lesz. Talpát nem szabad<br />
megcsókolni, mert megnémul. „Gyermeknek minden csók egy<br />
pof.“ Este, naplemente után pelenkáját nem szabad kiteríteni,<br />
fürdővizét sem kiönteni, nehogy a gyerek álmát elvigyék. —<br />
Megemlíthetem még, hogy a beteg gyereket szentelt tömjénnel<br />
füstölik meg. (Adatközlők: K. 10, 15, 21, 22, 23, 33, 34, 47,<br />
60, 63, Bá. 42, B. 85.) 58 12. Igézés.<br />
Megigézi, meg van igézve. — Szemverést nem mondanak.<br />
Kis gyermeket szülei igézik meg, ha gyönyörködnek benne.<br />
(Bá. 42.) — „Kislányomat mindjárt megigézik.“ (B. 91.) —<br />
Rossz szeme van, keresztbe néz, szemivel megigézi, ahol látja.<br />
(K. 19.) — Ránéz és megigézi, rossz szemmel megnézi (ha nem<br />
is néz csúnyán). K. 26.* — Az tud igézni, akinek a szemöldöke<br />
össze van nőve. (K. 1.) — Kancsi emberek is tudnak igézni.<br />
Megáll a szeme és megfogja a nagyot, gyermeket, akin jog az<br />
igézet. (Csomafája, magyar adat.) — Kidén az öreg református<br />
pap tud igézni, ő tud a legjobban. Szúr a szeme, nem lehet vele<br />
szembenézni, de ő erősen megnézi az embert. Általában az tud<br />
igézni, akinek szúrós a szeme, összeér a szemöldöke. Egyszer<br />
58<br />
A kis gyermek itt leírt betegségei ismertek az egész országban.<br />
Vidékünkön két román betegség megjelölés fordúl elő, ritkábban a gyepotk,<br />
meglehetős gyakran a szpurkálás. A leírás szerint a szpurkálás kizárólag<br />
a havibajos nő látogatásával kapcsolatos, hozzátéve azonban, hogy ezt<br />
a betegséget ismerik másutt is, csak nem külön elnevezés alatt, hanem<br />
ótvar néven (Göcsej, Ethn. 1902:219, vagy hasonló gyógymód alapján<br />
Hódmezővásárhely, Ethn. 1919:88. A mármarosi ruthénnél pranya. Ethn.<br />
1905:361.)