pdf, 20703.4k - Adatbank

éjjel hurcolja az embert fák, bokrok felett: össze-vissza karcolják
azok az ember fenekit. (K. 81.) — Az ördög a macskát
is hordozza borsért (rongyos macska). Ennek a meggátlására a
macska nyakába kis fonallal foghagymát kötnek. (K. 81.) Farkából,
füliből levágnak egy darabot. (Bá. 42.) — Egy román
ember Derzsén tudta a zodija könyvből, hogy ő villám által
fog meghalni. Egyszer nagyon nehéz idő kerekedett, az emberhez
egy kopó jött, akárhová is ment az ember, a kopó mindig
előtte volt. Az ember elővette imádságos könyvét, imádkozott,
de a kopó csak nem hagyta el. A végén is beütött a menykő,
meg is halt az ember. A kopó az ördög, a lüdérc volt.
Ez tényleg igaz, nem hazugság. (K. 78.)
21
5. Csuma.
L. az egyes betegségek leírása alatt.
6. Boszorkány.
Régebben boszorkányok voltak. A boszorkánynak a gerince
végén, a segge lyuka felett szőrös farka van. (Bá. 42.) — Sokféle
boszorkány (sztrigoj) van: gyerek kicserélésre, tejelvitelre,
lidérc stb. (román nő mondta). — A sztrigoj úgy megkísérti
az embert, hogy mindig azt látja, akit beképzel, ettől beteg
lehet. Megfojtja, ha mindig rájár. (K. 64.) — A boszorkány
tüzes seprüvel éjjel megyeri, hogy másnap nem tud felkelni.
(K. 10.) — A leggyakrabban mégis azt hallhatjuk, hogy a bo¬
szorkány kicseréli a kereszteletlen gyereket hat hetes koráig.
A kidei unitárius papné régen nagyon értett a broszkonyához,
annyi tejet csinált, amennyit akart. De egyszer megátkozták,
mert soknak elvette a tejét, akkor pünkösd első napján haran¬
gozáskor kihasadt a tehene és tej folyt ki belőle. De ma már
nem hisznek ennek a babonaságnak. — A sztrigoj az anyától
el is tudja venni a tejet és máshoz viszi. (Bá. 42. De ugyancsak
Bá. 42. szerint a boszorkány betegséget nem nagyon
okozhat).
A boszorkányhoz hasonló rosszindulatú teremtmény lehet
bizonyos esetekben a béka is, illetve ilyen alakot ölthet magára
a boszorkány. Borsán a románok még nagyon hisznek a béka