30.11.2014 Views

pdf, 20703.4k - Adatbank

pdf, 20703.4k - Adatbank

pdf, 20703.4k - Adatbank

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

118<br />

22. A tüdő betegségei.<br />

Hektikás = folyton köhög. — Fulladós volt. — Annyit<br />

köhögsz, mint egy kehes ló. — Beillettem volna pakulár kutyájának,<br />

annyit köhögtem.<br />

Tüdőbajt (hektika, száraz betegség) fáradságtól, hüléstől<br />

kapni.<br />

A tüdő betegségeinek gyógyítására a legtöbbször növényi<br />

anyagokat használnak. — Ha valaki kehes, gethes, herbateát<br />

kap. Hagymát, borzafát összefőznek. — Általában mellfájás¬<br />

túl jó a zsálya. — Köhögéstül jó a hagymatea (hogy a flegma<br />

jöjjön ki), akácvirág, hársfa, bodza, száraz dióhéj, kék iringó<br />

tea. — Tüdőbajos (hektikás) beteg igyon sok tejet, dangó virág<br />

teát, szilvafából vett muhából (olyan, mint a csipke) készült teát,<br />

Pulmán teát. Régen a tüdőbajosok a cibrét itták. (Cibere =<br />

tyiszelice; korpára forró vizet öntenek és megsavanyodni hagyják.)<br />

— Szamárköhögésnél a szamártövist (kék tövis) ajánlják<br />

herbateának főzve.<br />

A köhögés egyéb belsőleg adagolt gyógyszerei közé tartozik<br />

a korommal összekevert óháj, a beteg saját hugya, a patikából<br />

vett veszett bikazsír és a kutyazsír, amit tüdőbaj ellen is használnak.<br />

— A szamárköhögés közismert gyógyszere a szamártej<br />

vagy a tejbe szűrt szamárganéj. (K. 10, 30, 57, 60, 80, 81,<br />

84, 78,* B. 88, Bá. 42.)<br />

Van természetesen, aki tüdősorvadás ellen orvosi szert hasznoha<br />

ellene különösen a régiségből igen sok ráolvasást ismerünk (1511.<br />

évi adat, MOE. III, 136; 1531. évi adat, MOE, III, 153; XVI. sz. első<br />

fele, MOE. III, 281; XVII. sz. Ethn. 1915:43; Ipolyi II, 155;<br />

Ethn. Mitt. 1893 :108; Szeged környéke, Ethn. 1893 :242; Besztercei<br />

oláh, Ethn. 1913:351, stb.)<br />

A csengetyűre vonatkozólag magyarországi adatot nem ismerek, de<br />

másutt, pl. a németeknél a „Fraisglocken“ jól ismert (Felső Ausztria,<br />

Tirol, l. a bécsi Volkskunde Museum-ban kiállított példányokat).<br />

Az is feltűnő, hogy a Borsa völgyében nem ismerik az epilepsia<br />

egyik igen régi gyógymódját, a vérrel való orvoslást (v. ö. MOE. I, 92;<br />

Göcsej, Ethn. 1902:220; 1905:356, vagy egy erdélyi szász adat, Haltrich<br />

290). Primiparától származó placenta porát régen is alkalmazták epilepsia<br />

ellen (Zauberarzt 60). — Koponya szintén nem szerepel vidékünkön,<br />

ámbár közeli adatok vannak erre is (pl. emberkoponya porát pálinkában<br />

adják be a betegnek. Jankó: Torda, 253).

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!