pdf, 20703.4k - Adatbank

112
a letakart beteget megpárolja. Egy embert 1000 leiért gyógyított
ki. Még Kolozsvárról is jöttek hozzá betegek. Sokat szekéren
hoztak, gyógyultan gyalog ment haza. (Bá. 44.) 67
18. Csuma.
Csuma = kolera. — Béjött a határba a csuma betegség.
Belső része a betegnek kólikás volt, olyan mint a kolera. —
Rossz betegség, halnak belé erősen az emberek. — Fiatalokat,
öregeket visz. (K. 12, 18*, Bá. 42.)
Gyógyítása. 7 vagy 9 öregasszony (jertált asszony = aki
már szűzen él) összeáll és egy éjszaka egy inget fon, sző,
varr a csumának. Azt fára teszik (bubának felöltöztetik) és
kiviszik a határ közé (az útra, ahol jön a csuma) vagy a faluban
kereken húzzák, megáll akkor a betegség. (Kifizették a
csumát). Közmondásban is: Elkészült, mint a csuma inge = ha
valami gyorsan készül el. (K. 12, 18,* Bá. 42.) „Mindez régen
volt.“
„Megtörtént igaz: vagy tizenöt évvel ezelőtt rettenetesen
pusztúlt a majorság. Mondták az asszonyok, hogy a csuma
dögleszti a majorságot. Kedd este erre összejöttek az asszonyok,
a csumának ruhát szőttek, varrtak, aztán két fiatal legény 3
határ mesgyéjében gödröt ásott és ott eltemette az inget, még
éjfélig.“ (B. 129.) 68
67
A lues igen régi gyógymódja a cinóberrel való füstölés (pl. XVII.
sz. Gyógyászat 1929:850), sőt a nem hivatalos gyógyítók is már
régóta alkalmazzák (pl. 1782-ben panaszolják, hogy a kuruzsló javas
asszonyok cinóberfüstöléssel gyógyítják a luest. MOE. II, 69. A cinóber
füstölés 100 év előtt a Kiskunságban igen népszerű volt, Berde 160.)
— Manapság egészen a legutóbbi időkig, amíg a románok alatt cinóbert
lehetett kapni a patikában, erdélyi falvakban még gyógyítottak a hozzáértők
cinóberrel, higannyal (L. Ethn. Mitt. 1896:289, Népr. Ért.
1932:125, Berde 160, 204).
68
A csoma, csuma mint betegségnév elsősorban Erdélyben ismert,
de nyoma van e szónak az Alföldön is (Kunság, MTsz.; Pest megye,
MOE. I, 358). — A csuma ingének varrása is nálunk Erdélyhez fűződik
(Oláhlapád, Ethn. 1907:299; alsófehér-megyei magyar, u. o.; Dés vidéki
népmondák u. o.; Dés, Ethn. 1901:319; kalotaszegi oláh, Ethn. 1912:
162; Hodosfalva u. o.; Csíkjenőfalva, Ethn. 1901:320, l. még Haltrich
313; MOE. I, 358). — A csoma valószínűleg az oláh ciumă-ból ered.
(Etym. Szt.)