pdf, 20703.4k - Adatbank

gyógyítanak. — Orrvérzésnél a beteg nyakcsigolyájára aranygyűrüt
tesznek. — Változatos szereket és módszereket alkalmaznak
szerelemkeltés céljából. — Ha a ló nem hugyoz, birkaistállóba
viszik. — A gyermek álmának elősegítésére a disznóólból
vett gazt szórják fekhelyére. — Sárgaságos beteg előzőleg
trágyadombba helyezett üveg sört igyon.
Halott. — Háttethez, golyvához, gusához a halott kezét
háromszor érintik. — Reumás részt embercsonttal dörzsölnek,
a csontot visszateszik a helyére. — Magtalanság ellen halott
csontjának porát isszák. — Szívfogás, ijettség ellen a halott
szemfödelével, ruhájával kell füstölni a beteget.
6. Gyógyító személyek.
A falusi gyógyítót nem hívják doktornak, inkább nézőnek 37
nevezik. „Nézőné, szoktak nézni. — Tud nézetni egyet-mást.
— Nekem is nézett egy asszony pokolvartól. — Hidegrázás
ellen is kétszer néztem neki. — Néznek a pokolvartól. —
C-né is tud babonázni, nézni.“
,,Van más furfang is a betegségre, nem kell mindig orvossággal
gyógyítani“, mondják (Bá. 42.).
Hisznek a néző rokonában is: a faluban mondják a híres
gyógyító asszony menyéről, hogy annak is kell tudni gyógyítania
(Bá. 42.). — Sokszor azonban a nézőné magának nem
tud szerencsét csinálni, olykor a lánya megöregszik (vagyis nem
tud férjhez menni). — ,,Isten akaratából használ a nézés
K. 49.*).
A javas asszony: afféle kuruzsló; babonákat mond, jósol,
párosít (K. 60.). — De a javas szót itt általában nem használják.
Az átvizsgált falvakban nagyon sok gyógyító személy van.
49
37
A néző a magyar nyelvbén már korán szerepel, rendszerint jós,
pythonissa, magus, ariolus értelemben. Első adat 1435—7, Zemplén m.,
több későbbi adat Jakubovich gyűjtésében, MNy. 1923:95. (1631,
Debrecen, Komáromy 102; 1698. Ugocsa, Ethn. 1904:43; 1723, Bihar,
Komáromy 315, stb.) Érdekes azonban, hogy manapság a néző szót
ebben az értelemben csak Erdélyben ismerik (pl. Jankó: Kalotaszeg, 197;
Feketekörösvölgy, Ethn. 1916:86.)
A nézők, akikkel a Borsavölgyében találkoztam, eleven, élénk felfogású,
meglehetősen szabadszellemű, sexualis természetű nők, olykor nincs
is a legjobb hírük a faluban. Talán nem is értelmesebbek a többieknél,
inkább költői, művészi lelkületüek a falu embereihez képest.