Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
106<br />
jön ki, akkor azt mondják, hogy a szívit gyötri az ijedtség.<br />
Ha más forma, akkor alulról jött az ijedtség, például a földről.<br />
A vizet a beteg megissza, ugyanazzal fejét, szíve helyit, tenyerit<br />
keresztezik. A maradék vizet az ajtó sarkába vagy a disznó<br />
moslékába öntik. (K. 64. Sajátmaga és a gyermekei számára megcsinálja,<br />
de másnak nem.) — Van, aki az ólmot az ijedt gyermek<br />
vagy ember párnája alá teszi. (K. 31.)<br />
Kidén az ijedtségnek híres gyógyító asszonya F. S.-né<br />
(K. 9.). Sokan mennek hozzá, soknak megcsinálja. Az előbbihez<br />
hasonló módon csinálja, de az ónyos vízbe három eleven szenet<br />
is dob. Közben román szöveget mond, amit egy román asszonytól<br />
tanult.<br />
Csomafáján a románok többfélekép gyógyítják az ijedést,<br />
különböző román szövegeket tudnak. Az egyik (C. 70.*) a szitába<br />
csak tányér vizet tesz, a másik (C. 109.*) bordát, kést, seprüt<br />
kendőbe köt és ezzel a beteg hátán kereszteket csinál, miközben<br />
a román szöveget mondja.<br />
C. 117.* viszont, aki számtalan gyógymódot ismer, az óny¬<br />
öntést nem gyakorolja, a birtokában lévő román ráolvasó könyv<br />
ide vonatkozó versét még hallani sem szereti.<br />
Ijedés ellen tudnak máskép is nézni. Bá. 42. késsel a beteg<br />
hátán kereszteket húz, közben egy román szöveget mond, a<br />
végén a kés hátával lehúzza és a földön keresztezi.<br />
Elviszik ijedtséggel a gyereket a román paphoz is. A pap<br />
keresztes palástjával letakarja a beteget, bibliából olvas. Még<br />
a református is megteszi ezt (Bá. 42.)<br />
Szoktak a mikolai búcsúhelyen a templom zsindelyéből is<br />
letörni egy darabot és azzal a beteget megfüstölik. (C. 69.) 62<br />
14. Hideglelés.<br />
Leírása, oka. Kilencféle hidegrázás van. Hidegrázásnál<br />
kívül fázik a beteg, belül nagyon forró. Forrósága van. —<br />
Lopó hidegnél ész nélkül jár. — Régen volt a forró nyavalya,<br />
most úgy mondják, hogy tífusz. (K. 10, 34. Bá. 42.)<br />
62<br />
Ijedezés és az ólomöntéssel való gyógyítása ismeretes az ország<br />
más részében is. Halottól való megijedés is ismert (pl. Hódmezővásárhely,<br />
Ethn. 1920:80). — Ijedezést a korabeli tudományos magyarázattal l.<br />
Pápai Páriznál (Pax Corporis 394). — Egyéb irodalom: Ethn.<br />
1961.157— 8.
Change language