pdf, 20703.4k - Adatbank

128
A román ráolvasások másik csoportját egy tál víz mellett
mondják el. A beteg a tálba 9 fakanál vizet tesz, a tálat a tér¬
dire veszi és egy vasnyelű bicskával a vízbe kereszteket csinál,
miközben a román szöveget mondja. Változatok: a csuporba
kezdetlen vízre késsel keresztet vet a néző és románul ráolvas.
— A néző felfordított veder vagy sajtár fenekére vizet önt,
abba 9 széndarabot dob, a szénbe tűt szúr, majd a vizzel a beteg
homlokát letörli, miközben ráolvas. Utána kis vizet itat a beteggel,
a maradékot az ajtó sarkára önti, akár a szenes víznél.
(K. 39, 99,* Bá. 42, C. 70,* 107,* 109,* 117,* 122.*).
Nagy betegnél, aki nem tud kimenni, valaki más csinálja
meg a fentebbieket csuporban, a csupor vízből aztán a beteg
iszik. (C. 107.) 78
33. A szem betegségei.
A szem betegségei közűl a következőket különböztetik meg:
a) általában szemfájás, b) árpa, e) vadszőr, d) farkashályog,
e) hályog, f) idegen test a szemben, g) vakság.
Profilaxis, jóslások. Amikor a tűzből szikra szökik,
háromszor köpni kell: „phij, phij, phij, szökjön annak a
szemibe, aki haragosan jön ide.“ (C. 113.) — A gyermeknek
mondják: „Ne egyél pénteken zsírosat, mert megvakúlsz.“ (Ezt
még a reformátusok is mondják.) — Jobb szem viszked: sírás.
Bal szem viszked: öröm. (K. 63, 64.)
Szemfájás. A tanultabbja már szemgyuladásról beszél. —
„Ilyenkor megpirosodik a szem, ég.“ Vizes ruhát tesznek rá.
Ha nem kenik, akkor hályog keletkezik rajta („hályog eresz-
78
Első mennydörgéskor másutt általában meghempergetődznek a földön,
hogy derekuk ne fájjon, egészségesek legyenek (pl. Bakony, Ethn.
1908:288). Adataink szerint a fejnek kemény tárgyba, vasba való ütögetése
csak Erdélyben ismeretes (Oláhlapád, Ethn. 1907:294; Aranyosszék,
u. o.; Szatmár, Ethn. 1895:311; Mármarosi oláh, Ethn. 1891:364;
Kalotaszegi oláh. Ethn. 1912:168; Jankó: Torda, 253; Haltrich
266, 316). — A fejfájás elleni ráolvasás is csak Erdélyben ismeretes („A
vaknapot az újnap érje utól, hogy menyjen ki a fejiből“. — „Szaladj
vaknap, mert jön az új nap“, stb. Udvarhelyszék, Népr. Ért. 1932:123.
„Ami a fejemben, legyen a patakban“, stb. Oláhlapád, Aranyosszék, Ethn.
1907:294. Hasonló Jankó: Torda, 253. Fejfájás elleni ráolvasás, besztercevidéki
oláh, Ethn. 1913:288).