pdf, 20703.4k - Adatbank

36
työl a lány, megnő a csicse. — Ujjal nem szabad a csillagokat
számolni, mert különben sümölcsös lesz a keze.
Véres tejet ad a tehén, ha a fecske elröpül alatta. —
Amikor megborjúzik a tehén, semmit sem adnak ki a házból,
nehogy elvigyék a tejét. — Piros ronggyal védik a tehenet a
tejelviteltől.
3. Ráolvasás.
Számtalan gyógyító műveletet bizonyos meghatározott,
rövidebb-hosszabb szöveg elmondása közben végeznek el. A szöveg
lehet néhány szavas mondat (felszólítás, óhaj, parancs),
de lehet 60—80 vagy még több soros ráolvasás is. Egészen
rövid kis mondókákat magyarul is tudnak a borsavölgyi magyarok,
de a hosszabb ráolvasások mind román nyelvűek, a
magyar néző is csak románul mondja, mert „magyarúl nem
talál a szó“, viszont románúl ,,talál a szó“ (Bá. 42.) — „Sok
mondat van, hogy románúl jobban kijön, mint magyarúl“. —
„Csak románúl érvényes“ (B. 88.). A közbeszédben is inkább
román szóval jelölik meg a magyarok a ráolvasást: deszkintálás
(Kide), gyeszkintálni = ráolvasni, nézni (C. 104.). Ritkábban
mondják magyarúl, pl. ráolvasni, nézetni, bubát olvasta rá
egy román asszony (B. 129.), kiolvasta babonasággal (B.
129.). De rendszerint ráolvasást jelent a nézés is, pl. néznek
tályognak, néznek azért (pl. hájogért).
Egyszerű, néhány szavas mondókát majdnem mindenki tud
(pl. szenes víz készítésnél „Atya, Fiú, Szentlélek Isten“ stb.),
hosszabb szövegű (román) ráolvasást azonban már csak bizonyos
személyek. A ráolvasásokban a románok a nagy mesterek,
26 C. 70.* pl. fejfájás ellen preventive, igézet (két), ijedés,
napszúrás, hidegrázás, fápt, reuma, tályog (három), buba
(két), rosáca, jeluduta, marjulás, sümölcs, tehén tejének elvitele,
kutya, bolha ellen tud román ráolvasást. A magyarok
már sokkal kevesebb ráolvasást tudnak (kivéve tán Bá.
42.-t), a román nyelvűt is hézagosan, rövidebben. A román
ráolvasást ugyan le tudják fordítani, de magyarúl általában
26
A csángóknál a betegségeket általában ráolvasásokkal gyógyítják
(deszkendálás), ezt a pópa vagy a román asszony végzi. (Kolum¬
bán 105.)