baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területrendezési <strong>terve</strong> – megalapozó munkarészek<br />
Fekete-víz és a Gyöngyös-patak főmedre síkságon fut végig, a többi vízfolyás dombvidéki területen<br />
halad.<br />
A Feketevíz vízgyűjtő alegység területének hidrogeológiai jellemzője, hogy a felszín alatti vízadó<br />
összlet a felső-pannóniai rétegcsoport, melynek homokos rétegei biztosítják a terület kútjainak a<br />
vízutánpótlását. A kisebb mélységű kutak pleisztocén-holocén korú homokrétegeket csapolnak meg.<br />
Vízzáró agyagréteg hiányában a homokos felszín miatt a csapadékkal együtt a szennyeződés<br />
könnyed jut a vízadó rétegekig, ezért a térségben üzemelő vízbázisok között több a sérülékeny<br />
ivóvízbázis.<br />
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területének másik jelentősebb hányada a Duna részvízgyűjtőjéhez tartozó 1-15 Alsó-<br />
Duna jobb parti vízgyűjtő alegység területén fekszik. Az Alsó-Duna jobb parti vízgyűjtő területét észak<br />
nyugaton a Mecsek hegység, nyugaton a <strong>Baranya</strong> Dombság, dél-nyugaton a Villányi hegység gerince<br />
határolja, mint vízválasztó, a szomszédos vízgyűjtő területektől.<br />
Az Alsó-Duna jobb parti vízgyűjtőjén hidrometeorológiai szempontból az ország legmelegebb területei<br />
közé tartozik, kontinentális klímája mellett 600 mm éves csapadékmennyiséggel lehet számolni.<br />
Az alegység területéről elvezetésre kerülő vizek befogadója a Duna, vízgyűjtő területét további kisebb<br />
részvízgyűjtők alkotja, amelyből az egyik közvetlen a Duna, a továbbiak a Karasica, a Borza-patak, a<br />
Kölkedi- és Vizslaki-főcsatorna, a Lánycsók- és Csele-patak, a Véménd-Bári-vízfolyás, a Belsőrétipatak<br />
vízgyűjtője. A Karasica patak vízgyűjtőjének fontosabb részvízgyűjtői a Borza patak, a Sárokivízfolyás<br />
és a Bara patak, a Topolyás árok, az Ilocskai mellékárok, a Karasica csatorna és a Karasica-<br />
Szívó-csatorna, továbbá a Karasica két jelentősebb mellékága a Pogány-villányi és a Vasas-belvárdi<br />
patak, amelyek az alegység területéről a vizek elvezetését biztosítják.<br />
A vízgyűjtő alegység területének <strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területére eső részének jelentős hányada síkvidéki<br />
jellegű, de Villányi-hegység és a Mecsek irányába eső terület része már változatosabb topográfiai<br />
adottsággal rendelkezik. A dombhátak közti völgyekben duzzasztással tavakat alakítottak ki.<br />
Az Alsó-Duna jobb parti vízgyűjtő alegység területének hidrogeológiai jellemzője, hogy jelentős része<br />
árterület, a mohácsi Duna-kanyartól a Mohács-Udvar összekötő útig fekvő mély fekvésű terület a<br />
Mohács-bédai belvíz öblözet, melyet a Dunán lefutó árhullámoktól árvízvédelmi töltés és támfal védi,<br />
de mélyfekvésével rendszeresen belvízjárta terület övezeteként rögzíti a területrendezési terv. Az<br />
elsőrendű védvonalon kívül az öblözetben, valamint az országhatáron is lokalizációs töltések is<br />
találhatók. Az árvízvédelmi töltéseken keresztül csak zsilipeken át, vagy szivattyútelepek<br />
átemelésével lehet a vizeket a befogadóba vezetni.<br />
Az Alsó-Duna jobb parti vízgyűjtő alegység területén a legjellemzőbb felszín alatti vízteste a Karasica<br />
vízgyűjtőjéhez kapcsolódik, sérülékeny vízbázisai a porózus rétegre szűrőzött Majs és Palkonyai<br />
kutak. További két vízbázis talajvízből nyeri a vizet a Villányi és a Hirdi Vízbázisok.<br />
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területét érintő további vízgyűjtő alegységekhez a <strong>megye</strong> területének csak kisebb<br />
területi része kapcsolódik, az 1-11 Sió vízgyűjtő alegység területén Ófalu és térsége fekszik. Az 1-16<br />
Felső-Bácska (Margitta-sziget –Mohácsi sziget- és Igal vízgyűjtő) alegység területéhez is <strong>Baranya</strong><br />
megyének csak kis területi hányada, Mohács Duna keleti oldalán fekvő része és Homorúd település<br />
térsége, a Mohácsi Duna kanyar és a <strong>megye</strong> határ közötti terület, a Mohácsi sziget déli része<br />
kapcsolódik, mely terület vizeinek befogadója az Alsó-Duna bal partja és bal parti vízfolyásai.<br />
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> északi területrésze az 1-12 Kapos vízgyűjtő alegység területéhez kapcsolódik. A<br />
Kapos vízgyűjtőjét déli irányban, mint vízválasztó, a Mecsek és a Zselic határolja. A terület éghajlatát<br />
a mediterrán hatások jellemzik, az éves csapadékvíz mennyisége 600-750 mm között ingadozik, bár<br />
jellemző a szélsőséges vízjárás. A heves esőzések elöntéseket is okoznak.<br />
A Kapos vízgyűjtő alegység területének <strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területére eső részének egy hányada<br />
síkvidéki jellegű, de a Mecsek és a Zselic irányába eső terület része már változatosabb topográfiai<br />
adottsággal rendelkezik. A dombhátak közti völgyekben, ebben az alegységben is tavak alakultak,<br />
illetve alakítottak ki.<br />
Tsz.: 1001<br />
2011. december<br />
Fájl: <strong>Baranya</strong>_TrT_II_2011_12_05<br />
107
Change language