baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségét jelentősen befolyásolja a települések
vízellátási és csatornázottsági szintje, valamint ezen közműellátási mutatók viszonya, vagyis a
közműolló nagysága. Az alábbi ábra a REMEK adatbázis alkalmazásával készült a közműolló
változásának bemutatására. Jól látszik, hogy a megyei ellátottság 2004-ben és 2008-ban is kb. 10 %-
ban haladta meg a régióst. Ugyanakkor a megyei ellátottság az országos ellátottságot 2004-ben kb. 5
%-kal haladta meg(!), de 2008-ban már „összeért” vele, vagyis az országos fejlődés gyorsabb volt,
mint a megyei (sőt, a megyei stagnálónak mondható 2007-től). Meg kell azért jegyezni, hogy e jó
arány Pécs nagy méretének és csatornázottságának köszönhető, ezzel ellentétben viszont az
Ormánság vagy Siklós csatornázottsága rendkívül elmarad.
Dél-dunántúli Régió / Baranya megye
A megye sűrűn szétszórt településrendszere és kisebb lakosszámú falvai miatt a szennyvízelvezetés
és -kezelés megoldásának kedvezőbb módja lehet az egyedi szennyvíztisztító rendszerek
üzemeltetése is. Az elmúlt években a szakmai értékelés és a jogalkotás is elmozdult ezeknek a
rendszereknek a támogatása felé. A közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el
nem látható területekre vonatkozik az „Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja”,
mely elsősorban a 2000 lakosegyenérték szennyezőanyag terhelés alatti településeken 2015-től
2020-ig megvalósuló fejlesztésekre vonatkozik. Alapvetően az alábbiakban felsorolt,
szennyvíztisztítást szolgáló létesítményeket, építményeket határozza meg:
- egyedi szennyvízkezelés,
- egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény,
- egyedi szennyvíztisztító kisberendezés,
- egyedi zárt szennyvíztároló.
A kistelepülések legmegfelelőbb szennyvízkezelési megoldásának kiválasztásához minden esetben
részletes gazdaságossági, hatékonysági vizsgálatok szükségesek, melynek keretében figyelembe kell
venni a beruházási, a későbbi üzemeltetési és fenntartási költségeket, illetve a lakosság díjfizetésiképességét
is. Mindig az adott helyzetben legjobbnak, leggazdaságosabbnak ítélt megoldásokat kell
támogatni a fentiek közül, mérlegelve ezek kombinálhatóságát is.
1.7.7 Zaj és rezgés elleni védelem
A települési környezet zajterhelésének kialakulásában a zaj- és rezgésforrások számának, az általuk
kibocsátott zaj- és rezgések nagyságának, a kialakult településszerkezetnek és a különböző funkciójú
területhasználatok egymáshoz viszonyított elhelyezkedésének van meghatározó szerepe.
Baranya megye környezeti zajhelyzetének áttekintésére sajnos nem állnak rendelkezésre tematikusan
rendszerezett mérési adatok. A megye környezeti zajhelyzetét, zajállapotát alapvetően és
folyamatosan a gépjárműves közlekedés befolyásolja. A közúti közlekedésből eredő zaj szintje
általában a nappali és az éjszakai időszakban is meghaladja a megengedett határértéket a nagyobb
városok forgalmasabb területein. A zajterhelés részben a belső forgalomból, részben az országos
főútvonalak települési belterületi szakaszainak átmenő forgalmából ered. Sajnos ugyanis a sűrű
településhálózat következtében a városok, községek lakott területrészeit láncszerűen fűzik föl az
országos főutak. Ezen kívül zaj- és rezgéskeltő a vasúti közlekedés is, de sajnos az ezen típusú
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
47