baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területrendezési <strong>terve</strong> – megalapozó munkarészek<br />
Zengővárkony<br />
A helyet ősidők óta lakják. A zengővárkonyi Madonna névre elkeresztelt őskori agyagszobrocskát,<br />
amelyet Dombay János hozott a felszínre, a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi. A területet Szent<br />
István a Pécsváradi Apátságnak adományozta az apátság alapítólevele szerint. Az Árpád-ház alatt is<br />
lakott faluban - melyet Villa Varkun, Warkun és Varkon néven is említenek a korabeli források - a<br />
XVIII. sz. folyamán telepedett meg a ma is ott élő német nemzetiség. Zengővárkony túlélte a török<br />
hódoltságot és vannak feljegyzések, amelyek szerint a törökök elől menekülő görögök is letelepedtek<br />
a környéken. A Balázs-forrás neve állítólag egy Basileus nevű görög remetének állít emléket. A<br />
hagyomány szerint korábban menekülő husziták is letelepedtek itt. A falu határában van egy Tótok<br />
Szőlleje nevű dűlő. A török kiűzése után németek is betelepedtek. Zengővárkony református<br />
temploma 1787 és 1802 között épült.<br />
Zengővárkony számos helyi védettségű épülettel rendelkezik, amelyek a népi építészet<br />
gyöngyszemeiként ismertek. Találunk közöttük lakóépületet, vízi malmot, gazdasági épületet, elemi<br />
iskolát, református parókiát és késő barokk református templomot. Ez utóbbit 1787-ben késő barokk<br />
stílusban építették. A Keleti-Mecsek lábánál fekvő, zömében magyar lakosságú település elsősorban<br />
népviseletéről, tájházáról, a benne található néprajzi kiállításról, hagyományőrző tánccsoportjáról<br />
híres. Másik ékességét, a szelídgesztenyést feltehetően a török korban itt menedéket kereső<br />
magyarok telepítették. Valódi matuzsálemek is akadnak a gesztenyefák között.<br />
1.10 Mezőgazdaság<br />
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> mező- és erdőgazdasági területei együttesen a <strong>megye</strong> területfelhasználásának döntő<br />
részét teszik ki, területhasználati szempontból a <strong>megye</strong> elsődlegesen erdő – és mezőgazdasági<br />
vegyes agrártérségnek tekinthető, a mezőgazdasági tájhasználat dominanciája mellett az országos<br />
átlagnál jelentősebb szerepe van az erdőgazdaságnak. A két területhasználati mód részesedése (a<br />
termőterületen belül) ~¾ – ¼ arányú a <strong>megye</strong> összterületéhez képest, - egymáshoz viszonyítva is<br />
jelentős az erdőterületek részesedése az abszolút mértékben uralkodó mezőgazdasági területekhez<br />
képest.<br />
A <strong>terve</strong>lőzmény szakági vizsgálatai (Váti Kht.) 1998. évben kerültek dokumentálásra, a tervi<br />
munkarészeket 2005-ben fogadta el <strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> Közgyűlése. Ezek áttekintése mellett vizsgáltuk<br />
és elemeztük az országos, valamint az egyéb <strong>megye</strong>i <strong>terve</strong>lőzményeket, valamint a <strong>megye</strong> jelenlegi<br />
mező- és erdőgazdasági területhasználati állapotát és adatait. A két adatsor összehasonlítása módot<br />
ad az eltelt évtized változásainak értékelésére is.<br />
Vizsgálandók továbbá a hatályos <strong>terve</strong>k, a fejlesztési előzmények és <strong>terve</strong>lőzmények mező- és<br />
erdőgazdasági térségekre vonatkozó megállapításai és lehatárolásai is. Vizsgálataink célja, hogy<br />
megalapozzák a területrendezési terv mezőgazdasági és erdőgazdasági térségének meghatározását<br />
és területi lehatárolását.<br />
1.10.1 Mezőgazdasági területek, a mezőgazdasági térség<br />
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területhasználatában uralkodó a mezőgazdasági művelés, mintegy 60%-ban. A<br />
termőtalajok minősége szélsőségek között ingadozó, a terméketlen kopároktól akár 25 Ak/ha-t is<br />
meghaladó értékű földekig. A változó talajminőség mellett a domborzati és klimatikus adottságok<br />
viszont egyértelműen kedvezőek. Az agrotechnikai szempontból is kedvező síkvidéki – halomvidéki<br />
jellemzőkkel bíró térség inszolációs mutatói a kiemelkedő értékeket mutatnak (a napfénytartam max.<br />
megközelíti a 2000 - 2100 ó/év értéket), bár itt megjegyzendő, hogy ez a maximális klimatikus<br />
zónaérték, amely kitettség szerint erősen változó. A relatív csapadékhiány elenyésző (éves átl.<br />
csapadékmaximum 650-750 mm/év közt; az ariditási index:~0,95-1,1; - a közölt éghajlati értékek<br />
kistájanként változók). Emellett a <strong>megye</strong> gazdag felszín alatti vízkészlete és viszonylag sűrű vízrajzi<br />
hálózata is kedvező hatású. A <strong>megye</strong> területileg domináns szántóföldi kultúrái mellett (l. alábbi ábra: a<br />
Tsz.: 1001<br />
2011. december<br />
Fájl: <strong>Baranya</strong>_TrT_II_2011_12_05<br />
77