baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
A népességszerkezet területi differenciáinak értékelése a területrendezés számára sem érdektelen.
Az idős népesség fokozott részarányával jellemezhető összefüggő településcsoportok elsősorban a
megye északi és keleti részén rajzolódnak ki. Komló és a várostól a Tolna megye határáig húzódó
településcsoportban továbbá a Mohácstól északnyugatra egészen Pécsváradig terjedő települések
nagy többségében 200-nál is több időskorú jut 100 gyermekkorú lakosra. Ilyen, meglehetősen
elöregedő korstruktúrájú településeket találunk még Siklós környékén és az Ormánság nyugati
részén.
A megye népességének elöregedettsége az országos átlagtól nem sokkal tér el. A megye északkeleti
térségében magasabb fokú az elöregedés, a délnyugati részen a népesség korösszetétele
kedvezőbb. Mindkét térség aprófalvas településszerkezetű, egymástól jelentősen eltérő korstruktúrájú
népességgel. A megye középső, Pécset övező térségében az érintett települések népességén belül a
szuburbanizációs kiköltözések révén éppen a fiatalabb korosztályok részaránya növekszik. Ezzel
párhuzamosan viszont a városok korstruktúrája az idősek irányába tolódik el.
Az öregedési index (a 65 év feletti korosztály a 14 év alatti korosztály százalékában) átlagos értéke a
Komlói kistérségben a legrosszabb (180,5). A Mohácsi, Pécsi és a Pécsváradi kistérségekben 160-
170 időskorú jut 100 gyermekkorúra. A Szentlőrinci és a Sellyei kistérségben a legalacsonyabb az
öregedési index, vagyis a legfiatalabb népességgel ezek a kistérségek rendelkeznek.
Az öregedési index Baranya megye településeiben 2009-ben
Összegzésképpen megállapítható, hogy a 90-es évek trendjeihez képest alapvető változás nem
következett be, de kisebb elmozdulások kimutathatók. A megye és a megyeszékhely Pécs lakossága
évről-évre csökken. A 90-es évekbeli 9,5 ezer fővel történt népességfogyás az elmúlt évtizedre 12,5
ezerre emelkedett, vagyis gyorsult a megye népességvesztése. A 90-es években a természetes
szaporodás rossz értéke volt a meghatározó, következő évtizedben ehhez az elvándorlás erősödése
társult.
A népesedési mutatók összességében a megye Ny-i felében, elsősorban a Pécs körül kialakult, a
megyeszékhelyhez sok szállal kötődő agglomerációs térségben nyújtják a legkedvezőbb képet. Ez a
dinamizmus érezhető a Pécsi kistérség határán túl is. Ebben döntő szerepe van a több, mint 150
ezres megyeszékhely gazdaságban, foglalkoztatottságban betöltött kimagasló szerepének, és a
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
31