baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területrendezési <strong>terve</strong> – megalapozó munkarészek<br />
dunántúli régió leszakadásának megállítása, azaz a régiónak az országos növekedési pályán tartása,<br />
annak érdekében, hogy a későbbiekben elindulhasson egy felzárkózási folyamat.<br />
1.7.1 Általános környezeti állapot<br />
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területe kb. 4400 km2, lakosszáma kb. 396.000 fő, településszáma 301 db, melyből<br />
13 db városi rangú. Az urbanizációs–agglomerációs folyamat eredményeként a megyében Pécs, mint<br />
vonzásközpont körül 21 település szoros társadalmi–gazdasági integrációja figyelhető meg.<br />
A <strong>megye</strong> földrajzilag változatos terület, É-i része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő<br />
erdőségekkel, míg D-i és K-i részén síkság található. Éghajlatára jellemző a mediterrán hatás, a<br />
napfényes órák száma magas. A csapadék mértéke jelentős, az országban a legmagasabb. Termálés<br />
ásványvizekben a <strong>megye</strong> igen gazdag, ahogy egyéb ásványkincsekben is: az ország feketeszénkészletének<br />
98 %-a itt található. Legmagasabb pontja: Zengő a Mecsekben, 682 m. Tájegységei:<br />
Mecsek, Villányi-hegység, Zselic és Ormánság. Nagyobb folyóvizei: Duna és Dráva (határfolyó).<br />
Nagyobb állóvizei: Orfűi tavak.<br />
Településszerkezete leginkább Borsod-Abaúj-Zemplénéhez hasonlít, jellemzők rá a végletek:<br />
székhelye, Pécs, régióközpont, egyike az ország 5 legnagyobb városának és 3 legnagyobb<br />
agglomerációjának, de a <strong>megye</strong> településeinek több mint 2/3-a 500 lakosnál kisebb lélekszámú apróvagy<br />
törpefalu. A <strong>megye</strong> lakosságának ½-e a <strong>megye</strong>székhelyen vagy közvetlen környezetében lakik.<br />
A népesség 22 %-a 1000 főnél kisebb lélekszámú településeken él.<br />
A mind domborzatban, mind vízrajzban változatos <strong>megye</strong> településszerkezete, gazdasági-társadalmi<br />
életének és az infrastruktúra ellátottságának sajátosságai pozitív és negatív módon egyaránt<br />
jelentősen befolyásolják a térség környezetminőségét. A térségben sűrűn szétszórt, kis lélekszámú<br />
települések infrastruktúra-ellátása csak műszakilag többlet beruházást, fajlagosan nagyobb<br />
költségráfordítást igénylő fejlesztések árán valósítható meg. A településszerkezet és az infrastruktúraellátás<br />
térségi jellemzői, valamint a települési önkormányzatok és a háztartások önerő fedezet hiánya<br />
– az országos közműfejlesztési pályázati-támogatási lehetőségekkel befolyásolt gazdasági<br />
környezetet is figyelembe véve - alapvetően a csatornaközmű-ellátás elmaradottságát, hiányosságait<br />
eredményezi.<br />
A terület gazdaságföldrajzi helyzetét jellemzi, hogy évtizedeken át jelentős bányászat folyt a területen,<br />
amely mára visszaszorult, helyét a könnyűipar próbálta átvenni kisebb-nagyobb sikerrel hagyományos<br />
és újonnan letelepült iparágak révén, úgy mint pl.:<br />
- dohánygyártás (BAT Pécsi Dohánygyár Kft.)<br />
- sörgyártás (Pécsi Sörfőzde Rt.)<br />
- cementgyártás (Beremend, Királyegyháza)<br />
- elektronikai termékek gyártása (Elcoteq Magyarország Kft.)<br />
- falemez gyártás (KRONOSPAN-MOFA Kft, Mohács)<br />
- gép, gépi berendezés gyártása (Pécs)<br />
A szántóföldi mezőgazdasági művelés jelentősége nem meghatározó, de a sík részeken<br />
gabonatermesztés folyik, míg a délre néző dombok és a napsugaras órák magas száma a<br />
szőlőtermesztésnek kedveznek. A <strong>baranya</strong>i szőlőkultúra a római kor óta folyamatos. Az<br />
erdőgazdálkodásnak viszont jelentős szerepe van a <strong>megye</strong> gazdaságában. A <strong>megye</strong> ipara nemcsak<br />
Pécsre korlátozódik, hanem több kisebb ipari „koncentráció” is kialakult, köszönhetően a <strong>megye</strong><br />
minden szempontból változatos szerkezetének. Elsősorban már csak a feldolgozó-, könnyű- és<br />
élelmiszeripar jelenléte jellemző a megyére, és az új termelőkapacitások kialakítása során fokozottan<br />
érvényre jut a károsanyag-kibocsátás minimálisra szorítása, a környezeti kockázat összességében<br />
alacsony szinten tartása. A termelő ipari-gazdasági létesítmények környezeti terhelése az „elérhető<br />
legjobb technológia” alkalmazása mellett a megengedett környezeti határértékek alatt tartható.<br />
Környezetvédelmi szempontból jó irány az „ipari parkok” kijelölése és létesítése, mert mind a<br />
szennyezések, mind az ellenőrzések egy-egy település összefüggő részterületére koncentrálhatók,<br />
ráadásul olyan településrészen, mely környezetvédelmi szempontból kevéssé problémás ill. kevéssé<br />
zavaró a lakó- vagy egyéb védendő környezetére.<br />
A megyében a kiemelten környezetszennyező tevékenységek többsége (kb. 70 db) az alábbi:<br />
Tsz.: 1001<br />
2011. december<br />
Fájl: <strong>Baranya</strong>_TrT_II_2011_12_05<br />
33
Change language