baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
A község hazánkban elsőként 2007-ben Európa Kulturális Faluja lett. A község a Villány-Siklós Borút
Egyesület tagja, a borút első állomása a Villányi-hegység északi lejtőjén.
Pécs
Pécset és környékét a kedvező földrajzi viszonyok már korán alkalmassá tették az ember
megtelepedésére, már az őskor embere is menedéket és letelepedésre alkalmas helyet talált e tájon.
Az első, emberre utaló jelek a Mecsekben az i.e. 80-60 ezer közötti évekből valók, majd az ezt követő
korok tárgyi emlékei is bő számmal kerültek elő a régészek ásói nyomán, s kaptak helyet a Janus
Pannonius Múzeum Régészeti Kiállításán.
A római birodalom is elfoglalta Baranya megye területét. Pannóniát tartományokra osztották, és
Sopianae, a mai Pécs területén elterülő egykori város Valeria tartomány közigazgatási székhelye lett.
A római kori Pécs fontos közlekedési csomópont volt. Itt haladt át az Eszékről Szombathelyre vezető
transzkontinentális hadiút. A középkori és a modern város teljes egészében lefedi római kori elődjét,
ezért a régészeti kutatás nehezen tudott megfelelő forrásanyaghoz jutni. Sokáig csak a késő római
temetkezések szolgáltattak egyértelmű bizonyítékot az egykori városra. A 20. század elejétől
meginduló ásatásoknak, valamint az utóbbi évtizedek beruházásaihoz kapcsolódó feltárásoknak
köszönhetően rajzolódtak ki Sopianae városának egykori körvonalai. A római kori település a mai
belváros területén feküdt, központi részét – egy kb. 400x400 m nagyságú területet - legkésőbb a 4.
század elején városfallal vették körbe. A III. század közepén tűntek fel Pannóniában és Pécsett is a
kereszténység első nyomai. Az itt működött egyházközség tevékenységének kiemelkedő emlékei (a
mai Magyarországon egyedülállóan) az ókeresztény sírkamrák. Ez az akkori város nagy temetője, itt
található a világörökségi helyszín is. A több ezer sír, számos sírkamra, sírkápolna, valamint nagyobb
temetői épületek (mauzóleum, Cella Trichora és Cella Septichora) nagyszámú keresztény
közösségre, vallási központra utalnak. E mellett Pécsett késő római temetőket, festett sírkamrákat,
temetői építményeket is feltártak. A Mecsek lábainál megbúvó város nyugalmasabb életet biztosított,
mint a tartomány más részei. Így kereskedők, hivatalnokok, katonák telepedtek le itt végleg, sokan
földbirtokot szerezve. Ezzel magyarázható, hogy az országban egyetlen római város környékén sem
találtak annyi római villát, mint éppen Pécs környékén. A Római Birodalom felbomlása után a
népvándorlás népei, népcsoportjai lakták a területet, amelyet a szép számmal előkerült emlékek
bizonyítanak.
A honfoglalás idején Baranya és Pécs területét Botond törzse szállta meg, István király
koronázásának évében vetette meg a pécsi püspökség alapjait, az 1009. évi birtokadománylevélben
határozták meg területét, és kezdték meg a ma is álló Székesegyház templomelődjének építését.
Pécs első püspöke Bonipertus volt, aki 1008-ban iskolát létesített a városban. 1060-ban itt írta meg
Szent Mór pécsi püspök az első magyar irodalmi alkotást. 1093-ban említi okirat először Peuthe,
Peuche, Penthe néven. I. László király a pécsi püspökség lakóinak különféle kiváltságokat biztosított.
1157-ben szentelték fel a Mindenszentek templomát. 1291-ben említik először Pécs várát; s akkor a
várost kőfallal vették körül. 1367-ben Pécsett Nagy Lajos király alapította hazánk első, egyben Közép-
Európa negyedik egyetemét. Az első kórházat a városban 1393-ban említik. 1416-ban Zsigmond
király országgyűlést szervezett Pécsre. Mátyás király is többször járt itt, az ő uralkodása alatt a
reneszánsz szellem uralta a várost. E korszak leghíresebb pécsi lakosa Csezmicei János, írói nevén
Janus Pannonius, aki 1459-1472 közt töltötte be a pécsi püspöki széket. A közelgő török veszély
miatt, Kinizsi Pál útmutatásai alapján erősítik meg a várfalakat.
A török 1543. július 29-én szállta meg a várost. A régi épületeket meghagyták, vagy egy részüket
átalakították, így lett a középkori Szent Bertalan templomból a Gázi Kászim pasa nevét viselő dzsámi.
1686. október 22-én szabadult fel a török hódoltság alól a város. 143 év után visszatelepült a pécsi
püspök. 1693-ban gimnáziumot nyitottak, 1710-ben pedig új városháza épült. Az ebben a korban épült
barokk paloták, épületek ma is fontos épületei a városnak. 1746-ban említették először a mecseki
szenet, és 1770-ben nyitották meg az első bányát. 1773-ban Klimó György pécsi püspök nyomdát
alapított, 1774-ben nyilvános könyvtárrá tette a püspöki könyvtárat, 1776-ban megnyitotta az ország
első leányiskoláját. Az 1780-as esztendőben Pécs szabad királyi városi rangot kapott, melyet Mária
Terézia adományozott a városnak. 1823-33 között új városháza épült, 1839-ben megnyílt a város első
kőszínháza, 1845-ben a Nádor Szálloda és kávéház. A város az egész Dél-Dunántúlon átvette a
vezető szerepet a kereskedelem, ipar és kulturális élet vonatkozásában. 1859-ben létrejött a Littke-
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
72