baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területrendezési <strong>terve</strong> – megalapozó munkarészek<br />
2.8 Vízgazdálkodás<br />
2.8.1 Felszíni vizek, vízkészletek<br />
A vizsgálatok alapján <strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> a Duna vízgyűjtő területén, ezen belül részben közvetlen a<br />
Duna, részben a Dráva részvízgyűjtőjén fekszik. Az egyes részvízgyűjtők vízgyűjtő alegységekből<br />
épülnek fel, amelyekre tagolhatók a vízelvezetési és vízgazdálkodási feladatok. <strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong><br />
területét 5 alegység érinti, ezek közvetlen a Duna részvízgyűjtőjéhez tartozó 1-11 Sió vízgyűjtő<br />
alegység, az 1-12 Kapos vízgyűjtő alegység, az 1-15 Alsó-Duna jobb parti vízgyűjtő alegység és az 1-<br />
16 Felső-Bácska, Margitta sziget és az Igal vízgyűjtő alegység, továbbá a Dráva részvízgyűjtőjéhez<br />
tartozó 3-3 Fekete-víz vízgyűjtő alegység.<br />
Az egyes alegységek legfőbb vízgazdálkodási feladatairól a kezelésükre kijelölt vízügyi igazgatóságok<br />
a közelmúltban készítettek <strong>terve</strong>t, amely mint vízügyi keretterv köztájékoztatásra került. Ezek<br />
felhasználásával készült a területrendezési terv szakági munkarésze.<br />
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területének nagyobb hányada a Dráva részvízgyűjtőjére, azon belül a „3-3 Fekete-víz”<br />
vízgyűjtő alegység területére esik. Földrajzi lehatárolását, hidrometeorológiai adottságát a Vizsgálatok<br />
fejezete rögzíti.<br />
A Fekete-víz Tésenfánál torkollik a befogadó részvízgyűjtőbe, a Drávába. A Dráva bal-partján, az<br />
alegység területe felé töltés halad végig, védve a drávaszabolcsi, kémesi és ormánsági öblözeteket a<br />
Dráván lefutó árhullámok elöntésétől. A Dráva Barcs-Drávaszabolcs közötti szakasza, a közös horvátmagyar<br />
szabályozás eredményeként szabályozottá vált, a folyó vízjárását a horvát erőművek csúcsra<br />
járatásának üzemrendje befolyásolja. Az alegység mély fekvésű Dráva menti területén belvízi<br />
öblözetek alakultak ki, amelynek hasznosítására az öblözetek vízrendezésével nyílik csak lehetőség.<br />
A vízrendezés megvalósításánál az ökológiai igényeket is figyelembe kell venni.<br />
A Fekete-víz vízgyűjtő területét 5 kisebb részvízgyűjtő alkotja, amelyből az egyik közvetlen a Feketevíz,<br />
a továbbiak a Pécsi-víz, a Bükkösdi-víz, az Almás-patak és a Gyöngyös-patak vízgyűjtője. A<br />
vízgyűjtő alegység területe változatos topográfiájú, az előforduló legnagyobb szintkülönbség 400 m. A<br />
Fekete-víz és a Gyöngyös-patak főmedre síkságon fut végig, a többi vízfolyás dombvidéki területen<br />
halad.<br />
A Feketevíz vízgyűjtő alegység területének hidrogeológiai jellemzője, hogy a felszín alatti vízadó<br />
összlet a felső-pannóniai rétegcsoport, melynek homokos rétegei biztosítják a terület kútjainak a<br />
vízutánpótlását. A kisebb mélységű kutak pleisztocén-holocén korú homokrétegeket csapolnak meg.<br />
Vízzáró agyagréteg hiányában a homokos felszín miatt a csapadékkal együtt a szennyeződés<br />
könnyed jut a vízadó rétegekig, ezért a térségben üzemelő vízbázisok között több a sérülékeny<br />
ivóvízbázis.<br />
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területének másik jelentősebb hányada a Duna részvízgyűjtőjéhez tartozó 1-15 Alsó-<br />
Duna jobb parti vízgyűjtő alegység területén fekszik. Földrajzi lehatárolását, hidrometeorológiai<br />
adottságát a Vizsgálatok fejezete rögzíti.<br />
Az alegység területéről elvezetésre kerülő vizek befogadója a Duna, vízgyűjtő területét további kisebb<br />
részvízgyűjtők alkotja, amelyből az egyik közvetlen a Duna, a továbbiak a Karasica, a Borza-patak, a<br />
Kölkedi- és Vizslaki-főcsatorna, a Lánycsók- és Csele-patak, a Véménd-Bári-vízfolyás, a Belsőrétipatak<br />
vízgyűjtője. A Karasica patak vízgyűjtőjének fontosabb részvízgyűjtői a Borza, a Sároki vízfolyás<br />
és a Bara patak, a Topolyás árok, az Ilocskai mellékárok, a Karasica csatorna és a Karasica-Szívócsatorna,<br />
továbbá a Karasica két jelentősebb mellékága a Pogány-villányi és a Vasas-belvárdi patak,<br />
amelyek az alegység területéről a vizek elvezetését biztosítják.<br />
A vízgyűjtő alegység területének <strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területére eső részének jelentős hányada síkvidéki<br />
jellegű, de Villányi-hegység és a Mecsek irányába eső terület része már változatosabb topográfiai<br />
adottsággal rendelkezik. A dombhátak közti völgyekben duzzasztással tavakat alakítottak ki.<br />
Az Alsó-Duna jobb parti vízgyűjtő alegység területének hidrogeológiai jellemzője, hogy jelentős része<br />
árterület, a mohácsi Duna-kanyartól a Mohács-Udvar összekötő útig fekvő mély fekvésű terület a<br />
Mohács-bédai belvíz öblözet, melyet a Dunán lefutó árhullámoktól árvízvédelmi töltés és támfal védi,<br />
Tsz.: 1001<br />
2011. december<br />
Fájl: <strong>Baranya</strong>_TrT_II_2011_12_05<br />
175
Change language