baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a „Hrvatske Vode” horvát vízügyi
szervezet közös fejlesztésbe kezdett „Dráva árvízi előrejelző rendszer fejlesztése” projektcímen, mely
révén a Dráva minden eddiginél több információra épülő előrejelző rendszere valósulhat meg.
A fejlesztés oka a meglévő magyar előrejelzés alapjai a 90-es évek közepén készültek el. Azóta
anyagi források és technikai feltételek hiánya miatt érdemi fejlesztés nem történt a rendszeren, mely a
kevés bemenő információ (pl. állomásszám, a domborzati modell pontatlansága, az erőművek
üzemelési (vízeresztési) adatainak hiánya) miatt nem elégíti ki a védekezés során elvárt pontosságot.
A fejlesztés célja több lépcsőben történik a meglévő rendszerek felülvizsgálata és az új rendszerek
kifejlesztése. A munka során kiegészítő geodéziai méréseket (pl. légifotó, terepi mérések) végeznek a
terepmodellek pontosítása érdekében. Elkészül a Dráva folyó a Mura betorkollásától (Őrtilos) a
Dunába torkollásáig (Almás) terjedő szakaszra 236 fkm hosszban a folyó lefolyásmodellje, valamint a
teljes 40.000 km 2 vízgyűjtő digitális terepmodellje és csapadék lefolyásmodellje. A fejlesztés részeként
a horvát partnerrel közösen meghatározott vízrajzi állomásokra a 6 napos időelőnnyel számoló 12
óránként frissülő előrejelző modult alakítanak ki. A fejlesztés a lakosság számára is elérhető lesz a
horvát és magyar vízügyi honlapokon. A teljes fejlesztés 2010. május - 2011. augusztus között valósul
meg.
Felszíni vizek minősége
Az állóvizek esetében a túl nagy tápanyag és/vagy szervesanyag-tartalom okozza a legjellemzőbb
problémát, aminek egyik okaként a kommunális szennyvíz bevezetésének módja nevezhető meg. A
halászat és horgászat tápanyag-bevitele, valamint a strandok terhelése szintén fontos tényező. Diffúz
telephelyi szennyezésként kerül a vizekbe mezőgazdasági és egyéb eredetű hulladék.
Természetesen az állóvizeket tápláló folyóvizek magas szervesanyag-tartalma is rontja a tavak
állapotát.
A felszíni vízfolyások állapotának legjellemzőbb kedvezőtlen adata szintén a túl nagy tápanyag
és/vagy szervesanyag-tartalom. A problémás állapot okaként megjelölhető tényezők:
– kommunális szennyvíztelepek, szennyvízbevezetések,
– belvízlevezetések,
– halastavi vízleeresztések,
– mezőgazdaságból a szántóföldi műtrágya- és trágyahasználat,
– a tápláló vízfolyásokon érkező túl nagy koncentrációjú hozzáfolyások.
A szennyvíztisztító-telepek szennyvízkibocsátásai játsszák a legnagyobb szerepet a felszíni vizek
szennyezésében.
A jelentős ipari üzemek (Pécsi Hőerőmű, KRONOSPAN-MOFA mohácsi farostlemezgyára, bányák:
bányavíz) szennyvizeinek szennyezőanyag-kibocsátása - jelentőségük ellenére - töredéke a
települési szennyvizekének. A farostlemezgyár 2007-es technológiaváltása következtében mind a
szennyvízmennyiség, mind a szennyezések jelenősen csökkentek, ugyanakkor zajszennyezési és a
szolgálati lakások eladásából adódó szennyvíztisztítási probléma van még. A Hőerőmű és a
bányavizek (kénsavas víz felszíni megjelenése) szennyezett vizei még mindig meghatározók. A
kibocsátott szennyvíz zömében azonban előkezelést követően települési tisztítóba kerül. A
„termelőket” a hatóság rendszeresen ellenőrzi.
A mezőgazdasági tevékenységek során jelentős terhelést okoz a szántóföldi növénytermesztés a
műtrágyák és növényvédő szerek használata miatt. Az állattartó telepeken keletkező híg- és almos
trágya megfelelő műszaki védelemmel való tárolása EU-támogatások felhasználásával egyre több
helyen megvalósul. Problémát okoz a keletkező trágyának a földekre való kijuttatása is.
A jelentősebb közlekedési útvonalak csapadékvíz-elvezetése nem tekinthető jelentős
veszélyforrásnak a keresztezett vízfolyásokra nézve. Az utak általában korszerűen kiépítettek, bár az
utóbbi években az útburkolatok minősége gyorsabban romlott, mint ahogy azt az útjavítások
követték. (Egyébként a közlekedési útvonalak az invazív növényfajok terjedésében is meghatározó
szereppel bírnak.)
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
41