baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
egészségügyi, idegenforgalmi és kulturális központja. Fontos közúti és vasúti csomópont. Jelentős
természeti kincse az 1966-ban megtalált bővízű, ásványi anyagokban gazdag, 62 o C-os termálvíz.
A mai város környéke már a történelem előtti időkben is lakott hely volt. Ezt jól bizonyítják a
kőkorszakból, a bronzkorból, a kelták és a rómaiak idejéből, valamint a népvándorlás századaiból
előkerült régészeti leletek. A magyarok a IX.-X. század fordulóján jelentek meg a területen. A
település a XV. században már a középkori fogalmaknak megfelelően város, amely 1446-ban
mezővárosi rangot kapott. A XV. században már védőművekkel és várral is megerősítették. A török
hadak csak többszöri támadás után foglalták el a várat. 1566. szeptember 7-én Zrínyi Miklós, a vár
akkori kapitánya maroknyi életben maradt katonájával a Belső-várból kirohant a török csapatok
kezében levő területre. Itt érte őket a halál. Tettük a magyar történelemben az önfeláldozó, hősi
hazaszeretet jelképévé vált. Az elnéptelenedett városba főként török mesteremberek költöztek. Az
oszmán-török birodalom egyik végváraként megerősített várával államigazgatási, gazdasági, vallási
központja lett a környéknek. 122 évi uralom után 1688-1689-ben foglalták vissza a császári seregek,
és a török végvárból osztrák vár lett. A megváltozott haditechnika miatt a XVII. század közepén
katonai jelentőségét elveszítette. A helyzetet nehezítette, hogy Mária Terézia földesúri kézbe adta a
várost a várral egyetemben. 1944-ig gazdasági központként működött. 1868-ban átadták a Pécs-
Barcs közötti vasútvonalat, amely az országos ipari és kereskedelmi vérkeringésbe kapcsolja be a
várost. Ebben az időszakban alakul meg a Fehér-féle gőzmalom 1881-ben, 1884-ben a Szigetvári
Cipőgyár, s később 1937-ben a konzervgyár. A mind nagyobb fejlődésnek induló város a hősi
helytállás 400. évfordulóján 1966-ban kapott városi rangot.
A küzdelmes történelmi múlt több sajátos emlékét őrzi a város. A vár a Szulejmán dzsámival történeti
kiállításnak ad otthont. Az Ali pasa dzsámi, amely átépítve a város főterének a plébániatemploma,
benne a híres, 1789-esévben készült Dorfmeister István kupolafreskójával. A Törökház, amely
Magyarország egyetlen ilyen jellegű épületemléke, ugyancsak kiállításnak ad otthont. 1994-ben
avatták fel a két nép barátságát jelképező Magyar-Török Barátság parkot a város határában a
Kaposvárra vezető út mentén. Szulejman szultán jelképes síremléke és szobra, valamint a török
ivókút mellett a vár hős védőjének, Zrínyi Miklósnak emléket állító szobrot is láthatnak az ide érkező
látogatók. Szigetvár építészeti emlékei közé tartozik a turbéki kegytemplom és a Zárda utcai barokk
Ferences templom a zárdával, amely ma zeneiskola. Sok látogatót vonz a Makovecz Imre tervei
alapján épült Vigadó épülete. A város 1996-ban ünnepelte a kórházi ellátás fennállásának 100.
évfordulóját. E tevékenység mai aktív képviselője a 439 ágyas korszerű kórház, ahol a gyógyhatású
termálvizet hasznosítják. Szigetvár közepébe ékelődött 20-25 hektárnyi gondozott parkerdő a
Várparkot is magában foglalva bizonyítja a város sikeres környezetvédelmi tevékenységét is. A
Szigetvári vár az európai örökség cím létrehozására irányuló kormányközi kezdeményezés keretében
megkapta az Európai Örökség Címet.
Villánykövesd
A lengyeli kultúra (i.e. 2800-2500) idejében is lakott helyen kialakult települést először 1290-91-ben
említik az írásos források Kuestd, majd két évszázad múlva Kwesd néven. A török hódoltság alatt
elnéptelenedő faluba szerbek telepedtek a felszabadító harcok előtt, akik a Rákóczi-szabadságharc
idejét leszámítva állandóan a településen éltek. Közéjük az 1700-as évek második felében németek
települtek, s fokozatosan elnémetesítették a községet. A XIX. sz. folyamán, majd a második
világháborút követően Felvidékről és az Alföldről magyarok is érkeztek a községbe.
Villánykövesdhez szervesen hozzátartozik a maga nemében páratlan háromszintes pincesor, amely
sok turistát, művészt és borkedvelőt vonz a faluba. A védett, műemlék pincesor az ország egyik
leglátványosabb műemlék együttese. Azt mutatja, hogy a múltban milyen jelentős szőlőtermesztés és
borkészítés folyt a vidéken. A pincék jellegzetes színes kapui egész évben nyitva állnak a látogatók
előtt, a látogatók megtekinthetik a borfeldolgozás éppen aktuális munkafázisait, szerszámait,
megízlelhetik a gazdák és a természet munkáját dicsérő bor zamatát. A több évszázados
szőlőművelés egyik markáns eredményeként kell megemlíteni a Batthyány-család által a XVIII. sz.
végén építtetett óriási pincét, amely az építtetőkről kapta a nevét. Jelentős eseményeket szerveznek
itt, többek között az Európai Bordalfesztivál megnyitóját és borrendi avatásokat. A község aktív tagja a
Villány-Siklós Borútnak, amelynek keretében egyre több turistát képes nemcsak fogadni, hanem
elszállásolni is. Az idegenforgalom számára további lehetőséget jelent a közelben feltárt, de elfojtott
termálvízforrás.
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
76