baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
helyileg védett településkép a klasszikus sváb faluképet őrzi, ezért itt nemcsak a szép táj
gyönyörködteti a látogatót, hanem a hagyományos sváb porták ihlette időutazás is.
A falu szépsége, festői környezete, jó levegője, szívélyes lakói és a kitűnő helyi bor sok vendéget
csábít Hosszúheténybe. Hosszúhetényben és a hozzá tartozó két községben több család fogad
vendégeket a falusi turizmus keretein belül. Jelentősebb rendezvényeik közé tartozik a
püspökszentlászlói búcsú június 27-30 között, a hetényi szüret szeptember utolsó vasárnapján és a
hetényi búcsú október utolsó vasárnapján. Az 1970-es évektől folyamatosan költöztek be
Püspökszentlászló és Kisújbánya lakói. Az 1990-es évektől városi emberek költöztek ki ezen
településrészekre, ezáltal ez a két kis falu nem pusztult el, hanem újra életre kelt.
Mecseknádasd
Mecseknádasd a megye keleti részén található község, mely lélekszámát tekintve az aprófalvas
Baranyában már elég nagynak számít. A település a megye keleti részén, a 6. sz. főút mentén
található. A régészeti leletek tanúsága szerint már a neolit korban is voltak lakói. A római birodalom
idején itt vezetett át az Eszéket (Mursa) Pécsen (Sopianae) át Budával (Aquincum) összekötő
kereskedelmi és hadiút. Első írásos említése egy 1235-ből származó, II. András által kiadott okiratban
található. A XIV. század elején a pécsváradi apátság jobbágyai lakták, majd a tolnai főesperességhez
került. A területet 1470-ben Janus Pannonius szerezte meg a pécsi püspökség számára. A török
fennhatóság idején a település városi (oppidum) rangra emelkedett. A XVIII. század elején az őslakos
magyarok Váraljára és Zengővárkonyra költöztek át, helyüket pedig német telepesek foglalták el. A II.
világháború előtt a lakosság szinte teljes egészében német volt, magyarok alig laktak a faluban. A
háborút követően mintegy 200 családot telepítettek ki, és helyükre először Zalából és Debrecen
vidékéről, majd a második hullámban a Felvidékről költöztettek át magyarokat.
A községben több műemléki védettségű épület található, így a Templom téren az 1771-ben épült
barokk stílusú plébániatemplom, plébániaház és iskolaépület. Ugyancsak védettséget kapott a két
barokk kápolna: a Vértizzadó Krisztus-kápolna (1749), a Haviboldogasszony-kápolna (1770) és a 6.
sz. út mellett látható, a XIII. században épült román-gótikus Szent István-kápolna. Falait XIV. századi
gótikus freskók díszítik a szentek életéből. A XVI. századi kerítőfal maradványai ma is láthatók. A kora
Árpád-kori egyhajós kistemplom alapjaira épült XIV. századi román és gót elemeket egyaránt
tartalmazó templomban Zsigmond-kori falfestmények maradványai láthatók. Ez volt a település első
plébániatemploma, majd ezt a szerepet a Szent György-templom vette át, és a Szent István-kápolna
megmaradt temetőkápolnának.
A környéken két középkori vár romjai is megtalálhatók: a Várhegyen és a Réka-völgyben. Az utóbbi
Skóciai Szent Margit szülőhelyeként vált nemzetközileg is ismertté. A település néprajzi értékeit a
korábbi Gungl-féle kocsmában helyett kapott Német Tájház mutatja be. A tájház és berendezése a
XVIII. század elején a Rajna mellékéről, Hessenből betelepült német lakosság népi építészetét,
lakáskultúráját és egykori életmódját mutatja be. A falutól kissé nyugatra lovaspanzió és lovasiskola
létesült.
Mohács
A város Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. A Duna útja Bajánál két ágra szakad, a
szélesebb Duna-ág délnyugati irányt vesz, majd derékszögben délkeletre fordul. Ahol a szélesebb, az
"öreg" Duna elfordul, ott fekszik Mohács. 2007-től Mohács az Európai Unió dunai határkikötője. A
település Magyarország egyik legdélibb városa. Kedvező infrastrukturális ellátottságú, rendkívül jó
minőségű mezőgazdasági területekkel övezett város. A várost elkerüli az 56-os főút, mely
Szekszárdtól a horvát határig tart. Mohácsot Baranya megye székhelyével, Péccsel az 57-es főút köti
össze. A várostól a horvát határ 10 km, Budapest 190 km, Pécs pedig 40 km messze van. A város
egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek által látogatott busójárás, amelyet 2009-
ben az UNESCO - első magyarországi elemként - felvett „Az emberiség szellemi kulturális
örökségének reprezentatív listájára" az alábbi megnevezéssel: „Mohácsi busójárás, maszkos télűző
szokás" a szellemiörökség-listájára. A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi
jelentőségű csata, melynek során a szervezetlen magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
70