baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
három erdőtársulás alkotja. A mecseki bükkös, a mecseki gyertyános-tölgyes és a mecseki cserestölgyes
borítja legnagyobb területen a Mecsek K-i részét. Ezekben az erdőkben több közönséges, de
mégis a területre jellemző, védett növényfaj mellett ritka, csak a Mecsekre jellemző fajok is
előfordulnak. Kora tavasszal bontja szirmait a májvirág, a szártalan kankalin és a ma már védett illatos
hunyor. Nagy területeket borít a szúrós csodabogyó, de a szintén piros bogyós rokonának, a lónyelvű
csodabogyónak is felfedezhetjük télen is zöld csokrait.
Ma Magyarországon csak a Mecsekben találkozhatunk a havasi tisztesfű nagytermetű, de mégis apró
virágú példányaival. A szerény külsejű, szinte észrevehetetlen nőszőfüvek is képviseltetik magukat
egy-két unikális, ritka fajjal. Bükkösökben, gyertyános tölgyesekben találkozhatunk a csak a Mecsekre
és a Villányi-hegységre jellemző szubmediterrán olasz mügével. A meleg, déli oldalakat, száraz
tetőket borító cseres-tölgyesekben és ezek vágásaiban díszlik a Kelet-Mecsek híressége, a világon
már csak itt előforduló bánáti bazsarózsa. A megnyíló, napfényes erdőrészeket kedvelő növény
fokozottan védett. A Kelet-Mecsek területén előforduló növénytársulások közül még hármat érdemes
kiemelni. A sziklás hegycsúcsok, gerincek északi, sekély termőrétegű, sokszor kőgörgeteges
termőhelyén kialakult illír jellegű társulás az ezüsthársas törmeléklejtő-erdő. E reliktum jellegű
növényegyüttes felső szintjét az ezüsthárs és a magas kőris, az alsót a virágos kőris és a nagylevelű
hárs alkotják. A fák a mozgó kőtörmeléktől meggörbültek, elágazók. Nagyszámú, a hegységet
behálózó patakok sokaságát legtöbbször két növénytársulás követi, a mézgás éger jellemezte sásos
égerligetek és a tölgykőris- szil ligetek.
Az itt élő állatfajok sem kevésbé értékesek, a nagyszámú védett faj mellett fokozottan védettekkel is
találkozhatunk, mint a békászósas, a réti sas és a fekete gólya, és több ritka denevérfaj.
Védetté nyilvánítva: 8/1977. OTVH. hat.
Nyugat-Mecsek TK
A 2009-ben kihirdetett Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet a Pécs-Abaliget-Bükkösd-Cserkút által
határolt területen helyezkedik el 10 315 ha kiterjedésben. Magába foglal több korábban létrehozott
természetvédelmi területet, így a Jakab-hegy Természetvédelmi Terület, Melegmányi-völgy , Pintérkert,
Abaligeti-barlang felszíne területét, valamint a Kőszegi-forrás erdőrezervátumot. Helyi
jelentőségű védett természeti területek közül a legjelentősebb a Pécsi Parkerdő, amely szintén az új
tájvédelmi körzet része lett. A geológiai értékek közül ki kell emelni a tájvédelmi körzet délnyugati
részén elhelyezkedő Jakab-hegyet és környékét, amelyet zömében alsó triász és perm üledékes
kőzetek, homokkő, aleurolit és konglomerátumok építenek fel. A meredek, déli lejtők látványos
morfológiai elemei a kipreparálódott konglomerátum tornyok, a Babás szerkövek illetve a Zsongorkő
természetes kilátópontja. Az észak felé lejtő területen található a Nyugat-Mecseki karszt, amely
zömében jól karsztosodó középső-triász mészkőből épül fel és jelentős felszíneken jégkorszaki
lösszel borított. A felszíni karsztjelenségekben (töbrök, víznyelők, források) gazdag terület
látványossága a Melegmányi és a Nagy-mély-völgyben található mésztufa lépcsősor is. A területen
található több mint száz barlang közül 5 fokozottan védett, a leghosszabb és egyben legismertebb a
turisták számára is kiépített, mintegy 1,5 km hosszú Abaligeti-barlang.
A terület flórája szubmediterrán hatás nyomait viseli magán, erre utalnak azok az elterjedt védett
növényfajok is, mint például a piritógyökér vagy a szúrós csodabogyó is. A meredek, száraz, déli
oldalakon virágos kőrises-molyhos tölgyes bokorerdők, a tetőkön zömében illír gyertyános tölgyesek,
míg az északi oldalakon és a hűvös völgyekben bükkösök a jellegzetes erdőtípusok. A déli oldalakon
kisebb sziklagyepfoltok, az északi hegylábnál nedves kaszálók fokozzák az élőhelyek változatosságát.
Növénytani értékek közül- a teljesség igénye nélkül- kiemelhetünk több hazai orchideafajt
(majomkosbor, szarvasbangó, méhbangó, bíboros sallangvirág), a pécsi zergevirágot vagy a havasi
tisztesfüvet is.
Az állatvilág is számos védett fajjal képviselteti magát. Ízeltlábúak közül meg kell említeni a
gyepterületekre jellemző magyar tarszát és a karsztvidék völgyeiben előforduló mecseki tegzest és
sárgafoltos hegyiszitakötőt. A madárvilágra alapvetően a lomberdei fajok a jellemzőek, ritka és értékes
képviselője a hegyi billegető és a kis légykapó, de a hegylábi kaszálókon erős populációja van a
fokozottan védett harisnak is. Emlősfajok közül, köszönhetően a számos barlangnak, üregnek
kiemelkedően sok denevérfajjal találkozhatunk, mint például a csonkafülű denevér, kis- és nagy
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
55