baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területrendezési <strong>terve</strong> – megalapozó munkarészek<br />
termőképességű talajtípusokhoz való kötődése. Ezek csak részben tartoznak országos szinten védett<br />
(NP és TK) területekhez, csakúgy, mint a kiemelten érzékeny természeti terület (ÉTT) kategória<br />
területei (az ÉTT ábráját l. előbb, a B.m. TrT-t elemző alfejezetnél).<br />
1.10.4 Borvidékek<br />
A <strong>megye</strong> mezőgazdaságának leírása és elemzése nem lehet teljes a <strong>megye</strong> hagyományos<br />
szőlőültetvényeinek, borvidékeinek ismertetése nélkül. Ezek a Pannon Borrégióhoz tartoznak. A<br />
Pannon Borrégiót alkotó négy borvidék: a megyén kívüli Szekszárdi és Tolnai Borvidék 8 mellett a<br />
Pécsi és a Villány-Siklósi Borvidék.<br />
A Pécsi Borvidék összes területe: 7 644 ha, a Hegyközségi nyilvántartás szerint: 673 ha; a borvidékbe<br />
tartozó települések száma: 30.<br />
A Pécsi borvidék is a római időkben gyökerező múlttal büszkélkedik, mára a Cirfandli, Furmint és<br />
Olasz rizling fajtákból készített kitűnő minőségű fehér borairól vált híressé. Magyarország egyik<br />
legkisebb borvidéke, de ennek ellenére borvidékhez három körzet tartozik,. A Pécsi és Versendi<br />
körzet klímája, időjárása szélsőségektől mentes, szubmediterrán jellegű, míg a Zselicségben fekvő<br />
Szigetvári körzetben már inkább az atlanti klímahatás érvényesül. A talajképző kőzetek és talaj<br />
rendkívüli változatosságának köszönhetően - a Tokaj-hegyaljai borvidék mellett - ezen a tájon hatolt<br />
fel a szőlőkultúra a legmagasabb területekre. A Mecsek hegység déli oldalain a szőlőterültek felső<br />
határa megközelíti a 400 métert. A Pécsi borvidék legelterjedtebb fajtái az Olaszrizling, a Chardonnay,<br />
a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini, a Királyleányka, a Sauvignon blanc, a Rajnai rizling, a Tramini és a<br />
Hárslevelű. A Pécsi körzet különleges fajtája a Cirfandli és a hagyományos Furmint. A borvidék borai<br />
általában testesek, lágyak, fűszeresek, gyorsan fejlődnek, jó minőségűek. Kedvező évjáratban<br />
különleges minőségű borok készítésére is mód van. Évszázados hagyományai vannak a pécsi<br />
pezsgőgyártásnak is.<br />
A Pécsi Borvidék <strong>Baranya</strong> megyében a 600 méter fölé magasodó, kelet-nyugati csapásirányú<br />
Mecsek-hegység északi szelektől védett déli kitettségű lejtőin, a Szederkény és Mohács környéki<br />
szelíd dombok oldalain, illetve a Zselic délkeleti lankáin található. A borvidék kelet-nyugati irányban<br />
Dunaszekcsőtől Szigetvárig több mint 80 km hosszan nyúlik el. A borvidék területe több mint 7000 ha<br />
(ebből ~6400 ha I. osztályú), A szőlővel betelepített terület: kb. 740 ha. Klímája szubmediterrán<br />
jellegű, legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű borvidékünk. Csapadéka közepes, inkább vízben<br />
szegény. Talaja Warfeni palán, permi vörös homokkő és mészkő málladékán, márgán, löszön<br />
képződött nagyobb részben kevés meszet tartalmazó podzolos és agyagbemosódásos barna<br />
erdőtalajok, rendzina.<br />
A borvidék, az itteni szőlőkultúra történelme egészen a rómaiakig vezethető vissza, melynek<br />
központja Pécs (Sophianae) volt. A honfoglaló magyarok vándorlásaik során már találkoztak szőlővel,<br />
ezért az ezen a vidéken letelepedők megbecsülték, és gondozták az itteni szőlőültetvényeket. A<br />
Pécsváradon alapított apátság alapítólevele már 1015-ben említést tesz az itteni szőlőművelésről. Az<br />
Árpád-házi királyok korában itt élők fő foglalkozása a kereskedelem és a fölművelés volt, és ekkor<br />
indult igazán nagy fejlődésnek a szőlőművelés. A XIX. században a borkereskedelemből befolyó<br />
összegek alapozzák meg Pécs városának iparát, majd a filoxéra járvány itt is felüti a fejét, és az<br />
ültetvények 80%-át megsemmisíti. A járvány után betelepített és a jelenlegi szőlőterületek nagy része<br />
közel 50 éven keresztül a Pécs-Villányi borvidékhez tartoztak, majd az 1940-ben létrejött Mecseki<br />
Borvidékhez tartozott, utána 1977-ben újabb területeket vontak bele a borvidékbe, és a neve is<br />
megváltozott Mecsekaljai Borvidékre. 2009-ben a név újra változott, ezúttal Pécsi Borvidékre.<br />
A borvidék települései három körzetre oszlanak:<br />
- Pécsi körzet: Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Iványbattyán, Keszü, Kisjakabfalva, Kiskassa,<br />
Kővágószőlős, Kővágótöttös, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely;<br />
- Versendi körzet: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács,<br />
Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend;<br />
- Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár.<br />
8<br />
A Tolnai Borvidék egy település erejéig (Hidas) érinti <strong>Baranya</strong> megyét, de ezt itt nem tárgyaljuk<br />
Tsz.: 1001<br />
2011. december<br />
Fájl: <strong>Baranya</strong>_TrT_II_2011_12_05<br />
85