baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
A legkedvezőbb adottságú mezőgazdasági területek védelme, ott az intenzív mezőgazdasági
hasznosítás feltételeinek hosszútávú biztosítása.
A szőlőtermesztés feltételeinek elsődlegessége a borvidéki településeken.
A kevésbé kedvező adottságú és a gyenge termőképességű területeken az extenzív
mezőgazdasági hasznosítás feltételeinek támogatása, az erdőtelepítésre különböző mértékben
alkalmas területeken az erdőterületek növelése.
A vízgazdálkodás és a területfelhasználás összehangolása, a táji-, természeti adottságoknak és a
vízgazdálkodási viszonyoknak megfelelő tájgazdálkodás elősegítése.
A gyepterületek fogyásának megállítása, a rét és legelőterületek távlati növelése.
2.4 Tájszerkezet alakítása, tájrendezési irányelvek
Tájrendezési irányelvek
A tájrendezési irányelvek a tervkészítés általános irányelveivel és célkitűzéseivel összhangban a
megye területének - településeinek, kistérségeinek - fenntartható fejlődését célozzák.
A fenntartható fejlődés elvének megvalósítása magában foglalja a megye értékeinek, sajátosságainak
megőrzését, a koordináció követelményeinek való megfelelést a szerkezeti, területfelhasználási
beavatkozások tervezése és megvalósítása során. A koordináció követelménye egyrészt a megyén
belüli települések és kistérségek együttműködését, összehangolt fejlesztését és rendezését, másrészt
a megye nagyobb térségbe, a Dél-Dunántúli régióba való illeszkedését jelenti. A megye értékeinek
védelme és sajátosságainak megőrzése a táji - természeti és művi értékvédelem mellett a kulturális,
gazdasági és néprajzi hagyományok megőrzését is jelenti.
Tájrendezési szempontból elsődlegesen a táji adottságok, ezen belül is a táji, természeti értékek
megőrzése a feladat, összehangoltan a megye fejlődését szolgáló területfelhasználási és szerkezeti
változtatások meghatározásával.
A megye tájszerkezetének és tájhasználati módjainak alakítása a táj- és természetvédelmi szakterület
mellett a környezetvédelmi, mező- és erdőgazdasági, közlekedési, közmű és településrendezési
ágazatok függvénye és bizonyos szempontból ezek szintézisének tekinthető. Az ágazatok közül
tájrendezési szempontból kiemelt figyelmet érdemel a tájhasználati módok egy csoportját
meghatározó és tájszerkezeti tényezőként is fontos táj- és természetvédelmi szakterület, a
szőlőtermesztés és borkultúra, valamint más szempontból közlekedési ágazat.
A táj- és természetvédelem témakörében meghatározásra kerül a különböző szinten védett és
védendő területeken, értékeken túl ezek és a köztes nem védett, de táji, természeti szempontból
értékhordozó területek összefüggő rendszere, az ökológiai hálózat, amely térségi jelentőségű
szerkezeti elem.
Az ökohálózat egy része szervesen kapcsolódik a táj vízrajzi adottságaihoz, a folyó és
patakvölgyekhez. Ezekben a térségekben fontos az ár- és belvízvédelmet szolgáló vízrendezési,
valamint a természeti értékvédelmet szolgáló tájrendezési érdekegyeztetés, illetve ennek során az
ökológiai szemlélet erősítése.
A térségi és települési infrastruktúra szempontjából szerkezetképző közlekedési hálózat fejlesztése
vonja maga után a legegyértelműbb tájszerkezeti változásokat, új települési és térségi kapcsolatok
létrejöttével. Az új nyomvonalak vezetése, települési és ökológiai hálózati elemekkel való egyeztetése
fontos feladata a tájrendezési tervnek. Fontos a felsőbbrendű - országos és térségi - tervekben előírt
közúti és vasúti fővonalak megfelelő tájbaillesztése, tájrendezési szempontból is megfelelő
nyomvonalvezetése és kialakítása.
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
147